Tudomány Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?

Sajnos a cápákról az a téves hiedelem él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.

Hidegen hagyja az embervér


A népszerű tévhit ellenére, a cápák nem szeretik az emberi vért, sőt, az ember egyáltalán nincs az „étlapjukon". Ennek az a magyarázata, hogy a cápák élőhelye a tengerek és az óceánok mélye,

mi pedig szárazföldi élőlényekként nem szereplünk a tengeri táplálékláncban.

Hogy a cápát mennyire nem érdekli az emberi vér, több kísérlettel is bebizonyították a tudósok.



Közönséges citromcápa (Negaprion brevirostris)

Forrás: Albert Kok/Wikimedia Commons

Dr. Helen Czerski fizikus, oceanográfus, és dr. Tristan Gatridge tengerbiológus egy citromcápákkal (Negaprion brevirostris) teli medencébe kismennyiségű halvért eresztett - mivel a citromcápa halakkal táplálkozik -, mire azok izgatottak lettek és odagyűltek a szagforráshoz. Ezután emberi vért csorgattak a vízbe, de arra a halak egyáltalán nem reagáltak.

Rendkívül összetett érzékelési rendszer a túlélés szolgálatában


Ezeket a kísérleteket a búvárok és a cápákkal foglalkozó tengerbiológusok tapasztalatai is megerősítik. Nem egyszer előfordult, hogy a cápákat kézből etető búvár ujjai megsérültek és vérezni kezdtek,

amire ügyet sem vetettek a ragadozók.



A cápaetetés közben szerzett vérző sérülés semmilyen reakciót nem vált ki a cápákból

Forrás: Elter Tamás

Létezik azonban egy olyan illat, amit a cápa gyűlöl.

E szag, a nekromon, a megölt cápa maradványainak a szaga, amely veszélyre figyelmeztet,

óvatosságra inti az álaltot, ezért a cápák a neokromon kibocsátásának helyszínét elkerülik.



Az ember nem része a tengeri táplálékláncnak, így a cápák "étlapján" sem szerepel

Forrás: Elter Tamás

Dr. Czerski lemerült a cápákhoz, majd egy nylontömlőből folyadékformában neokromont bocsátott ki, mire a cápák eltűntek, más halfajok viszont ottmaradtak.

A cápáknak igen kifinomult a szaglásuk, ez túlélésük egyik kulcsa.

Hogy a vért, illetve más testnedveket és a hormonokat is messziről megérzik, nem csak szaglásuknak, hanem az úgynevezett Lorenzini-ampulláiknak is köszönhető.



Homoki tigriscápa (Carcharias taurus). Az orr és a szem alatt látható pórusok a Lorenzini-ampullák

Forrás: Elter Tamás

A Lorenzini-ampullák a cápák orrában lévő, gélszerű fehérjékből és sókból álló anyagot tartalmazó pórusokból álló szerv , amellyel az állat a mikrofeszültségű impulzusokat illetve erőtereket érzékeli. A vérsavó magas arányban tartalmaz pozitív töltésű nátrium ionokat – csak úgy, mint a vizelet -, és a szagingeren kívül ezt is kiválóan érzékelik a cápák.

Egymilliomod arányú hígításban is biztosan azonosítja a vért


A cápa a Lorenzini-ampullák segítségével nem csak a tengeri áramlatok keltette impulzusokat, és az élőlények úszása közben keletkező elektromos mezőt észleli, hanem a vérkeringés által kibocsátottakat is: ha a vérben oldott kalciuminonok (Ca 2+ ) mennyisége változik, mikroelektromos impulzusok keletkeznek, melyeket az állat e speciális szervével érzékel, és az inger az ampullákból kiinduló idegpályákon keresztül az agyba jut.



Cápaetetés

Forrás: Elter Tamás

A bőr membrán sejtjei érzékelik a pozitív töltésű kalciumionok mozgása keltette elektromosságot.

A Lorenzini-ampullákban lévő gél elektromos vezető, amelyen keresztül futnak az elektromos impulzusok,

majd az ampullákból kiinduló idegpályákon az agyba jutnak. A Lorenzini-ampullák lehetővé teszik a cápáknak, hogy hihetetlen távolságból halovány, rendkívül gyenge elektromos jeleket is észleljenek.



A cápáknak rendkívül összetett az érzékelési rendszerük

Forrás: Elter Tamás

A mérések szerint ez a fantasztikus szerv annyira érzékeny, hogy ha például a cápa egy olyan 1,5 volt feszültségű elem két pontja közt úszik, melynek pólusai Long Island Sound (New York) és Jacksonville (Florida) partjainál lennének elhelyezve, még az irdatlan távolság ellenére is képes lenne ezt érzékelni.



A nagy fehér cápa akár egymilliomod hígításban is megérzi a vér keltette ingereket

Forrás: Elter Tamás

Erre a páratlan érzékszervre vezethető vissza, hogy például a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a vért akár egymilliószoros hígításban is kiválóan felismeri.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...