Tudomány Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál-és gyógyvizekben?

Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben, a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink között a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.

Sokkal közelebb van a talpunk a forró fölköpenyhez, mintsem gondolnánk


Kevéssé ismert, hogy Magyarország alatt a földkéreg sokkal vékonyabb, mint az alpi-kárpáti területen. Amíg az előző régióban a kéreg átlagos vastagsága eléri a 60 kilométert,

addig hazánk alatt mindössze 22-27 kilométerre vékonyodik el a földkéreg,

nem érve el még a szárazföldek 33 kilométeres vastagságú globális átlagát sem.



A vékony és a sűrű óceáni kéreg amikor a vastag és kevésbé sűrű kontinentális kéreggel ütközik, ez utóbbi alá bukik, magával hurcolva a vízben gazdag üledékeket, amelyek a felső köpeny forró viszkóz anyagával találkozva, a gőz feszítőereje miatt szigetív-vulkanizmust hoznak létre. Ez a folyamat játszódott le a miocén időszakban hazánk területén is

Forrás: IODP/JAMSTEC

A szokásosnál jóval vékonyabb kéreg a hazai vulkáni hegységek keletkezésével függ össze, különösen a miocén időszaki (23 és 5,5 millió év között) rendkívül aktív vulkanizmussal. Ennek bevezető periódusa, a földtani szakirodalomban csak alsó riolitszórásnak nevezett esemény idején,

a Kárpát-medence az akkori világ egyik legaktívabb vulkanikus területének számított,

amelynek hátterében a Kárpátok külső ívén bezáródó keskeny óceáni ág, a Magura-óceán szubdukciója állt.



A Magura-óceán bezáródásakor a Kárpát-medence északi vidékén aktív szigetív-vulkanizmus jött létre. Ennek emlékét őrzi például a Mátra és a Börzsöny, és ennek tudható be, hogy hazánk alatt elvékonyodott a földkéreg ( A kép illusztráció)

Forrás: Elter Tamás archívuma

Az erre visszavezethető kéregelvékonyodás érdekes, máig ható következménye, hogy a Föld mélye felé a világátlagnál sokkal gyorsabban növekszik a hőmérséklet; amíg a világátlag 3 Celsius fok emelkedés 100 méterenként, addig Magyarország alatt ez az érték a 6-8 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést is eléri. E jelenséggel magyarázható gazdag termálvízkészletünk magas hőmérséklete.

A gyógyvízek és világhíres barlangok fővárosa


Budapest, elsősorban a budai oldal, különösen gazdag gyógyhatású termálvizekben, amelyre már a hódoltság idején, a 16 -17. században is komoly török fürdőkultúra épült. A Budai-hegységet felépítő nagy mésztartalmú - elsősorban triász időszaki - tengeri üledékes kőzetrétegeket a földtani folyamatok sakktáblaszerűen összetörték, a bonyolult szerkezetű törések mentén pedig feltörtek a termálvizek.



Európa a miocén időszakban

Forrás: Origo

A forró víz a bezáró karbonátos kőzetekből ásványi sókat old ki, erre vezethető vissza termálvizeink nagy ásványi anyag tartalma,

amely számos egészségügyi problémára gyakorol bizonyítottan jótékony hatást. A forró termálvíz alakította ki a világon páratlannak tekinthető budai karsztbarlang-rendszert is, amelyből a Molnár János-barlang valódi világkuriózumnak számít.



A Molnár János-barlang világattrakciónak számít

Forrás: Gonda Rudolf

A hévforrások azonban nem csak üregeket, barlangokat oldanak ki a mészkőtömegben, hanem ásványokat, és sok méter vastagságú mésziszapot is leraknak. A kőzetté válás folyamata során az utóbbiból alakul ki az édesvízi mészkő, vagy travertínó, amely például több méter vastag padokat alkot a budai Várhegyen.



A budai Várhegy látképe. A triász mészkőre a hévizek mésziszapjából keletkezett édesvízi mészkő rakódott

Forrás: robertharding/Michael Runkel/Michael Runkel

Forrásmészkőbarlangok nem csak a Budai-hegységben találhatók. Hazánk legszebb forrásmészkőbarlangja a Bükkben lévő lillafüredi Petőfi-, vagy korábbi nevén Anna-barlang.

Az afrika selfen, az egyenlítő közelében rakódott le a Gellért-hegy kőzetanyaga


A rendkívül gazdag hazai hévízkészlethez számos további érdekesség kapcsolódik. Hőfokuk meg sem közelíti az aktív vulkáni területek 100 és 300 Celsius fok közötti hőmérsékletű hévizeit illetve gőzeit,

sőt, többnyire a 100 fokos hőmérsékletet sem érik el.

Magyar viszonylatban azokat a természetes vizeket tekintjük termálvíznek, amelyek hőmérséklete meghaladja a 25 Celsius fokot.



A Gellért-hegy egy triász korú dolomitrög felszín fölé emelkedő része, amely a Duna alatt folytatódik, és a Rákos-patak környékén már közel 2000 méter mélyre süllyedt

Forrás: Origo

Csak a mélyfúrások térképezték fel igazán, hogy milyen nagymennyiségű termálvizet rejtenek mészkőhegységeink mélybe süllyedt tömbjei. A mélyben becsapdázódott termálvizek természetes feltörését általában azok a vízzáró kőzetrétegek, elsősorban agyag, illetve agyagmárga rétegsorok akadályozzák meg, amelyek a mészkő, illetve dolomitrétegekre rakódtak.



A tatabányai Turul-emlékmű alatti nagy mésztartalmú mészkősziklák keletkezési helyüket tekintve a triász időszak derekán az afrikai selfvidéken rakódtak le trópusi, jól átvilágított tengervízben

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A legfontosabb hévíztároló kőzetek az átlagosan 4-5 km vastag triász időszaki (249 és 206 millió év között) magas mésztartalmú mészkő és dolomit rétegek, amelyek nagyjából középhegységeink irányát követve az ország délnyugati és északkelti középvonalában helyezkednek el a mélyben.



A Föld a triász időszakban. A hazai középhegységeinket felépítő mészkő és dolomit az egyenlítő környékén rakódott le, sekélytengeri körülmények között

Forrás: Ancient World

( A triász időszaki Dachstein-mészkő illetve a dolomit, - utóbbiból épül fel például a Gellért-hegy -, egykor az egyenlítő vidékén, a Tethys-óceán afrikai selfjén, sekélytengeri körülmények között, jól átvilágított, néhány méter mély trópusi víztömegben rakódott le.)

Ősi, több millió éves vizek a mészkő fogságában


Rendkívül érdekes, hogy e mészkő illetve dolomitrétegekben nemcsak a „modern", tiszta és magas hőmérsékletű karsztvíz,

hanem a kutatások szerint a különböző vegyi anyagokat tartalmazó ősi karsztvíz is becsapdázódott.

A feltárt ősi karsztvizek kémiai összetétele megegyezik a miocén végi, alsó pannon sósvízi klorid-összetétellel, így a legnagyobb valószínűség szerint ezek több millió éves, a miocén időszak végéről fennmaradt olyan becsapdázódott vizek, amelyek megőrizték eredeti ásványi összetételüket.



Langyos karsztvízzel eláraztott budai barlang

Forrás: Gonda Rudolf

A mélyfúrások bebizonyították, hogy a mélybe süllyedt mészkő és dolomittömbökben több karsztvízszint is kialakulhatott.

A hazai hévizek legfontosabb csoportját a felső pannon homokos üledékrétegébe zárt hévizek alkotják.

A miocén végén, hozzávetőleg 8.5 millió éve a Kárpát-medencét egy csökkentsós-vizű viszonylag mély (legnagyobb mélysége 1000 méter körül lehetett) beltenger borította el.



Miocén időszaki fésűs-kagyló fosszíliája, az egykori szubtrópusi Bádeni-tengerben lerakódott zátonymészkőből, Budafokról

Forrás: Origo

A beömlő folyók azonban fokozatosan kiédesítették a vizét ( e beltengernek már nem volt összeköttetése a világóceánnal), az erózió és a folyók által behordott hordalék pedig feltöltötte a medencéjét. A vastag felső pannon homokos üledéksor a hazai termálvízkészletek egyik legfontosabb lelőhelye. Így például a Kisalföld legnagyobb területén a felső pannon üledékréteg 2000 méter mélyen húzódik, ezért itt hazai viszonylatban magas, 50-80 Celsius fokos termálvizet tártak fel.

Tektonikai ajándék a gazdag termálvízkincs


Budapest a termál, illetve gyógyvízforrások számát tekintve egyike a földkerekség leggazdagabb városainak.

A Duna jobb partján több mint hatvan forrás ontja a meleg gyógyvizet.

Ezek jelentős része természetes forrás, ezzel szemben a pesti oldalon már csak a mélyfúrások hozzák felszínre a gazdag ásványi anyag tartalmú hévizeket, a Margit-szigettől a Rákos-patak környékéig.



A budai gyógyhatású termálvizeker már a hódoltság korában önálló fürdőkultúra épült

Forrás: Origo

E nagy eltérés oka, a termálvízkészlet túlnyomó részét tartalmazó mészkő és dolomitrögök elhelyezkedése, ugyanis

Budapest valamennyi hévforrása a mintegy 220 -230 millió éves triász időszaki karbonátos üledékrétegekből tör fel.

A triász korú tengeri eredetű kőzettömbök a földkéregmozgások miatt hosszú évmilliókig emelkedtek, és a szárazföldi térszínre kerülve. karsztosodtak.



A Széchenyi-fürdőt is méylből fakadó termálvíz táplálja

Forrás: Thinkstock

Majd amikor ez a földtani folyamat megfordult, a vízzel telített mészkő és dolomittömbök összetöredeztek, és lépcsőzetesen a mélybe süllyedtek. Az a nagy törésvonal, amely mentén ez a folyamat lejátszódott, nagyjából a várost kettéosztó Duna vonalában húzódik. Ez a magyarázata annak, hogy amíg a Gellért-hegy triász dolomitröge a felszín fölé magasodik, addig a pesti síkság végén az ehhez tartozó dolomittömegek már közel 2000 méter mélyen fekszenek.



Az 1956-os dunaharaszti földrengésben megsérült ház

Forrás: Origo

(A 20. század legnagyobb magyarországi földmozgását, az 1956-os dunaharaszti földrengést is az egyik ilyen mélybe süllyedt dolomitrög elmozdulása okozta.) A nagy mélységben felhevülő és felszínre emelt termálvíz alkotja a magyar főváros messze földön híres fürdőkultúrájának bázisát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...