A természeti katasztrófák közül messze a földrengések követelik a legtöbb áldozatot köszönhetően annak, hogy váratlanul robbannak ki, esélyt sem adnak a menekülésre. A XX. század folyamán a természeti katasztrófák csaknem négymillió áldozatának 50,9 százalékát szedték földrengések. A második legpusztítóbb erő az árvizek, ezek szedték a halálos áldozatok 29,7 százalékát. A múlt században több olyan földrengés is előfordult, ahol több mint 50 ezren hunytak el. A magas szám nemcsak az épületkároknak, hanem a katasztrófát követő tűzvésznek, földcsuszamlásnak, szökőárnak tudható be. Nem lehet jelezni A rossz hír, hogy a lakosság és a gazdaság is egyre sebezhetőbb. Ennek oka a népességnövekedés, a nagyvárosok bizonytalanabb talajú részeinek beépítése, és egyre több az olyan létesítmények száma is, amelyek sérülése önmagában katasztrófát okoz. Jelenleg az olyan, viszonylag gyengébb vagy közepes földrengések is súlyos következményekkel járhatnak, amelyek a múltban nem jártak komoly károkkal. Előrejelezni a földrengéseket nem lehet. Megfelelő biztonsági intézkedésekkel, az épületek megfelelő tervezésével és kivitelezésével viszont a károkat és az áldozatok számát is jelentősen csökkenthetjük. 100 ezer halott Messinában De nézzük, mi is történt 1908-ban Szicíliában. A 158 ezer fős kikötőváros, Messina karácsonya izgalmakban bővelkedett, a lakók az Aida előadására készültek. Zsúfolásig telt a város az opera bemutatására érkező érdeklődőkkel. A többség még aludt, amikor hajnali 5 óra 21 perckor 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg a környéket. Az epicentrum nyolc kilométer mélyen volt a partvidék közelében. A rengés 35 másodpercig tartott, akit nem a romok temettek maguk alá, azt a szárazföldre 100 méter mélyen benyomuló, 2,5 méter magas szökőár sodort el. Összesen 100 ezer ember halt meg vagy tűnt el, a legtöbben a gyenge minőségű épületek törmelékei közt vesztették életüket. A város gyakorlatilag eltűnt a föld színéről, Nápoly és Róma kórházai sebesültek ezreivel teltek meg. A hatóságok késve reagáltak, csak január 9-én vezették be a rendkívüli állapotot, öt évvel a rengés után még mindig 10 ezren laktak ideiglenes szálláshelyen. A tragédia után azonban Olaszországban szigorították az építési szabályokat, és Messina újjáépítését is már ezek szellemében kezdték meg.
