Csak beszélgetünk

felh?szakadás, jéges? Kompolton - vége...

Sz?k negyed óra után vége... A közepe táján visszatért a jég, már komolyabb er?vel és adagban A vége el?tt pillanatnyi áramszünet, gép újraindult, látszólag nincs gond...

Kint ez a látvány fogad sok helyen:



A kertben pedig ez:

 

Vihar

Egy olyan vidéken,ahol nagyon gyakori a vihar,azt kell mondanom,hogy ugyan volt pár csepp es?,de semmi komoly.Most meg már tiszta az ég!
Mo. északnyugati részén.

 

Az árvíz a kajak-kenusoknak százmilliós teher

A rendkívüli dunai árvíz Baráth Etele szerint nagyjából százmillió forint többletterhet ró a Magyar Kajak-Kenu Szövetségre (MKKSZ).



Az MKKSZ elnöke a Digi Sport hétf?i Reggeli Start cím? m?sorában elmondta: vasárnap ültek le 16 egyesület vezet?ivel, hogy felmérjék az árvíz okozta anyagi károkat. "Pontos összeget még nem lehet mondani, de annyi biztos, hogy árvíz összesen 22-23 kajak-kenu egyesületet érint, amelyeknél klubonként két-három millió forintos költség támad" - állapította meg az elnök hozzátéve, nem egy budapesti klub panaszkodott arra, hogy még a zsákokba töltött homokot is az egyesületeknek kellett kifizetniük, és csak ez klubonként 150-200 ezer forint költséggel jár.

Az elnök szerint a szivattyúk beszerzése is gondot okoz, és m?ködtetésüket is az egyesületeknek kell megoldaniuk. "Az igazi nehézség pedig még el?ttünk van, hiszen az árvíz után borzasztó nehéz lesz rendet teremteni, takarítani, fert?tleníteni" - hangsúlyozta Baráth Etele. Kitért arra, hogy az UTE vízi telepénél például hosszú védekezés után mégiscsak áttört a gát, ezzel nagyon hosszadalmas munka veszett kárba és komoly veszteségek keletkeztek.

Az elnök tájékoztatása szerint a kajak-kenu szövetség igyekszik segíteni a kluboknak, mert a költségek els?sorban náluk jelentkeznek. Hozzátette: csodálatos, hogy Orf?t?l, Velencén és Tatán át Csongrádig olyan klubok vannak, amelyek befogadnak táborozni más egyesületeket, és ez valamennyire segít áthidalni a nehéz helyzetet, hiszen júniusban kezd?dnek a kajak-kenu táborok, amelyekben országos szinten 1500-1800 gyerek vesz részt.

"Kétfajta megoldásunk van. Egyrészt átszerveztük a költségvetésünket. Így segítjük, ha valaki, mondjuk, lemegy Orf?re 20 f?vel, de ha valaki ingázik a Velencei-tó irányában, akkor természetesen azt is támogatnunk kell. Másrészt a kormányzathoz is fordultunk, mert van egy olyanfajta árvízi alap, amelyet a klubok megérdemelnek, és nemcsak az állami tulajdonú, hanem az önkormányzati és a magántulajdonú egyesületek is" fogalmazta meg Baráth Etele. Mint mondta, az árvíz így nagyjából százmilliós többletköltséget ró a szövetségre. Az MKKSZ elnöke megnyugtatta az aggódókat, hogy a Duna áradása a hétvégi, portugáliai Európa-bajnokságra készül? magyar válogatottat közvetlenül nem érinti, mert a versenyz?k olyan edz?táborokban vannak, ahol a felkészülés megoldott, ezért a csapattal szembeni elvárásokat sem módosítja a szövetség. Megemlítette, hogy mivel egy-két világbajnoki válogató még csak ezután következik, az árvízi helyzet miatt aránytalanság alakulhat ki.

"Ahol nincsen ár, ott szabadon készülhetnek a versenyz?k, máshol meg akadályozva vannak a normális terv kiteljesítésében, mert sok olyan feladatot kell megoldaniuk, amely igazán szokatlan az életükben. Ez tehát a második vonalat sokkal jobban érinti, els?sorban azokat, akik az els? szintet próbálják legy?zni. Így egyfajta aránytalanság is keletkezik, amit le kell küzdeni" - hangsúlyozta.


http://www.telesport.hu/Hirek/2013/06/10/12/Az_arviz_a_kajak_kenusoknak_szazmillios_terhet_jelent.aspx


2013. június 10. 12:03

 

Az úszótársak bírálják Szepesit és a bulvársajtót

A 27 úszó által jegyzett nyílt levél az Én, a szexmániás cím? könyv szerz?je mellett a bulvársajtót is bírálja, amiért felkapták és elferdítették a könyvben megjelenteket.



Huszonkét úszó írta alá azt az MTI-hez hétf?n eljuttatott nyílt levelet, amelynek szerz?i leszögezik: a magyar úszósportot, az egykori Budapesti Spartacus sportegyesületét, a jelenlegi K?bánya SC-t, ez által pedig az ott dolgozó Turi György vezet?edz?t s az általa vezetett edz?i kollektíva sokéves kitartó munkáját is beszennyezi Szepesi Nikolett Én, a szexmániás cím? könyve.

"A könyvben írtakat a bulvársajtó felkapta, kiszínezte, elferdítette. Tette mindezt felel?tlen módon anélkül, hogy a könyvben írtak valóságtartalmáról hitelt érdeml?en, más forrásból is meggy?z?dött volna" - áll a levélben, amelynek aláírói szerint az állítások a valóságot hamis színben tüntetik fel, avagy azt teljességgel eltorzítják és ez által "beláthatatlan károkat okoznak" a szül?knek, a sportolóknek, a szurkolóknek, a sportbarátoknek, az egyesületnek, az ott dolgozó szakembereknek, valamint a magyar úszósportnak.

A levelet jegyz? olimpikonok és válogatott sportolók mélységes felháborodásuknak és megdöbbenésüknek hangot adva deklarálni kívánták azt is, hogy "a megjelent rágalmak, az elferdített tények az igazságérzetünket sértik", s a legteljesebb mértékben kiállnak az ?ket "a múltban és/vagy a jelenben felkészít? és segít? szakemberek emberi és erkölcsi tartásáért és példamutatásáért".

"A versenysport kemény, ezt mindenki tudja, a teljesítménykényszer nagy és a múltban valóban elcsattant egy-egy nevel? hatású pofon, ami talán helyénvaló volt, talán nem. Egy azonban biztos, 'fizikai terror' nem létezett és nem létezik ma sem, ellentétben azzal, ahogyan azt a médiában megjelentették" - szögezik le a nyílt levélben. Az aláírók azt is hangoztatták: "Saját magunkon soha nem tapasztaltuk a megjelent rágalmakat! Ennek megfelel?en furcsálljuk, hogy ha ilyenek történtek volna csapattársainkkal, barátainkkal a több évtizedes id?intervallumban, amíg a klubban edzettünk és egymást képviselve is versenyeztünk, mi miért nem tapasztaltunk hasonlókat az ott eltöltött id? alatt!"

"Mi kiállunk az Egyesületünk edz?i kollektívája és az igazság mellett, így ezúton kérünk mindenkit, hogy ne adjon hitelt a megjelent rágalmaknak, és fogadja el azt, hogy az élsport sikereihez bizony nagyon kemény út vezet, mely azonban mentes a megjelent rágalmaktól!" - szögezték le a levél aláírói, közük az Európa-bajnok Batházi István, a többszörös olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnok Cseh László, az olimpiai ezüstérmes, kontinensgy?ztes Güttler Károly, a vb-érmes Zubor Attila, az ifjúsági Eb-érmes Buth Zsuzsanna, az ifi Európa-bajnok Lipcsei Krisztina és Kiss Gerg? László.

A viharokat kiváltó könyv szerz?je, Szepesi Nikolett a múlt hét szerdán azt nyilatkozta, hogy ? és a szülei is többször jelezték az edz?nek, annak idején mégsem indult vizsgálat amiatt, hogy 13 éves korában massz?rje szexuálisan molesztálta a gyúrószobában. Az egykori Európa-bajnoki bronzérmes úszón? a Digi Sport Reggeli start cím? m?sorában azt is mondta, hogy ha annak idején továbbviszi az ügyet, akár a pályafutásának is vége lehetett volna. Hozzátette: volt olyan versenyz?társa, aki éppen emiatt hagyta abba a versenyszer? úszást. Az exsportoló további részleteket csak a hivatalos vizsgálaton kíván elárulni, de annyit közölt, hogy mások is meg tudják er?síteni, amiket a könyvében leírt.

A Magyar Úszószövetség múlt hétf?n arról tájékoztatta az MTI-t, hogy fegyelmi bizottsága vizsgálatának eredményeként ismeretlen tettes ellen rend?rségi feljelentést tett a Szepesi Nikolett könyvében megjelentek, valamint a begy?jtött információk alapján a már visszavonult versenyz? molesztálásával összefüggésben.


http://www.telesport.hu/Hirek/2013/06/10/10/Az_uszotarsak_biraljak_Szepesit_es_a_bulvarsajtot.aspx

2013. június 10. 15:32

 

Azt hiszem a dolgoknak van

Azt hiszem a dolgoknak van valóság alapja,illetve lehetnek.
Nem tetszik a könyv "írójának" se a stilusa se (ami fontosabb)a világnézete.
De azthiszem,függetlenül a sok hibától,amit elkövetett.Most meg fogják hurcolni,mert darázsfészekbe nyúlt!
A könyvet még nem fejeztem be,de nem hiszem ,hogy hazudik!Más kérdés,hogy a tényeket egy olyan perspektívából közli,ami ?t teszi/tenné h?snek.Nem az!!

 

Hozzáteszem ,niki...

Ha lenne fizikai terror,akkor az aktuális versenyz?k terrorrba lennének,vagyis azt írnák a nyilt levélbe,amit az edz? kér...
A munkahelyünkön sincs terror,mégis kussolunk,ha el?re akarunk jutni...
(Na én nem fogok soha )

 

gonzzo410-re

Üdv barátom!

A véleményeddel teljes mértékben egyetértek,mert még a visszatérésed el?tt tárgyaltuk Atlantisszal és erdeikutyával,és lényegében mi is ezen a véleményen voltunk.
A legutolsó mondatra egyenl?re még nem tudok érdemben reagálni,mert még nem jutottam hozzá a könyvhöz,de ha ez megtörténik,akkor utána ez a téma lehet,hogy egy külön topicot is megér.

 

re Szepesi konyv

szinte minden oldalon fent van mar. nem hozzajutni nehez hanem talan ravenni magad hogy elolvasd. egybkent en meg mindig nem birtam belekezdeni.

 

erdeikutya-re

Tisztában voltam vele,hogy fent van,de én nem töltöm,mert elég annyit monitorról,s?t egészen pontosan lcd tévér?l olvasni,amennyit itt az infón teszek.(nem jó a szemnek)

Megvárom amíg könyvben hozzájutok,és majd úgy fogom olvasni.(ha lesz olyan ismer?söm aki megveszi,akkor kölcsönkérem,ha nem,akkor kénytelen leszek áldozni rá)

 

Van valóság alapja , de ahogy

Van valóság alapja , de ahogy írtad is ha nem ebben a stílusban íródott volna meg akkor hihet?bb lenne , sajnos ahogy a cím jelzi Én, a szexmániás - és ez err?l szól , esetleg ha a csak a sportról a mindennapi kemény edzésekr?l és persze a megaláztatásról a zaklatásról lépésr?l lépésre hogy történt , de nem így lett a könyv egy borzalom .

 

Van valóság alapja , de ahogy re

Kb 99% ban egyet is értünk.
Annyi,hogy ezzel e címmel,ha
kitálalja azt ami vele történt(szexuális értelemben),? tett (mert ez egy ?szinte vallomás,stb)az oké!Kövezz/kövezzetek meg,de még szinpatikus is lenne...De az,hogy másokat hibáztat,hogy másokban látja a hibát,míg magában nem,hisz ez a "facebookgeneráció".Ami mindenre feljogosít...
Nem mellesleg nekem kevesebbért is volt b?ntudatom,mint ami miatt neki kellett volna,hogy legyen...

 

Értelek , nagyjából én is

Értelek , nagyjából én is erre gondolnék ,két dolog van a könyvben a zaklatás és az ? mániája amit egybe mostak így ez hiteltelen .

 

Jó sportoló verve jó?

A magyarországi versenysportban sokáig természetesnek számított, ha papuccsal, zuhanycs?vel, ostorral verték az edz?k a gyerekeket, akiket viszont megviseltek a durva beszólások és az edz?táborok brutális beavatási szertartásai. Az általunk felkeresett sportolók és edz?k többsége állítja, megsz?nt a bántalmazás. Ám ahogy korábban is azok szerezték a legmélyebb lelki sebeket, akik nem saját elhatározásukból kínlódtak a sportsikerekért, most is vannak szül?k, akik a gyerekük egészségét sem féltik, csak hozza az eredményeket.

Szepesi Nikolett a könyvében nemcsak azt állítja, hogy 13 éves korában molesztálta ?t az uszodai massz?r, hanem azt is, hogy az edz?je többször megütötte, gyakran alpári módon üvöltözött vele és a társaival, ami az egész pályafutása alatt nyomasztóan hatott rá. Turi György a Blikknek elismerte, hogy id?nként fizikai eszközökkel is megfegyelmezte a tanítványait, de mostanra a szigorúbb társadalmi megítélés miatt felhagyott ezzel a módszerrel. "Egerszegi Krisztina is kapott pofonokat. Más is. Elismerem, ha szükségét éreztem, eljárt a kezem, de csakis a sportolók érdekében. Nevelési célzattal" - mondta az ország egyik legelismertebb úszóedz?je.

Utánajártunk, mennyire általános a versenysport világában a sportolók bántalmazása, milyen hatással van a kés?bbi életükre a gyerekkorban kapott testi fenyítés, az olykor megaláztatásba hajló lelki nyomásgyakorlás. Hol van a határ, ami az eredmény érdekében még belefér egy edz? és tanítványa kapcsolatába, és a most edzésre járó generáció tagjai tényleg kevesebb pofont kapnak-e, mint a közvetlen el?deik?
Fapapucs, koki, zuhanycs?

"Futóedzésen az edz? hozzávágott egy kulcscsomót a gyerekhez, aki vérz? fejjel futott tovább, nem állhatott le" - mesélte egy pályafutását úszóként kezd? volt öttusázó, aki a válogatottság kapujáig jutott. "Ügy nem lett bel?le, mert nem tört be a feje, csak felrepedt a b?re. Ki kellett verni az emberekb?l az eredményt, de nem hiszem, hogy ez szadizmus lett volna."

Egy korábbi utánpótlás-válogatott pólós, Gábor viszont nagyon is annak érezte néhány edzését: "Találkoztam értelmetlen szadizmussal már 11-13 éves koromban is, például pulóverben, a tenyerünkre húzott ellenállás-növel? eszközzel úsztunk kétszer négy kilométert. Sírva úszni két órán át nem szívderít? élmény. Sok gyereknek tönkrement a válla, mert semmilyen nyújtást, lazítást nem csináltunk."

"Volt minden, koki, fapapucs, zuhanycs?" - sorolta Viki, hogy milyen változatos eszköztárral fegyelmezték ?ket az uszodában, amikor még tízévesek sem voltak. Viki 15 éves koráig úszott, különböz? korosztályokban többször nyert országos bajnokságot, és mivel rendkívül nagy volt benne a versenyszellem, semmi kivetnivalót nem talált az "ösztönz? jelleg?" ütésekben.
Már nem volt b?r a nyakamon

"Ez számomra abszolút belefért. Imádtam az uszodát, a versenyzést, a mindennapos küzdelmet, az edz?met istenítettem, eszembe nem jutott, hogy visszaszóljak, nem volt apelláta onnantól, hogy reggel hatkor beugrottunk a hideg vízbe. Voltak kemény beszólások is, az például elég rosszul esett, amikor az edz?m lebunkóparasztozott, mert nem úsztam meg a szintet, de hosszabb távon nem vettem a lelkemre, mert ott lebegett el?ttem a cél, nyerni akartam. Akiknek viszont a szülei er?ltették a versenysportot, azok nem nagyon bírták. Ismerek olyanokat, akiket lelkileg nagyon megnyomorgattak az uszodai élmények, évekig nem tudták feldolgozni, ami velük történt. Azok a barátn?im, aki tovább folytatták, meséltek bántó, szexista beszólásokról is, amiket az edz?ikt?l kaptak."

Viki szerint a versenyek el?tti edz?táborok voltak a legkönyörtelenebbek, ott valóban el?fordultak olyan gyötr? er?próbák, amiket már a jobb teljesítmény kihozásával sem nagyon lehetett megmagyarázni. "Aki nem úszta meg a szintet, annak sötétedésig kellett próbálkozni, már jócskán a fizikai korlátain túl. Mi rég visszamentünk, f?ztük a vacsorát, neki meg iszonytatos kínok közepette még mindig úsznia kellett. Én mindig hoztam a szintet, de alapozás alatt velem is megesett, hogy nem volt b?r a nyakamon, mert húsz kilométereket kellett úsznom pillangón. Ez azért nem volt normális."

A felfokozott eredménykényszer az állandó, f?leg a versenyek idején kitapintható feszültségben is megnyilvánult. "Egy-egy verseny el?tt majd összeszartam magam, hogy úristen, az ellenfelemnek új taktikája van, most mi lesz?! Érdekes volt Hosszú Katinka nyilatkozatait hallgatni, amikor kiment Amerikába. Ott sokkal lazábban veszik ezeket a dolgokat, mégis hozzák az eredményeket."
Szó szerint ostoroz

Az uszodák világában a papuccsal fenékre húzás vagy a vizes törülköz?vel verés természetes, mint a klóros víz, az általunk felkeresett élsportolók Vikihez hasonlóan nem találtak ebben semmi különöset.

Ezt mondta többek között az egykori díjlovagló Anna is, akinek általános iskolás korában karikás ostorral csapott oda az edz?je, ha nem tartotta, magát elég peckesen. "A lelki terrort nem bírtam volna, de ezt el tudtam fogadni, ahogy furcsa módon a szüleimnek sem volt vele gondjuk."

Nem volt gondja a testi fenyítéssel annak a huszonkét úszónak sem, akik hétf?n nyílt levélben adtak hangot felháborodásuknak a Szepesi könyvében megjelentek miatt. "A versenysport kemény, ezt mindenki tudja, a teljesítménykényszer nagy, és a múltban valóban elcsattant egy-egy nevel? hatású pofon, ami talán helyénvaló volt, talán nem. Egy azonban biztos, fizikai terror nem létezett, és nem létezik ma sem, ellentétben azzal, ahogyan azt a médiában megjelentették" - állítják.

"A fejre kapott koki azért már gáz volt" - jegyezte meg ugyanakkor az Origónak egy másik korábbi úszó, aki egy országosan ismert edz? tanítványa volt. "Nem ütöttek-vertek, mint a román tornászlányokat, egyszer?en csak alkalmakként eljárt a kéz. Akkoriban ez természetes volt, ma már biztos nyolc ügyvéd menne rájuk."

Az egykori öttusázó viszont nem hiszi, hogy "sehol ne ütné meg az edz? a gyereket, hogy ez kikopott volna a világból. De azt is tudni kell, hogy ezek a gyerekek nem rettegtek az edz?kt?l, inkább félistenként tekintettek rájuk."

Éppen az utóbbi jelenség magyarázhatja, hogy a kívülr?l durvának látszó viszonyokban a sportolók többsége semmi rendkívülit nem talál. "A gyerekek gyakran nem értik, mi történik velük, kiszolgáltatott helyzetben vannak, az edz? id?sebb is, er?sebb is náluk, hatalmi helyzetben is van" - mondja Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyar bizottságának gyerekjogi igazgatója. "Van olyan lélektani hatás is, hogy maga az áldozat érez b?ntudatot és szégyent, hibásnak tartja magát, ami hosszú távon az önbecsülést nagyon komolyan aláássa."
Ma már a medence körül kéne bukfenceznie

"Régebben valóban hétköznapinak számítottak az uszodai pofonok, senki nem is botránkozott meg rajtuk" - mondja a Vasas SC vezet?edz?je, Magyarovits Zoltán. "Nem a rossz eredmények váltották ki, hanem ha valaki csalt, vagy rosszul viselkedett. De mára a pofozkodás teljesen megsz?nt."

Elmondása szerint csupán egyszer fenyített papuccsal, még 1993-ban: "Az egyik gyerek sorban belökdöste a többieket a vízbe a medence szélér?l, ami veszélyes volt, könnyen beüthették volna a fejüket vagy a gerincüket. Erre húztam a fenekére, kés?bb a szül?knek pedig elmondtam, hogy ett?l nem lehet baja, viszont a többiekre nagyon veszélyes volt, amit tett. Ma már fekv?támaszt csináltatnék vele, vagy bukfencet a medence körül, mert valahogy azért éreztetni kell a gyerekkel, ha rosszat csinált."

A kemény módszerek feldolgozása er?sen függ a személyiségt?l. A volt öttusázó például er?t merített egy els?re ijeszt?nek t?n? büntetési módszerb?l: "Hóban, a pára miatt jegesre fagyott medenceszéli részeken bukfenceztünk egy szál fürd?gatyában, ha nem ment kell?képpen az úszás. Aztán örültünk, hogy visszamehettünk az egyébként hideg, de akkor melegnek t?n? vízbe. Kés?bbre tartást ad az ilyesmi, sok helyzetben azt érzem, ezt is meg tudom oldani. Számomra semmilyen törést nem okozott ez."
A fütyi nyomot hagyott

Sokszor nem az edz?, hanem a klub id?sebb sportolói okoznak félelmet. "A két-három évvel id?sebbek elkezdték elvenni az uzsonnánkat és a zsebpénzünket, hárman-négyen odajöttek, einstandolták" - mesélt egy volt úszó arról, mi történt, amikor Magyarország egyik legsikeresebb edz?jéhez került. "Szóltam a fateréknak, ?k szóltak az edz?nek, aki mindössze annyit mondott: a pénzt ne vegyétek el, mert az b?ncselekmény, a kaját elvehetitek. Nekem ez maradt meg a fülemben, mint Szepesinek a varrjátok be a pinátokat."

A nagyobbaktól való félelemr?l számolt be a nekünk nyilatkozó pólós: "Volt a fütyi nev? kártyajáték, ahol persze mindig a nagyobbak nyertek, majd egy-egy vesztes kör után a lap élét végighúzták a kézfejed bütykein. Ez azért vérzett is, még most is itt a nyoma. Edz?tábori beavatásként 16-17 évesen a Mátrában, havas id?ben át kellett mászni meztelenül az út alatt keresztben futó csatornán, illetve játékból narancsokat rejtettek el a hóban, amit és szál úszógatyában kellett megtalálniuk a kisebbeknek, ezen jókat derültek. De aranyos dolgok is akadtak: rúzsozd ki a szád, csókold meg a kopasz edz? homlokát."

Bár a kívülállók számára sok történet elrettent?nek hangozhat, a legtöbb sportoló gond nélkül levinné a gyerekeit is edzésre. Bár azt többen megjegyezték, hogy nem akarnak élsportolót faragni bel?lük. Viki például a szép emlékei ellenére sem küldené versenyúszónak a lányát, hacsak ? maga nem mondaná, hogy ezt szeretné csinálni.

A szül?k szerepe más szempontból is óriási, a gyerekek ugyanis nincsenek tisztában azzal, kihez fordulhatnak. "Ha a szül? nem teljesen vak, tudnia kell, mi történik" - jegyzi meg a volt öttusázó. "De sokszor jóval rosszabb, mint az edz?: például egy váltó után letorkolhatja más gyerekét, hogy miatta lett csak második a sajátja. Nagyon veszélyes lehet, amikor a saját sikertelen sportolói karrierjét akarja a gyereken bepótolni egy szül?."
Egerszeginek nem volt szüksége verésre

"A nyolcvanas években - hangsúlyozottan fegyelmezési céllal - elcsattant egy-egy pofon" - emlékszik Selmeci Attila, az akkoriban a Spartacusnál dolgozó úszóedz?. "Ezt általánosan elfogadták, a szül?k sem jöttek panaszkodni, de Egerszegi Krisztinának vagy Kovács Áginak nem volt szüksége verésre, vállalták a kemény munkát. Ma már ez elképzelhetetlen, az edz? az állásával játszik, ha ráhúz egyet a gyerekre. Olyan viszont létezik, hogy a szül? kéri az edz?t, sózzon oda egyet, ha másképp nem teljesít a gyerek."

Selmeci olyan szül?kkel is találkozik, akik a gyerekük egészségét sem féltik, csak hozza az eredményeket. "Ma már sok szül? fizet tagdíjat, amit?l úgy érzik, a szakmai munkába is beleszólhatnak. Sosem felejtem el, amikor Egerszegi már világklassszis volt, az anyja a lelátó leghátsó sorában ült, és mindent elfogadott az edz?kt?l, mindenért csak köszönetet mondott. A legveszélyesebb, ha egy szül? valaha azt a sportágat ?zte, amit a gyereke, ezért beleszól a szakmai munkába, ráadásul a 15-20 évvel ezel?tti edzésmódszereket er?lteti."

"A gyerek-szül?-edz? hármas mindegyike azért van, hogy jó eredmények szülessenek" - jelenti ki határozottan Magyarovits. "Afel?l nincs kétségem, hogy amikor a gyerek rajtk?re áll, a legjobbját akarja majd elérni, és ha nem sikerül, a szidás nem segít rajta. Néha nehéz kezelni azokat a szül?ket, akik a saját sikertelen pályafutásukat szeretnék a gyerek révén bepótolni. Egy-egy félmondatban, óvatosan szoktam adagolni az ilyen szül?knek a dolgokat. Szintén negatívan hathat, amikor a szül? nagyon rátelepszik a gyerekre, aki besokallhat, ha otthon is folyton csak az edzésr?l van szó."
Ha betelik a pohár

Amikor a vízilabdázó Gábor hátat fordított a sportnak, már 19 éves volt, önálló döntést hozott: "Kezdett elegem lenni a közegb?l. Az utánpótlás-válogatott edz?táborában, három héttel egy világverseny el?tt dohányzáson kapták egy csapattársamat. Kipenderítették, az edz? meg tartott nekünk egy nagy hegyi beszédet, ahol többek között elmondta: nem bánja, ha este bemegyünk a városba, elhozunk valami n?t, aztán megbasszuk tízen, az se baj, ha fáj neki, de a dohányzás megbocsáthatatlan. Két héttel kés?bb már nem pólóztam."

Az Origónak nyilatkozók úgy érzik, a fenti esetek nem léptek át egy bizonyos határt, a volt pólós egy kirívó sztorira emlékszik. "Egyszer majdnem megfulladt egy gyerek, amikor a vastüd? nev? próbatételnek vetették alá: ekkor négy-öt rátermett legény lenyomott a víz alá valakit, és ott tartotta, amíg úgy gondolta, hogy még él. Kés?bb én is csináltam ezt, akad válogatott játékos, akit én neveltem" - jegyzi meg mosolyogva.

Kemény világ a sport, de "aki ott van, az úgyis ismeri, aki meg nincs benne, úgyis felhördül" - összegez az egykori öttusázó.
Ma már tudják, hogy a sportolót sem jó verni

"Kanadában nagyon komoly kultúrája van a pozitív motivációnak, aminek az el?nyei már abból is kiderülnek, ha csak belegondolunk, mennyi gyerek hagyja el a sportot a kegyetlensége miatt, mert az a kisebbik ellenállás" - mondja Gyurkó Szilvia, megjegyezve, hogy Kanadához hasonlóan már Magyarországon is zéró tolerancia van, azaz egyetlen elcsattanó pofont sem enged a törvény.

"Az élet ezt a kérdést megválaszolta, nem jó módszer a pofon: azzal az id?vel, amivel Darnyi Tamás olimpiát nyert, amit úgymond kivertek bel?le, Londonra épp csak kvalifikálta volna magát. Vannak jobb motivációs technikák, edzésmódszerek" - ismeri el a Vasasnál dolgozó Magyarovits. "Nem kell betörni a gyerekeket, szeretni kell az úszást, közösséget alkotni, hogy egymást is húzzák."

"A világ sokban változott, de egyben nem: a munka nem lett kevesebb, könnyebb" - így Selmeci. "A legfontosabb a hiteles és korrekt tájékoztatás a szül?k és a gyerekek részére, elmondani, mit miért csinálunk. Elképzelhet?, hogy fiatalon sikeres a gyerek, de kés?bb már nem, ezt sokszor tragédiának fogják fel a szül?k, nem tudják megemészteni. Van, aki kés?n érik, és hirtelen behozza a korábbi lemaradását a korosztályához képest, ha viszont egy serdül? lánynak nagy melle, széles csíp?je lesz, az nem megfelel? az úszáshoz, és ezt nagyon nehéz feldolgoznia annak, aki 11-12 évesen még az élmez?nyben volt. "
Türelem, türelem, türelem

A szelídül? módszerek miatt az edz?k néha nehezen megválaszolható kérdésekkel találják szembe magukat. "A gyerekek egyre fegyelmezetlenebbek, miközben meg van kötve a pedagógusok keze, bár nem sírom vissza a nyolcvanas éveket" - magyarázza Selmeci. "Mi van, ha a gyerek ötödször sem csinálja meg, amit kérek? Büntetem? Hogyan? Elküldöm a klubtól? És ha óriási tehetség? Edzés közben, száz fokon izzva, világversenyre készülve nagyon nehéz kivitelezni, mégis, 31 évnyi edz?sködés után azt mondom, türelem, türelem, türelem, ez a legfontosabb, és ez meghozza a gyümölcsét. Tudni kell a gyerek fejével gondolkodni, megérteni, hogy id?nként eldurranhat az agya, ha kétszázas pulzussal csinál k?kemény gyakorlatokat. Épp ezért olykor elengedek dolgokat a fülem mellett, legfeljebb kés?bb megbeszéljük. Ez többre vezet, mint egy pofon."

Magyarországon még nem végeztek szisztematikus kutatást arról, hány sportoló gyerek szenved testi, lelki sérüléseket, és ezek milyen súlyosak. Az els? értékelést nagyjából egy hónap múlva készíti el az UNICEF helyi szervezete. Eddig mintegy hatszázan töltötték ki a kérd?ívüket, a reprezentatív mintához 1200 válaszra van szükségük.

"Itthon még egy sima szakdolgozat sem született a témában" - jegyezte meg Gyurkó. "Rengeteg fehér folt van, amit tisztázni kell. Tudja-e egy gyerek, mit tegyen a kirívó esetekben, képezik-e külön az edz?ket, tudják-e a szül?k, milyen intézményekhez fordulhatnak? Ugyanakkor egy sportklub sem engedheti meg magának, hogy a gyerekeket az ígért sikerek helyett sérelmek érjék. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek a történetek kiderüljenek."

Ujlaky IstvánBordás Gábor2013. 06. 11. 10:09
http://www.origo.hu/sport/20130606-bantalmazas-kegyetlenseg-az-elsportban.html

 

Nem rövid de nagyon érdekes

Nem rövid de nagyon érdekes írás , kicsit betekinthetünk az élsportolók megpróbáltatásaiba .

 

Nem rövid de nagyon érdekes -re

Szia Atlantisz!

Valóban igen terjedelmes és érdekes,valamint tanulságos.
Szerintem az aranyközéputat kellene megtalálni,mert nem hinném,hogy valakib?l kilehetne verni az eredményeket.
Ha valaki elég tehetséges,elszánt és céltudatos,akkor annál nem szükséges drasztikus fegyelmez? eszközök alkalmazása,és az is biztos,hogy nem is mindenkire hat motiválólag.
Véleményem szerint egy edz?nek pedagógiai és pszichológusi képeségekkel is kell rendelkezzen(ha ez megvan,akkor nincs szükség a verésre,és ezért azt helyett inkább az edz?ket kellene ennek megfelel?en képezni)
Az igazán jó edz?nek tökéletesen ismernie kell tanítványát és pontosan tudnia kell,hogy ha probléma merül fel,akkor a verés helyett mit alkalmazzon,hogy a versenyz?je átlendüljön a holtponton.(Van akinél néha szükség van egy seggberúgásra,mert ez lehet a megoldás,de ezt rendszresen és általánosan alkalmazni kizárt dolognak tartom,hogy jó ötlet lenne)

 

WebTech feladta

Mivel nem találtam az oldalt itt így itt jelzem:
• 2013-06-11 | Sziasztok! | Írta: HeroBIT | Hozzászólások: 0 db

Az oldal a héten végleg bezárja kapuit, mivel értelmetlennek látjuk az üzemeltetését.
A felhasználókat átadjuk a Majomparádé torrent oldalnak. Aki még nem tagja az oldalnak, átviheti a regisztrációját, a feltöltéseivel együtt. Aki már tagja a majomparádénak, természetesen azoknak nem él ez a lehet?ség.

Hamarosan b?vebb információval jelentkezünk!

 

WebTech feladta re

Pont a Majomparádénak??? Így akar vezekelni a Majomparádé ellen elkövetett "b?neiért" WebTech? Ez érdekes...

 

WebTech feladta re-re?

Lehet összefüggés?
Mivel a maki oldal jelenleg:
Maki állni fog egy kicsit! Hamarosan indulunk!

 

Maki here...

Sziasztok!
Kézcsókom [@szederke]!

Nos én ebben a fúzióban a magam részér?l nem igazán hiszek.
Eddig a Makit irányította a saját oldalára.
Fordult volna a kocka?
Nem hiszem, én inkább egy újabb támadást gyanítok!

 

maki re

Most voltam bent a makin és tiszta HeroBit az egész!
Na ennek mi értelme volt?