Az Egyesült Államok elnöke nem nézi jó szemmel, hogy az országba olcsó acél és alumínium áramlik, így ezekre a fémekre vámot vet ki az USA. Ezzel Donald Trump célja a belföldi vállalatok és munkahelyek megvédése, és ezt úgy is felvállalja, hogy bizonyos termékek árai emelkedhetnek. A legnagyobb kereskedelmi partnerek arányos szankciókat helyeztek kilátásba. Donalt Trump egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy megvédi az amerikai munkahelyet és termékeket. Trump megválasztása után meghirdette az America First nevű programot, amelynek keretén belül be is tartja választási ígéretét. Az Egyesült Államok 45. elnökének terveit először nem vették komolyan, de januárban a program első lépéseként bejelentette, hogy vámot vet ki az import napelemekre és a mosógépekre. Ez a lépés elsősorban az ázsiai (leginkább kínai, japán és dél-korai) vállalatokat érintette, a Samsung és az LG a bejelentés után rögtön tiltakozott. Az amerikai Whirpool azonban üdvözölte a döntést. A Samsung mint mosógépgyártó tiltakozottForrás: AFP/John Macdougall Az amerikai napelemek 80 százaléka import termék, ezek túlnyomó többsége Ázsiából érkezik. Azonban már ekkor sejteni lehetett, hogy ez még csak a kezdet, a témát feldolgozó cikkünkben is megemlítettük, hogy elemzők arra számítanak, hogy a következő két vámterhelt termék az acél és az alumínium lesz. Acél és alumínium Donald Trump csütörtök esti bejelentése az előzetes hírek ellenére is meglepte a világot. Ennek értelmében az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki az import acélra, és 10 százalékos vámot a külföldről behozott alumíniumra. A vám bevezetésének részletei egyelőre nem ismertek, így be- és kivezetési határidőről sem tudni. Donald Trump a Fehér Házban bejelenti az acélra és alumíniumra vonatkozó vámokatForrás: AFP/Mandel Ngan A döntés azért született meg, mert Donald Trump szerint szégyenletes lenne, ha az ország eljutna arra a szintre, hogy nem lenne képes alumíniumot és acélt termelni. A vám bevezetésének hátterében az áll, hogy az amerikai vállalatok az árverseny miatt olcsóbb import alapanyagot használtak a hazai helyett, és ezt Donald Trump gazdasági kockázatként érzékelte. A döntés azonban helyzetbe hozhatja a belföldi acél- és alumíniumtermelőket. Az amerikai acélipar profitálhat a bejelentésből - IllusztrációForrás: AFP/Sebastien Bozon A BBC azt írja, hogy az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerei azonnal tiltakozásukat fejezték ki. Kanada és az Európai Unió már jelezte, hogy ellenlépéseket kívánnak tenni, és arányos büntetéssel sújtanák az USA-t.Hasonló lépést tervez Mexikó, Kína és Brazília is. Hogy pontosan milyen hatásai lesznek a döntésnek, azt egyelőre nehéz megmondani. Nyilvánvaló, hogy bizonyos termékek ára drágulni fog, de ez egybevág Trump törekvéseivel. Például az ország egyik legnagyobb sörgyártója, a Molson Coors már jelezte, hogy az alumínium drágulása miatt a dobozos sörök többe fognak kerülni – írja a CNBC. Drágulhatnak a dobozos sörök is"Forrás: AFP/Craig Barritt " A Toyota is jelezte, hogy a fémekre kivetett vámok miatt drágulni fognak az autóik. Donald Trump bejelentésére a tőzsdék rosszul reagáltak, a nap vesztesei az acél- és alumíniumgyártó vállalatok. A befektetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok nagy kereskedelmi partnerei megtorló intézkedésekkel válaszolnak, ami globális kereskedelmi háború kirobbanásával fenyeget. Ráadásul a vámtarifák bevezetésének inflációgerjesztő hatása van, mivel magasabb fogyasztói árakat eredményez. Az acél- és alumíniumipar nyertes lehet, de az alapanyagokat használó más szektorok árat emelhetnekForrás: AFP/Patrick Hertzog Ha a drágulás mértéke számottevő lesz, akkor az visszaüthet a fogyasztásra, csökkenhetnek az eladások, ami munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Milyen helyzetben van az Egyesült Államok acélipara? Az USA acélipara jelentősen támaszkodik a behozatalra, négyszer nagyobb a bevitel, mint a kivitel mennyisége a fémből. Az Egyesült Államok több mint 100 országgal van acélkereskedelmi kapcsolatban. Donald Trump bejelentése váratlanul érte az elemzőketForrás: AFP/Mandel Ngan Az ország energiaügyi hivatala szerint ugyan a szektor kezd magához térni a 2008-as világválságban elért mélypontja óta, de az még így is jóval gyengébb, mint az ezredfordulón volt. Az USA 2000-ben 112 millió tonna acélt termelt, ez a mennyiség 2016-ban 86,5 millió tonna volt. Látványos a különbség az acéliparban dolgozó emberek között is, míg a szektorban dolgozó száma 2000-ben 135 ezer volt, addig 2016-ban már csak 83 600 főt foglalkoztattak itt. Let's block ads! (Why?) Forrás...
