Az „egy övezet, egy út" politikáját követve az egykori tengeri Selyemúton fekvő országokban egyre több érdekeltséget épít Kína: az pireuszi kikötő tavalyi megvásárlása után most Velence a következő állomás, miközben tárgyalnak a koperi kikötő megvételéről is. Most egy kínai-olasz vállalat készíti elő egy úgynevezett offshore-kikötő megépítését a velencei Malamocco kikötőben, konténerhajóknak. Új hídfőállást létesít Kína az Adriai-tenger északi részén: miközben tárgyalásokat folytat a szlovéniai Koper kikötőjének megvásárlásáról, a velencei Malamocco kikötőjét egy kínai-olasz vállalat fejleszti olyan offshore-központtá, ahol a nagy tengerjáró konténerhajók átpakolhatják rakományukat a szárazföldre tartó kisebb hajókra. Erre azért van szükség, hogy Velence városát megvédhessék, és ne kelljen a történelmi városrészhez közel legalább 18 méter mély beállóhelyeket ásni, amelyek konténerhajók számára is megfelelnek. a Canal Grande Velencében Forrás: AFP/robertharding/Amanda Hall A nemzetközi tendert tavaly áprilisban írták ki, és végül az a kínai CCCG (Kínai Kommunikációs és Építési Vállalat) nyerte, amely már több nagy kikötőt is tervezett Európában. A kínaiak egy olasz konzorciummal együtt kezdenek hozzá a tervezéshez, és a beruházás jövőre már el is kezdődhet. A kikötő fejlesztése egyébként sokáig ellenállásba ütközött a lagúnák és a város megőrzése miatt, ezért döntöttek végül az offshore-kikötő megoldása mellett. A szerződés aláírásakor Luigi Brugnaro, Velence polgármestere a város védelmét hangsúlyozta, míg a CCCG európai fejlesztésekért felelős igazgatója, Song Debin a Velence és Kína közötti, Marco Polo korabeli tengeri útvonal felélesztését emelte ki. A Malamocco kikötő Velencében Forrás: AFP/Marco Sabadin Kína egyébként már több lépést is tett, hogy újraépítse a tengeri Selyemutat: tavaly a legnagyobb kínai hajózási vállalat, a COSCO már tárgyalt a koperi kikötő megvásárlásáról, ezen a kapun is szeretnének hozzáférni az európai piacokhoz. A COSCO tavaly az athéni Pireusz kikötő részvényeinek 67 százalékát vásárolta fel, azzal az ígérettel, hogy félmilliárd euró értékben felújítja a kikötőt. Az alkut csak nehezen lehetett tető alá hozni, mert a görögök sokáig nem akartak kötélnek állni, végül csak az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF, vagyis a „trojka" mentőcsomagjaiban vállalt privatizációs bevételi vállalásuk miatt bólintottak rá az ügyletre. A COSCO már 2008 óta működtette a görög konténerkikötőt, és az új Selyemút tervnek megfelelően összekötheti Délkelet-Ázsián áthaladó és Afrika partjai mentén húzódó tengeri útvonalait Európa nagyvárosaival. Let's block ads! (Why?) Forrás...