Tudomány Tudja-e, hogy miért nem fagynak be télen fenékig a tavak?

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. október 18..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A legkeményebb hideg teleken sem fagynak be a tavak a medrük aljzatáig. Még a sekély vizű tavakban is mindig marad olyan folyékony halmazállapotú vízréteg, amelyben az élővilág, az állatok és növények túlélik a zord hideget. E jelenség oka a víz más folyadékoktól eltérő, különleges viselkedése.

    A legkülenlegesebb tulajdonságokkal rendelkező elem


    A víz igen különleges tulajdonságokkal rendelkező anyag. Egyrészt ez az egyetlen olyan folyadék, amely mindhárom halmazállapotban, szilárd, folyékony, és gázhalmazállapotban is megtalálható a földön, de az is egyedi sajátossága, hogy más folyadékoktól eltérően felülről lefelé fagy be.

    [​IMG]

    Téli varázslat a balatonon

    Forrás: Life.hu

    A víz sűrűsége 0 - 4 Celsius fokig növekszik.

    Amikor a felszínen lehűl a víz, a sűrűsége megnő és lesüllyed,

    majd ezután a következő felszíni vízréteg hűl le és süllyed a mélybe. Ez a függőleges irányú áramlás egészen addig folytatódik, míg a hőmérséklet alul + 4 Celsius-fokig süllyed.

    [​IMG]
    Forrás: MTI/Varga György

    Ekkor megszűnik az áramlás, mivel a víz odalent eléri a maximális sűrűséget, és ezáltal a felső vízrétegek már nem tudnak lesüllyedni, mert könnyebbé válnak.

    Miért felülről lefelé fagy be?


    Amikor a tó felszíni vízhőmérséklete eléri a nulla Celsius-fokot, elkezd befagyni, ám e folyamat során a lenti hőmérséklet változatlanul + 4 Celsius-fok marad.

    Fagyáskor a víz tágul, térfogata megnő, és mivel a jég sűrűsége kisebb mint a vízé, úszik a tetején.

    [​IMG]

    Langyos karsztvízzel eláraztott budai barlang

    Forrás: Gonda Rudolf

    Ez a magyarázata annak, hogy a víz felülről lefelé fagy be, minden más folyadék pedig alulról felfelé. Fagyáskor a víz sűrűsége 85 %-kal csökken.

    Miután a jég rossz hővezető, vastagodása relatíve lassú folyamat,

    és ha nem túl sekély a tó, alul mindig megmarad a + 4 Celsius-fokos vízréteg, amelyben túlél az élővilág, és nem fagy meg.

    Ennek köszönhető a földi élet létezése is


    A víz felszínét a Nap sugárzása felmelegíti, amely lehatol a mélyebb rétegekbe és ott elnyelődik. A víznek igen nagy a fajhője, ami azt jelenti, hogy sok hőt képes elnyelni anélkül, hogy jelentősen megváltozna a hőmérséklete.

    [​IMG]

    Avíznek igen jó a hőtároló kapacitása

    Forrás: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

    A víznek a hőkapacitása is kiváló, a felvett hőt nagy mennyiségben képes eltárolni. A mélyebb rétegekben elnyelődött hő hatására a víz kitágul, sűrűsége csökken, ennek tudható be, hogy felemelkedik a felszínre, ahol párolgással leadja az elnyelt hőt. A vizek vertikális hőáramlása állandósult folyamat.

    [​IMG]

    A világtenger hőraktározó képességének tudható be az élet fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen kiegyenlített földi éghajlat

    Forrás: Elter Tamás

    Lénygében ennek köszönhető a földi élet fennmaradása is, hiszen

    a világtenger hőkiegyenlítő hatása nélkül igen szélsőséges hőmérsékletek uralkodnának a bolygón.

    De ez az oka annak is, hogy az édesvizű tavakban a hőmérséklet lefelé egyenletesen csökken.

    A jelenség kulcsa az úgynevezett hidrogénkötés


    A vízmolekulák közt úgynevezett hidrogénhíd kötések vannak, ezek fagyáskor minden molekulára kiterjednek, ezért növekszik meg a térfogat.

    [​IMG]

    A vízmolekulák kapcsolódása a jégkirstályban

    Forrás: Freshgasflow.com

    Amikor 0 fokról melegítjük a vizet, e kötések felszakadnak, és a vízmolekulák közelebb kerülnek egymáshoz,

    ezért növekszik a sűrűség is, egészen + 4 Celsius-fokig. Ha a hőmérsékletet tovább növeljük, a vízmolekulák egyre gyorsabban mozognak, és eltávolodnak egymástól, így a víz sűrűsége csökkenni kezd.

    [​IMG]

    Jégheggyé kifagyott víz

    Forrás: Andy Rouse/Andy Rouse

    A jég belső szerkezetében a vízmolekulák tetraéderes kristályokba rendeződnek,

    ekkor a köztük lévő távolság megnő, ezért a vízhez képest a jég sűrűsége csökken. Olvadáskor a jégnek ez a rendezett belső szerkezete összeomlik, a hidrogénkötések felszakadnak.

    [​IMG]

    Olvadó jég a Balatonon

    Forrás: Elisabeth Kuky Schmidt

    Mivel az olvadás közben nincs már minden vízmolekula a szomszédjához láncolva, a vízmolekulák egyre közelebb kerülnek egymáshoz és ismét növekedni kezd a sűrűség.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...