Torrent: Jogos Kérdések

A témát ebben részben 'Hírek a játékok világából' Raptor hozta létre. Ekkor: 2015. május 04..

  1. Raptor /

    Csatlakozott:
    2012. június 09.
    Hozzászólások:
    11,490
    Kapott lájkok:
    103
    Beküldött adatlapok:
    0
    Foglalkozás:
    valahol
    Lakhely :
    A főld nevü bolygón
    A húsz év feletti korosztály nagy része valószínűleg emlékszik arra a lehetetlen helyzetre, amikor az újonnan megvásárolt DVD-t, Blu-Ray filmet a lejátszóba helyezve egy kisfilmmel találta szembe magát.

    „Nem lopnál autót, nem lopnál táskát, nem lopnál tévét, nem lopnál filmet. Ha letöltesz egy kalózfilmet, az is lopás. A lopás bűn, a kalózkodás bűncselekmény!”

    Az internet fejlődésével egyre könnyebb hozzájutni olyan jogvédett tartalmakhoz, amelyeknek letöltése a filmforgalmazóknak, stúdióknak, zeneművészeknek, előadóknak komoly bevételkiesést jelent, pedig egy szellemi termék elkészítése nem kevés fáradtságot, erőfeszítést, rengeteg munkát és pénzt követel meg. Az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen botránya a Megaupload kitalálójához, létrehozójához és egyben üzemeltetőjéhez, Kim Dotcomhoz kötődik. A 2012-ben kirobbant büntetőügy híre Magyarországra is eljutott, a hazai médiumok is kiemelten foglalkoztak az esettel. Aki nem emlékezne, annak röviden felidézem, mi történt: Kim Dotcomot 2012-ben az Új-Zélandi Rendőrség letartóztatta, miután az Egyesült Államok azzal vádolta meg, hogy a szórakoztatóiparnak fél milliárd dolláros kárt okozott, melyet illegális fájlfeltöltéssel és megosztással ért el a Megauploadon keresztül.

    [​IMG]
    Magyarországon is időről időre hallani lehet, hogy a hatóságok lecsapnak egy-egy szerverközpontra. Éppen ezért itt a szerkesztőségben úgy gondoltuk, hogy körüljárjuk a témát, és bemutatjuk nektek, hogy valójában mi a helyzet a letöltések kapcsán.

    Sokan azt gondolják, hogy hazánkban a letöltés legális, azonban közel sem ilyen egyszerű a helyzet.

    A kérdést több törvényhely, jogszabály rendezi, és valószínűleg emiatt van a fejekben egy teljes káosz a helyzet kapcsán. Mielőtt azonban rátérnénk a magyar helyzet ismertetésére, tegyünk egy nemzetközi kitekintést! Az Európai Bizottság 2014-ben készített egy felmérést, melyben a megkérdezettek széles korcsoportja, gyerekektől a felnőttekig válaszolt, hogy milyen módon fogyasztanak audiovizuális tartalmat. A 4608 válaszadónak több mint a fele (68%) válaszolta azt, hogy ingyenes letöltésekből szerzi be a napi néznivalóját, és 56 százalékuk ingyenes streaming oldalakat használ erre a célra. Ami érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy főleg a városi környezetben élő, magas iskolai végzettséggel rendelkező férfiak és fiatal felnőttek az ingyenes letöltések első számú fogyasztói, akik főleg amerikai blockbusterekre vadásznak, és csak elenyésző százalékban (3-5%) keresik az európai filmgyártás termékeit.

    [​IMG]
    "Ha letöltesz egy -mp3-at, a kommunizmust töltöd le!"

    Nem fogjátok kitalálni, mit mondtak a felmérésben résztvevő országokban élők, hogy miért töltenek le ingyenes filmeket! Természetesen itt is a pénz játssza a főszerepet. Vagyis inkább annak hiánya („azért teszem, mert a mozijegy, a VOD, a DVD drága, és nem engedhetem meg magamnak, hogy minden filmet megnézzek, amit szeretnék”), még az olyan erős gazdasági helyzetben lévő országban is, mint Németország (40%). Angliában ugyanerre a kérdésre a válaszadók 50 százaléka felelt ugyanígy.

    Magyarországon az 1999. évi 76-os törvény szól a szerzői jogról. A bevezető rendelkezések határozzák meg a szerzői védelem tárgyát (1999. évi 76. törvény 1 § (2) bekezdés). Ez lehet akár irodalmi mű, zenemű, szöveggel vagy anélkül, filmalkotás és más audiovizuális mű, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

    A lista ennél jóval hosszabb, de a témánk szempontjából ezeknek van jelentősége. A védelem indoka „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg.“ A szerzői joghoz tartozik kizárólagosan a többszörözés és a terjesztés joga is. A törvény szövege szerint „a mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.“ Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

    [​IMG]
    Hazánkban 2011-ben hozták létre a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán belül az Információtechnológiai Osztályt, nem kifejezetten a szerzői jogsértések elleni fellépés céljával, de az egyik kiemelt feladata a szerzői bűncselekmények elleni nyomozás. Az elmúlt évek alatt főleg a fizetős FTP oldalak felszámolása volt a cél, tájékoztatta a PC Gurut Dr. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. 2011-ben a NAV 11 kiemelt internetes ügyben nyomozott, és a bűnelkövetők által okozott vagyoni hátrány elérte a 2,4 milliárd forintot! Az alábbi táblázatból látszik, hogy az utána következő két évben kevesebb ügyben nyomoztak, a felderített ügyekben okozott vagyoni hátrány is alacsonyabb volt. 2014-ben viszont a 6 felderített ügyben 2,5 milliárdos vagyoni hátrányt állapítottak meg a NAV nyomozói.

    [​IMG]
    A magyarországi kiemelt esetek száma és az okozott kár összege

    Az erőteljes hatósági fellépésnek köszönhetően eltűntek ezek a fizetős FTP oldalak, melyekből 2011-ben még ötven működött hazánkban, és a rajtuk megosztott szerzői művek száma elérte az ötvenezret! A NAV-nak nem célja az egyszerű felhasználók kriminalizálása, a nyomozók azokat üldözik, akik a „torrent trackerek működését tevőlegesen támogatják” (így például a nagy feltöltőket, seed szerver üzemeltetőket, illetve a release csoportokat). Utóbbi kapcsán érdemes megemlékezni arról a 2013-as esetről, amikor a Vasember 3 kézikamerás felvételét elsőként Magyarországról töltötték fel a világhálóra, még a hivatalos amerikai premier előtt. A Disney nem hagyta szó nélkül ezt a tettet. Büntetésként filmjeinek hazai premierdátumait elcsúsztatta, emiatt van a Bosszúállók 2 – Ultron kora premierje május 7-én. A kézikamerás feltöltők azonban abba nem gondolnak bele, hogy a rossz kép és hangminőségű felvételeikkel nemcsak azokat csapják be, akik letöltik azt (hiszen ezek általában élvezhetetlenek), de azoknak is rosszat tesznek, akik fizetnének a premier napján történő szórakozásért. Azt el kell mondani, hogy a legnagyobb release csoportokat (pl. Cinedub, beowulf, dangerous, stb) az elmúlt években a pénzügyi nyomozók sikeresen kiiktatták. Az Információtechnológiai Osztálynak köszönhető az, hogy az MPAA (Motion Picture Association of America) több esetben nem vezetett be büntetőintézkedéseket a magyar mozikkal szemben.

    Amiről eddig írtam, azt a Büntető Törvénykönyv (2012. évi 100-as törvény) 385. §-ában szerepel, mint önálló büntetőjogi tényállás. Nézzük, mit ír pontosan a törvény!

    385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

    (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

    (4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

    1. jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
    2. különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
    3. különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
    terjedő szabadságvesztés.

    (5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

    [​IMG]
    Az ActionRIP szerint is veszélyes a kalózkodás PC-n.

    A magyar büntetőjog az okozott vagyoni hátrány nagyságát a fenti kategóriákkal jelöli. Hogy valójában mit jelent az (5) bekezdés, azt Dr. Sárközi Alexandra így foglalta össze:

    A fent hivatkozott (5) bekezdés azokra a megosztókra vonatkozik, akik 500 ezer forintnál kisebb vagyoni hátrányt okoznak a jogtulajdonosoknak. Ezen érték felett az elkövetést a törvény akkor is büntetni rendeli, ha vagyonszerzési célzat nem áll fenn. Egyébként tracker szervereken fenntartott támogatási arány és seedelési kötelezettségek kiváltására fenntartott fizetési rendszerek és a reklámok is bevételt termelhetnek. Az elmondható, hogy az illegális bevételek valójában sokkal kisebbek azoknál a károknál, amelyeket a torrent és egyéb megosztó oldalak a film, zenei, szoftver és könyv forgalmazásnak (forgalmazóknak), mint iparágaknak ténylegesen okoznak. A jogtulajdonosokat ért károk közvetve az állami bevételeket is csorbítják, hiszen az elkövetők nyilvánvalóan nem fizetnek adókat és a jelentős veszteséget elkönyvelő legális cégek is jóval kevesebb adót fizetnek. A jövedelemszerzés a kiemelt ügyekben tehát nem feltétele a büntetőjogi felelősségre vonásnak, de ennek tényét a bíróság nyilván figyelembe veszi.

    Az okozott vagyoni hátrány kiszámításának alapja internetes ügyekben az online terjesztési jogdíj, melyet a legális online terjesztő fizet a jogtulajdonosnak. Ez egy moziforgalmazás alatt is álló premierfilm esetén akár több tízmillió forint is lehet, persze filmenként.

    A jelenlegi joggyakorlat az átlagos alkotásoknál azt a minimális terjesztési jogdíjat veszi figyelembe, amely egy kommersz alkotás stream megosztását tenné lehetővé (800 USD-nak megfelelő összeg a filmforgalmazók gyakorlata és egységes nyilatkozatai alapján). Ezen összeg alatt tehát nem lehetne a valóságban forgalmazási, megosztási jogot szerezni.” – teszi hozzá a NAV szóvivő.

    [​IMG]

    Egy modern kalóz csak másol, másol és másol.

    Az FTP szerverek és az egyéb ilyen webhelyek, mint a nyilvánosság felé közvetítő szerverek üzemeltetői – mivel ezek a szerverek a szerzői művet tartalmazzák – minden egyes megosztásért felelnek. A torrent és linkelős oldalak nem tartalmazzák a tényleges művet, „hanem csak a nyilvánosság felé közvetítést lehetővé tevő adatokat, fájlokat, linkeket vagy egyéb alkalmazásokat. Az ilyen online felületek működtetői jelenleg bűnsegédként, míg a fenti letöltést segítő állományok elhelyezői és első megosztói tettesként vonhatóak felelősségre.” A felelősségre vonás pedig megtörténik: 2011-től 11 bűnözői csoport 30 gyanúsítottja ellen indult nyomozás, és 22 vádemelési javaslat is született.

    Egy saját, mini felmérés keretében megkértük az egyik legnagyobb magyar Facebook csoport felhasználóit, hogy ők is töltsenek ki egy kérdőívet, és bár az eredmények közel sem számítanak reprezentatívnak, mégis érdekes dolgokra világítanak rá. A kérdőívet kitöltők egyharmada hetente több mint 20 giga adatforgalmat generál a letöltések után, melyekből főleg a kedvenc sorozat epizódját, filmet, és programot szerez be. A legelső opció tulajdonképpen érthető és elfogadható is, hiszen a hazai kereskedelmi televíziózásra jellemző, hogy egy sorozat néhány évadjának jogát megveszi egy csatorna, majd a későbbi évadokkal egyszerűen nem törődik. Ilyen például a Magyarországon is sikerrel vetített Grace klinika című kórházsorozat, melynek 11. évadja megy már az Egyesült Államokban, az RTL Klub pedig a nyolcadik után egyszerűen levette a műsoráról. Mit tehet az, aki követni akarja a Seattle-i orvosok kalandjait? Nyilvánvalóan a letöltést, vagy az illegális forgalmazókat választja, hiszen legális forrásból nem tud hozzáférni. Ez azonban hatalmas károkat okoz a forgalmazóknak/kiadóknak, és közvetve a magyar gazdaságnak is:

    Becslések szerint az illegális letöltés és a hamis DVD lemezek forgalmazása évente öt-tíz milliárd forint bevételkiesést okoz a filmforgalmazóknak. Ez a legális forgalom harminc-harmincöt százalékát is jelentheti. Még nagyobb arányú bevételkieséssel kell számolniuk a zenei kiadóknak, mivel az adatok alapján a legális zenei értékesítés volumene évről évre csökken. Egyes források az illegális forgalmazás által okozott kár mértékét még magasabbra teszik.” – mondja az alezredes asszony. A magyar gazdaságnál a kár abból származik, hogy az illegális forgalmazók a legálisaktól vonják el a bevételeket. Azokat a bevételeket, melyek után az állam adót kapna. Az illegális szoftverek száma is elkeserítő képet mutat: A BSA adatai szerint Magyarországon a számítógépekre telepített illegális szoftverek összértéke 113 millió dollár. A világon globálisan az előző években negyvenről negyvenhárom százalékra nőtt az illegális programok száma. Magyarországon ez negyvenegyről negyven százalékra csökkent. A csökkenés ellenére ma Magyarországon tehát minden tíz telepített szoftverből legalább négy illegális forrásból származik.

    A válaszadóknak több mint a fele (54,8%) jelölte be a drágán elérhető termékeket, mint a letöltések fő okát. Sajnos az tény, hogy hazánkban nemcsak a CD-k, de a DVD-k, Blu-Ray lemezek is kimagaslóan drágák az átlagos fizetések nagyságához képest. A Csillagainkban a hiba, 2014 egyik legjobb független filmje a magyar kereskedőknél 6000 forintos áron érhető el, míg az Egyesült Államokban már kevesebb, mint 10 dollárért elvihető. Évekkel ezelőtt az egyik legnagyobb műszaki áruházlánc olyan akciót hirdetett, melyben 2000 forintért lehetett minden Blu-Ray filmet megvásárolni. A reakció sejthető: fél órán belül az áruház összes Blu-Ray filmjét elvitték. Ebből is látszik, hogy lenne igény rájuk, csak normális áron.

    Az, aki egyszerű felhasználóként saját céljaira letölt, és ezzel meg is oszt adatokat már nyilvánvalóan nem okoz akkora vagyoni hátrányt, mint az első megosztó, így cselekménye büntetőjogi szempontból nehezen értékelhető, cselekménye általában az említett (5) bekezdés miatt nem bűncselekmény.hangsúlyozza Dr. Sárközi Alexandra.

    [​IMG]

    Ugyanakkor az téves elképzelés, hogy az üreshordozó díj, melyet minden CD, DVD, Blu-Ray lemez, pendrive és egyéb adathordozó vásárlása esetén megfizetünk, legalizálja az illegális letöltést. Ez csak arra jogosítja fel a felhasználókat, hogy a szerzői joggal védett műveket tárolják az adathordozókon, a szoftverek kivételével. Ez a díj teszi lehetővé a szabad felhasználást, de a szabad felhasználásba nem tartozik bele a szerzői mű engedély nélküli megosztása, vagy jogellenes többszörözése.

    Hogy mi lehet a megoldás?

    Bár a torrent élt, él, és valószínűleg élni fog, nagymértékben csökkenne a használata, ha a fizetős, legális stream-szolgáltatások a mainál sokkal nagyobb mértékben elterjednének. Az 1997-ben indult Netflix az egyik legjobb ilyen szolgáltatás, mely sajnos (trükközés nélkül) csak meghatározott régiókban érhető el, de állítólag a közép és kelet-európai terjeszkedésük során Magyarországon is meg fognak jelenni – legalábbis az ígéretek szerint. Az Egyesült Államokban a háztartások 30 százaléka előfizető, a havi nyolcdolláros díjért pedig több ezer mozifilmet és sorozatot érhetnek el rajta a nézők. A Netflixnek is megvan sajnos az a hátránya, hogy a tartalomszolgáltatása nem egységes. Egy internetes oldal napi szinten monitorozza a stream-szolgáltató tartalmát az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonatkozásában, és az adatok azt mutatják, hogy az USA-ban háromszor annyi tartalom érhető el (8791 mozi/tévésorozat), mint Angliában (3333). A torrent ellen azonban a Netflix is csak akkor jelentene megoldást, ha a szolgáltató egyenlőként tekintene az országokra, és minden országban ugyanazokat a tartalmakat kínálná. Ráadásul a magyar fórumokat olvasva egyesek eléggé érdekes véleményeket hangoztatnak: csak és kizárólag magyar szinkront várnak, illetve a magyar feliratos megoldásért „egy fillért sem adnának“. A NAV pénzügyi nyomozóinak is az a tapasztalata, hogy az illegális letöltések a jelenlegi társadalmi környezetben nem fognak megszűnni, de a jelenség kezelése már globálisan elkezdődött, a legális, elérhető árú és jó minőségű online szolgáltatások képében. Az illegális szolgáltatásokért az emberek hajlandóak kisebb-nagyobb összegeket adni, így nagy valószínűséggel a legális szolgáltatásokért is fizetnének. Társadalmi tudatosításra van szükség, hogy az illegális letöltéssel a szerzők munkáját az emberek ingyenesen szerzik meg. A legális szolgáltatások bővítése és a tudatos, jogkövető magatartás erősítése így hosszú távon akár teljesen visszaszoríthatja az illegális letöltések jelenségét.

    Az előzőekből látható, hogy a kérdés tulajdonképpen egy 22-es csapdája. Miért is? Ha a büntetőjog nem kriminalizálja az egyszeri letöltést, akkor is lehetséges a kiadók részéről a polgári jogi igényérvényesítés, ahogy azt nemcsak a nemzetközi, de a magyar példák is mutatják. Forgalmazók IP-cím alapján megkereshetik azokat a személyeket, akik fizetés nélkül jutottak hozzá az adott filmhez/zenéhez/programhoz, és egy szerzői jogvédelemmel foglalkozó irodát megbízva érvényesíthetik kárigényüket. Igaz, a nagyobb perköltséggel és valószínűleg nagyobb kártérítéssel fenyegető pert elkerülendő, a szerzői jogvédő irodák általában felajánlják a letöltőnek, hogy egy nagyobb összeg megfizetése esetén nem indítanak peres eljárást. Éppen emiatt a tanácsunk az, hogyha lehetséges, mindig próbáljátok meg legális forrásból megszerezni az adott szerzői művet, legyen az akár egy film, zenei CD, vagy szoftver, de ha a letöltést választjátok, készüljetek fel arra, hogy bármikor kaphattok egy nagyobb összegű csekket!

    A cikk elkészítésében nyújtott segítségért hálás köszönettel tartozom Dr. Sárközi Alexandra alezredes asszonynak, a Nemzeti Adó és Vámhivatal bűnügyi szóvivőjének.





    Forrás
     
    Utoljára szerkesztve moderátor által: 2015. május 05.
    • Like Like x 4
  2. lenko /

    Csatlakozott:
    2015. március 09.
    Hozzászólások:
    126
    Kapott lájkok:
    70
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Amíg ilyen kevés a fizu mindenki töltögetni fog.
     
    • Like Like x 3
  3. Vendég /

    Csatlakozott:
    2014. augusztus 31.
    Hozzászólások:
    6
    Kapott lájkok:
    6
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Ebben van valami. A másik dolog, hogy rengeteg a hibás játék és a hulladék film. Ezek után még csodálkoznak, hogy az emberek nem ilyen dolgokra költik a pénzüket.
     
    • Like Like x 2
  4. szepaj /

    Csatlakozott:
    2014. január 02.
    Hozzászólások:
    3,306
    Kapott lájkok:
    3,144
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Az életszínvonalat kellene emelni, ezzel összhangban pedig jó minőségű profi filmeket, játékokat és egyéb termékeket kellene piacra dobni, akkor valószínűbb, hogy nagyobb lenne a kereslet és a vásárló erő.
     
  5. Vendég /

    Csatlakozott:
    2014. augusztus 31.
    Hozzászólások:
    6
    Kapott lájkok:
    6
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Erre várhatsz. XD Minél olcsóbban, minél több profittal. Ez a filmesek és a játékgyárosok mottója.