Primitív algákról derült ki, hogy komolyabb védelem nélkül is képesek több hónapon át életben maradni az űrben. Az előzetes tanulmányok szerint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külsején tartott algák túlélése némileg erősíti az úgynevezett pánspermia-elmélet megállapításait. A teória azt állítja, hogy az élet „magjai" jelen vannak mindenhol az Univerzumban és a földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, valamint ugyanígy más lakható bolygók is megtermékenyülhettek. Ezen kívül az új eredmények alapján becsülni lehet azt is, milyen sikerrel termeszthet haszonnövényeket az emberiség más planétákon. A szóban forgó alga a Sphaerocystis nemzetségből származott és a CCCryo 101-99 kódnevet kapta a kutatóktól. Az organizmusokat még 2014 júliusában küldték az űrbe, és csak két évvel később, 2016 nyarán tértek vissza a Földre. Ez alatt az idő alatt az ISS egyik külső paneljén tartották a mintákat, melyeknek az űrbéli vákuumot, az extrém hőmérsékleti ingadozásokat és a szélsőséges UV sugárzást is el kellett tűrniük. A minták az ISS egyik külső paneljén Forrás: ESA/ROSCOSMOS „Biztos vagyok benne, hogy vittek már növényeket az ISS fedélzetére, azok viszont az űrállomás belsejében voltak és nem a külsején" – mondta Thomas Leya, a kísérletben résztvevő egyik kutató. „Úgy tudom, a mostani jelentés az első, amely arról értekezik, hogy növényeket telepítettek az ISS külsejére" – tette hozzá a tudós. Egy kivételével minden minta megmaradt A CCCryo 101-99-et maga Leya fedezte fel a Spitzbergák szigetcsoporton. Amikor ez az alga a száraz időszakban nyugalmi állapotban van, vastag, narancsszínű burok veszi körül, vagyis cisztává alakul. A színt a karotinoidok adják, amelyek védik az organizmust a szélsőséges körülményektől. Ha beköszönt az esős időszak, az algák folytatják a klorofill termelését és újra zölddé válnak. A CCCryo 101-99 tehát képes arra, hogy ellenálljon az extrém hidegnek, így ideális alanynak tekintették egy űrbéli kísérlethez. Hogy átvészelje a megpróbáltatásokat, Leya még a felküldés előtt kiszárította az algákat, így azok cisztaszerű állapotba kerültek, nem szaporodtak és nem is fotoszintetizáltak. A világűrbe küldött mintákat szinte semmi nem védte a károsító hatásoktól, csupán egy vékony, áttetsző réteg, amely a sugárzástól igyekezett óvni valamennyire az algákat. A kísérletben szereplő minták egy kivételével, valamennyien életben maradtak és földi körülmények között ismét normális életfunkciókat mutattak. A Földre visszahozott algák ismét normális életfunkciókat mutattak Forrás: Thomas_Leya/Thomas Leya Nemcsak algákat küldenek az űrbe A Berlini Műszaki Egyetem kutatói most az alga DNS-ében bekövetkező károsodásokat fogják elemezni, ami betekintést nyújthat abba, mennyire lehetnek képesek a növények átvészelni például egy hosszabb űrutazást. Leya kihangsúlyozta, hogy ha a jövőben kolonizálni szeretnénk más bolygókat, óhatatlan, hogy magokat vigyünk magunkkal, amiket óvni kell még az űrhajók belsejében is. Hasonlóképp, ha az idegen világban akarunk növényt termeszteni, akkor is gondoskodnunk kell a károsító hatásokkal szembeni védelemről. „Ezeket az algákat még az űrbe küldés előtt kiszárítottuk, és míg az ISS külsején tartózkodtak, nyugalmi állapotban voltak, nem nőttek, nem fejlődtek s szinte anyagcseréjük sem volt" – mondta René Demets, az Európai Űrügynökség (ESA) kutatója. Szerinte a kísérlet megmutatta, hogy néhány földi organizmus van annyira ellenálló, hogy komolyabb védőeszköz nélkül, akár hónapokig képessé váljon túlélni a világűrben uralkodó mostoha viszonyokat. Előkészítik az algákat a küldetésre Forrás: Thomas Leya / Fraunhofer IZI-BB Leya nem csak „tetszhalott" állapotban lévő algákat, hanem fotosztintetizáló mikrobákat, cianobaktériumokat is az űrbe küldött. Utóbbiakat az Antarktisz környékéről gyűjtötte be, többségük ugyancsak túlélte az űrbéli kalandokat. A mostani kutatás egy nagyobb kísérleti projekt, a Biomex része, amelyet a Német Űrrepülési Központ munkatársa, Jean-Pierre Paul de Vera vezet. Ennek keretében különböző baktériumokat, növényeket, gombákat tesznek ki extrém környezeti viszonyoknak. KAPCSOLÓDÓ CIKK Let's block ads! (Why?) Forrás...
