Végezd el a végső intelligenciatesztet! Szinte mindenki számára kézenfekvő, hogy egyes emberek okosabbak mint mások, ugyanakkor kevesebb vitáktól hangos területe létezik a tudománynak, mint az intelligencia tanulmányozása. A kutatók valójában még abban sem értenek egyet, mit jelent maga az intelligencia kifejezés. A súllyal és a magassággal szemben az intelligenciának nincs abszolút mértéke, ahogy az ?szinteségnek, vagy a fizikai állóképességnek sincs. Az IQ is csupán egy relatív mutató. Mindazonáltal az évtizedek alatt tudósok hada állt el? különböz? tesztekkel, melyek képesek kimutatni, hogy egy egyén intelligensebb-e egy másiknál, valahogy úgy, mint az olimpiai számok, amib?l kiderül, hogy ki mekkora súlyt képes felemelni, vagy milyen távolra tud ugrani; igaz, sokat számít a pillanatnyi forma is. A legtöbb intelligenciateszt különböz? mentális feladatok gy?jteményében elért teljesítményeinken alapul. Legáltalánosabban alkalmazott mértékegysége az intelligencia hányados (IQ), amit általában a Wechsler Feln?tt Intelligencia Skála alkalmazásával mérnek. Ebben a tesztben 90 percnyi értelmezési, szókincs és számtani feladatok kombinálásával kapják meg a végs? IQ pontszámot. Ez a mérés általában összefüggésben áll iskolai vagy munkahelyi teljesítményünkkel, ezért ebben az értelemben az IQ viszonylag h?en tükrözi mennyire okos egy-egy ember. Mivel az eredeti Wechsler tesztet 1955-ben publikálták, sokan próbálták szisztematikusan lebontani az intelligenciát, hogy lássák vajon a sok egymástól független kognitív képesség összességér?l van-e szó, vagy létezik-e egy átível? teljesítményfaktor, az úgynevezett "általános intelligencia". Utóbbi koncepciója egy megfigyelésb?l ered, mely szerint azok az emberek, akik egy bizonyos mentális feladatot jól teljesítenek, hajlamosak más feladatokban is jeleskedni. A területen folytatott kutatások szerint az általános intelligencia az alapvet? kognitív teljesítményen túlmutató gondolkodási stratégiák alkalmazásán múlik. Például egy rövidtávú memória tesztben, ahol számsorozatokat kell felidézni, az "okosak" gyakran rendezik a számokat különböz? rokonítható csoportokba, mint például 2,4,6 és 5,7,9. Ezeknek a stratégiáknak semmi közük a rövidtávú memória méretének növeléséhez, viszont javítják azt a hatékonyságot, amivel a memóriánk tartalmát rendezzük. Ugyanez a helyzet a vizuospaciális konstrukciós memóriával, azzal a képességünkkel, ami lehet?vé teszi, hogy a különböz? tárgyakról és helyekr?l szerzett térbeli információkkal ismeretlen közegekben man?verezzünk, manipuláljuk ezeket az információkat. Például egy stratégia képessé teszi a sakkmestereket akár százezer állás memorizálására, és azok felidézésére. Több, mint egy évszázada kutatják a területet, az általános intelligencia azonban mindmáig viták forrása, több pszichológus állítja, hogy nincs egyértelm? összefüggés a különböz? mentális feladatok teljesítése között. Az új tesztet összeállító brit Gyógyászati Kutató Tanács (MRC) cambridge-i Észlelési és Agytudományi Egysége is az általános intelligenciát igyekszik tovább boncolgatni. A csapat vezet?je, Adrian M. Owen, az MRC agytudósa elmondta, mint már el?ttük sokan, ?k is a lehet? legkevesebb teszttel igyekeztek a kognitív képességek lehet? legszélesebb skáláját lefedni, melyek jelen ismereteink szerint mind hozzájárulnak az intelligenciához, a memóriától a tervezésig bezáróan. Hol itt az újdonság? Nos, a kutatók egy lépéssel el?deik el?tt járnak, ami els?sorban az agyi képalkotó eljárások legfrissebb vívmányainak köszönhet?. A 12 lépcs?s tesztet úgy állították össze, hogy az a lehet? legtöbb agyterületet megmozgassák, a fennköltebb gondolatokért felel?s küls? rétegekt?l a mélyen fekv? szerkezetekig, mint például az emlékek ?rzésében és felidézésében nagy szerepet játszó hippokampuszig. A 20 évnyi kutatáson alapuló "bölcsesség 12 pillére" névre keresztelt teszt felfedi az intelligencia épít?kockáit, illetve van egy gyakorlati célja is, friss betekintést nyújt a kutatók számára az általános intelligenciába azáltal, hogy általa felmérhessék a 12 teszt kitöltési eredménye közötti összefüggéseket. A New Scientist és a Discovery Channel jóvoltából a tesztben bárki részt vehet, csupán némi angol tudás szükséges, els?sorban a feladatok értelmezéséhez, illetve az egyik pillérnél elengedhetetlen a nyelvtudás, hogy a képekhez tartozó kérdésekre megfelel?en válaszoljunk. Ide kattintva már neki is lehet kezdeni
