Tudomány Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehűlés

A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghőmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelőtt - állítják ausztrál szakemberek.

Ausztrál ősgekkók tömeges fajpusztulása


Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) biológusai szerint egy időben azzal, amikor Ausztrália elvált az Antarktiszról, "drámai" klímaváltozás következett be, ami a lábatlangekkó-félék (Pygopodidae) tömeges kipusztulásához vezetett.



Pygopodidae, azaz lábatlangekkó-féle fosszíliája

Forrás: Conservation

Az ANU vezető kutatója, Ian Brennan elmondta, hogy kollégáival a fosszilis leletek vizsgálatakor alkalmazott

molekuláris evolúciós módszerek révén derítettek fényt a gekkók sorsára.

"Az, hogy az éghajlat hirtelen hidegebb és szárazabb lett, valószínűleg gyors változásokat idézett elő az ausztráliai élőhelyeken is, ami jelentős hatással volt az ott élő állatokra" - húzta alá Brennan.



Recens lábatlangekkő-féle

Forrás: Photobucket

Hozzátette: "Vizsgálatunk bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hirtelen bekövetkező éghajlati változásoknak mélyreható és hosszú távú hatásai lehetnek a bolygónk biológiai sokféleségére".

A klímaváltozás kikényszerítette a túlélők alkalmazkodását


A szakember szerint a gyors klímaváltozás ugyan a lábatlangekkó-félék tömeges kipusztulását okozta, ugyanakkor azáltal, hogy a sarkvidéki környezet idővel sivatagszerűvé változott, "ideális élőhely" teremtődött az új gekkófajok számára.



Recens lábatlangekkó

Forrás: Photobucket

"Eredményeink azt sugallják, hogy Ausztrália száraz vidékei bölcsőként szolgáltak a gekkók számára, elősegítve a kontinensen ma élő gekkók faji sokszínűségét" - jegyezte meg Brennan.



Ausztrália a Gondwana őskontinens feldarabolódása során veált le az Antarktiszról, és indult el észak felé. Ez az északra tartó mozgás jelenleg is tart

Forrás: Nature

A vizsgálatban részt vevő Paul Oliver szerint a gekkók jól boldogulnak az ausztráliai száraz területekre jellemző "kegyetlen éghajlati" viszonyok között, mivel éjszakai állatként elkerülik a hőséget.



A gyors klímaromlás kikényszerítette a gekkófajok alkalmazkodását a megváltozott környezeti viszonyokhoz

Forrás: Photobucket

A kutató szerint a sivatagi gekkók jelentős részének továbbá megvannak a stratégiáik és a fizikai adottságaik ahhoz,

hogy elkerüljék a felesleges vízveszteséget,

például a pikkelyes, dudoros bőrük révén, vagy azáltal, hogy szemhéj híján a nyelvükkel tisztítják a szemüket.

Egy óceán halála megváltoztatta a Föld éghajlatát


A fokozatos klímaromlás már az eocén időszak (55 és 34 millió év között) végén elkezdődött, és az azt követő oligocénban (34 és 23 millió év között) felgyorsult. Az oligocén elején kezdődött az antarktiszi állandó jégtakaró kialakulása.



A Föld az oligocén időszak elején. India Eurázsiával történt ütközése bezárta a korábbi egyenlítői óceánt, a Tethyst

Forrás: American Roads

A lehűlés hátterében a fő tengeráramlatok, a „nagy óceáni szállítószalag" irányának megváltozása,

és az alpi hegységképződés erőteljes felgyűrődési szakasza játszotta a legnagyobb szerepet. A lemeztektonikai mozgások miatt a korábbi kelet-nyugati irányú egyenlítői Tethys-óceán fokozatos térrövidülést szenvedett el. Az oligocén elejére az indiai szubkontinens hozzáforrt Eurázsiához, és végleg bezárta a Tethyst.



Az oligocénben felgyorsult klímaromlás hatására az eocént jellemző sűrű és kiterjedt esőerdők helyét egyre inkább a füves szavannák, vagy mint Ausztráliában, az elsivatagosodó területek vették át

Forrás: Ancient Earth

Ezzel egyidejűleg tovább folytatódott a kinyíló fázisában lévő Atlanti-óceán terebélyesedése, és megnyílt a dél-atlanti medence is, miközben Ausztrália leszakadt az Antarktiszról. Az eocén időszakig a Föld éghajlatát az a nagy egyenlítői áramlási rendszer határozta meg, amely a Tethys medencéjében szinte körbefolyta a földet. Amíg az alpi orogenezis (hegységképződés) nem vált intenzívvé,

a meleg, párás, trópusi levegő egészen a magasabb szélességi körökig akadálytalanul feljutott,

kiegyenlítetten meleggé téve a földi éghajlatot.



A miocén időszakban szeszélyesen ingadozott a klíma, majd a pleisztocénben kiteljesedett a globális lehűlés

Forrás: Origo

A Tethys bezáródásával és az Atlanti-óceán kinyílásával az észak-déli irányú áramlási rendszer vált meghatározóvá. Az Antarktisz körül kialakuló déli óceán lehűlő víztömege fontos szerepet játszott az oligocén időszaki ausztráiai éghajlatromlásában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...