Tudomány Tudja, hogy melyik a Föld leghosszabb hegylánca?

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2016. június 24..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Ha a címbeli kérdésre rávágjuk, hogy az Andok, csak részben lesz igazunk, mivel ez a válasz kizárólag a szárazföldi hegységrendszerekre igaz. A Föld leghosszabb egybefüggő hegylánca ugyanis az Atlanti-óceán felszíne alatt kanyarog az északi sarkvidéktől kiindulva egészen le az Antarktiszig.

    Alvilági hangulatú vidék az örök sötétség birodalmában
    A dél- és az észak-amerikai földrész rendelkezik a Föld két leghosszabb kontinentális hegyláncával, amelyek közül 7 242 kilométeres hosszával az Andok az „aranyérmes”, ezt az észak-amerikai kontinens nyugati felén húzódó Sziklás-hegység követi 6 035 kilométeres hosszával.

    [​IMG]

    Az óceán mélyén különleges tektonikai folyamatok, hegységképző erők működnek

    Forrás: Oceanography


    A Föld legmagasabb hegycsúcsaival rendelkező ázsiai lánchegység, a Himalája „csak” a harmadik helyezett ebben a rangsorban, a maga 3 862 kilométeres hosszúságával.

    [​IMG]

    A Föld leghosszabb hegyláncát az óceánfelszín alatti mélység rejti

    Forrás: Oceanography


    Mindhárom hegylánc eltörpül azonban a bolygó leghosszabb egybefüggő hegyvonulata, az atlanti középóceáni hátság mellett, amely az északi sarkvidéki Jan Mayen törésövtől egy óriási S betűt formázva nyúlik le egészen az antarktiszi Déli-óceán határáig.

    E hatalmas tengeralatti vulkanikus hegylánc kereken 22 000 kilométer hosszan kanyarog,

    átszelve az északi és a déli féltekét.

    [​IMG]

    A világtenger középóceáni hátságrendszerének térképe. A tenger alatti hegyláncok összhosszúsága eléri a 80 000 kilométert

    Forrás: Wikimedia Commons/NOAA


    Az atlanti középóceáni hátság hosszabb, mint a három legnagyobb kontinentális hegylánc együttes hosszúsága. Ez a bizarr formájú, vulkáni, ultrabázikus kőzetanyagból felépülő hegyvidék a földitől merőben eltérő alvilági táj képét mutatja,

    hegycsúcsai átlagosan 2000 -2500 méterre emelkednek ki

    az óceáni fenéksíkság (abisszikus síkság) örök sötétségbe burkolózó monoton vidékéből.

    Óceánt keletkeztető hádészi világ
    Az atlanti középóceáni hátság a világtenger három nagy óceáni medencéjét behálózó, és összesen 80 000 kilométer hosszú hátságrendszer része.

    [​IMG]

    Részlet az atlanti középóceáni hátság mélytengeri birodalmából

    Forrás: NOAA


    Az atlanti hátságrendszer gondolatát először a modern oceanográfia atyjának tekintett Matthew Fontain Maury amerikai geográfus vetette fel az 1850-es évek elején. A hatalmas víz alatti hegylánc létét a korszerű tengertani tudományokat megalapozó Challenger - expedíció (1872 és 1876 között) mélységmérései mutatták ki, ám csak az 1950-es években fedezték fel a középóceáni hátság eredetét, és az atlanti medence tágulását is megmagyarázó központi hasadékvölgyet.

    [​IMG]

    A középóceáni hátságképződést, és az óceáni kéreg tágulását szemléltető ábra

    Forrás: Oceanography


    A vulkánilag aktív hasadék vagy riftvölgy a víz alatti hegységképződés és az óceáni medence tágulásának (spreading) motorja. A hasadékvölgy azokon az egymástól széttartó (divergens) lemezhatárokon alakul ki,

    ahol a kéreg megsüllyed,

    és felső földköpeny felboltozódik; a forró, olvadt magma pedig a hasadék résein a felszínre nyomul.

    [​IMG]

    Hidrotermális kürtők az atlanti középóceáni hátság vidékéről. A mélyben a vulkáni folyamatok másként zajlanak, mint a felszínen

    Forrás: NOAA/Ocean Explorer


    A mélytenger fagyos világában a vulkáni tevékenység lassú és csendes folyamat; a kiömlő láva a jéghideg mélységi vizekben gyorsan megdermed, és hatalmas, vánkosszerű párnaláva-formációkat alkotva fokozatosan hegylánccá boltozódik. A hasadékvölgyből folyamatosan feláramló magma ellentétes irányba tolja szét az óceáni kérget; ennek köszönhető, hogy az Atlanti-óceán napjainkban is 3 cm/év sebességgel tágul.

    [​IMG]

    Párnaláva formáció az atlanti középóceáni hasadékvölgy vidékéről

    Forrás: NOAA/Ocean Explorer


    A középóceáni hátság mentén azonban nem egyenletesen zajlik a tágulás, egyes szakaszokon megindul, míg más részeken átmenetileg szünetel. Ezzel hozható összefüggésbe a középóceáni hátságot övező törések, az úgynevezett transzform vetők rendszere.

    A kísérteties óceáni hegyvidéket mély szurdokok, kanyonok szabdalják keresztül-kasul,

    az éjfekete sötétséget helyenként a hasadékvölgy mélyén rőten izzó magma fénye töri meg.

    [​IMG]

    Az atlanti középóceáni hátságrendszer elnyúlt S formában kanyarog az arktikus Jan Mayen törésöv zónájától egészen az Antarktiszig

    Forrás: U.S. Geological Survey


    Ez az óceáni hegyvidék olyan hádészi birodalom, amely felett nem úsznak felhők, ormait sohasem cirógatja napfény , és amelyet - néhány, speciális tengeralattjáróval mélybe ereszkedő kiváltságos kutatót kivéve – emberi szem sem pillanthat meg soha.

    Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/201606...g-hasadekvolgy-lemezhatar-lemeztektonika.html