Hírek Itthon 13 éve uralkodik az utolsó HÖK-kiskirály

Kilencedik alkalommal választották meg Török Márkot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) elnökének. A fényes karrier pontosan tizenhárom évvel ezelőtt indult, ami érthetetlenül sok idő jelent, legtöbben el sem tudják képzelni, hogyan lehet ennyi időt az egyetemen tölteni diákként. A diákvezér életútjában a fényes indítást bírósági ügyek, a megválasztása ellen tiltakozó dékánok, ellenlábasok, havi 75 ezer forintok és negatív médiamegjelenések követték. Török kétségkívül szimbolikus alakjává vált az egész HÖK-világnak, gyakorlatilag egy személyben testesíti meg a rendszert. Hogyan fordulhat elő, hogy egy egészséges, 31 éves férfi vért izzadva, két kézzel kapaszkodik az ország egyik legnagyobb és egyik legbefolyásosabbnak tartott hallgatói szervezetének székébe? Az egész Török Márk-jelenséget csak úgy tudjuk értelmezni, ha megértjük mi mozgatja a hallgatói szervezet működését. Ez pedig nem más, mint a hatalom szeretete. Török Márk-portrénk következik.


A napokban érkezett a hír, hogy kilencedszerre választották meg Török Márkot a Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnökévé. A tömzsi, bokszolóalkatú diákvezér sokak számára ismerős lehet, hiszen neve számtalanszor volt olvasható az országos médiában, jellemzően botrányhős szerepben. Nyers, szókimondó és nagyképű stílusával pedig nem valószínű, hogy sokak tetszését elnyerte. Sokan sokfélét beszélnek róla, abban viszont nagy az egyetértés, hogy tizenhárom évet eltölteni egyetemi vezetőként, több mint különös. Nem csoda, hogy a téma az országgyűlésben is szóba került, a napokban kormánypárti és ellenzéki politikusok szólaltak meg az ügyben. Nem új keletű a probléma, a kormány egy 2015-ös törvénymódosítással négy évben korlátozta a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőinek megbízatási idejét. Nagyon úgy tűnik, hogy a HÖK-kiskirályok kora leáldozóban van, és Török Márk utolsó mohikánként fog bevonulni az elméletben a hallgatói érdekvédelmet szolgáló szervezet történetébe.

Török Márk egy személyben testesíti meg a HÖK-rendszert, immáron 13 éve


Aki a szegedi hallgatói vezér eseményekben gazdag életútjában szeretne eligazodni, nincs nehéz dolga. Török meglehetősen önfényezőnek bizonyul, hiszen van közszereplős közösségi oldala, az egyetemi cselekedeteit prezentáló honlapja és a politikai véleményét tükröző blogja. Saját internetes oldala, a torokmark.hu szerint 2004-ben kezdődött az egészen kivételes karrierje. Ekkor még csak kari vezető, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke lett. Saját kezűleg írt életrajzában fontosnak tartotta hozzátenni ehhez, hogy a szegedi intézmény történetében a legfiatalabbként. Az óta eltelt jó pár év, és ez az állapot bőven elmúlt. Egy évvel később már egyetemi szinten lett fontos ember, hiszen az SZTE EHÖK alelnökének választották meg. Nem kellett sok idő, egész pontosan két év, és 2007-ben felért a csúcsra, az SZTE Hallgatói Önkormányzatának elnöke lett. Nem sokan fogadtak volna rá akkor, hogy ez nyolcszor fog megismétlődni.

Pedig első alkalommal történt megválasztásakor komoly akadályok mutatkoztak karrierjének kiteljesedésében, hiszen az egyetem íratlan hagyományainak megsértése, az egyetem oktatójának emberi méltóságában való megsértése, illetve tiltott helyen való dohányzás miatt 2007 októberében fegyelmi eljárás indult ellene.

Hosszú pereskedés után egy évre eltiltották tanulmányai folytatásától. Eltiltásának lejárta után a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte büntetését, majd 2009-től újra EHÖK-elnöknek választották. Török a negatív történéseket politikai támadásnak nevezte. A rövid kényszerpihenőt követően azonban már nem volt megállás, nyílsebesen száguldott álmainak megvalósítása felé.



Török Márk szónokol

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Sokaknak nem tetszik a páratlannak tűnő diákkarrier és a túlságosan régóta birtokolt hatalom, 2016 környékén komoly szervezkedés indult meg tudományos körökben is az elmozdításáért. A Szegedi Tudományegyetem tizenkét dékánja nyílt levélben szólította fel lemondásra, valamint az egyetem rektora érvénytelenítette azt a 2015-ös, illetve 2016-os határozatot, amiben HÖK-elnökké választották. Az intézmény azzal indokolta utóbbi lépését, hogy a 2015-ben hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőinek megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet. Jogvita alakult ki a felek között, az egyetem úgy látta, hogy a változtatáskor Török már kitöltötte a négy évet, a HÖK-vezér pedig úgy értelmezte a helyzetet, hogy a korlátozást 2015-től kell számítani. Az EHÖK nem értett egyet a rektorral, és jogorvoslattal élt mindkét esetben. Ítélet azonban még egyik ügyben sem született. A folyamatban lévő eljárások egy pillanatig sem zavarták meg Törököt abban, hogy kilencedszerre is megkaparintsa az SZTE EHÖK elnöki székét. Könnyen lehet, hogy közel sincs még vége sikerszériájának.

Török Márk útmutatásai: Egy HÖK-vezető legyen magabiztos, nagyképű, arrogáns és keménykezű


A Török Márk-jelenség megértéséhez elengedhetetlenül szükséges személyiségének megismerése. Legszemléletesebben az a nyílt levele enged betekintést univerzumába, amivel a dékánok lemondását sürgető nyilatkozatára reagált. A diákvezér megbántottságában a következőket üzente a professzoroknak, megkérdőjelezve tisztességüket:

nem járok közpénzen családostul a moszkvai balettba, de az sem merült fel bennem soha, hogy hivatali beosztottam gyermekének nyelvvizsga nélkül diplomát adjak ki. Nem csaptam be külföldi hallgatók százait azzal, hogy a pótvizsgadíj az SZTE-n 60 000 forint.

Akik ismerik Törököt, azok nem lepődnek meg ezeken a személyeskedő sorokon, szerintük ez a stílus egyértelműen személyiségéből fakad. Kívülről nézve viszont az látszik, hogy az egyetem padjait az átlagosnál háromszor hosszabb ideig koptató, magaslóról megnyilvánuló diákvezér alpári módon zsarolgatja, fenyegeti az életben nála ezerszer többet elért professzorokat.

Szűk környezetét leszámítva pökhendinek, arrogánsnak és diktátornak tartják hallgatótársai, és a legtöbbjük szerint valós népszerűsége meg sem közelíti a tisztújításokon elért eredményeit. Információnk szerint ennek az az oka, hogy a diákvezér betegesen félti a hatalmát, és egész egyszerűen nem tűri el, ha kihívója akad. Ha pedig mégis megjelenik valaki a láthatáron, akkor azt a lehetőségeihez mérten igyekszik ellehetetleníteni. Egyetemi pletykák egybehangzóan azt állítják, hogy Török nem tolerálja az övétől eltérő véleményt, az irányítása alatt másféle irányvonal pedig nem létezhet.

Egyik interjújában elejtett mondatával tökéletesen összefoglalja arc poeticáját.

Egy jóval fiatalabb HÖK-elnök kolléganőm, ha nem is puccsista felhanggal, de erőfelmérőként szeretett volna pályázni a posztra. Eközben egy másik kari HÖK-elnökre érdemi nyomást gyakorolt az egyik dékán, hogy ne válasszanak majd újra engem. A külső támadás a HÖK-öt összerántja, így a lány végül úgy ítélte meg, hogy ennek az erőfelmérésnek nem most van az ideje, és visszalépett.”

Tehát a Török Márk-i értelmezésben vannak puccsista és erőfelmérőként próbálkozó vetélytársai, megnyilvánulása alapján nem tartja helyénvalónak, hogy valaki pályázzon az ő posztjára. Nem csoda, hogy közel sem mindenkinek tetszik a stílusa, amit jól mutat az ellenlábasai által létrehozott „Török Márk legyen Szeged polgármestere” elnevezésű Facebook-oldal, amiben az oldal szerkesztői a diákvezér gyengeségeit emelik ki ironikus formában, korrupt, diktatórikus vezetőként beállítva.

Török szerint nem nagy biznisz a höközés, csupán havi 75 ezer forint érkezik a számlájára az egyetemtől


A tizenhárom éve regnáló Török azt állítja, hogy csupán 75 ezer forintot kapott fizetésként az egyetemtől, és ezzel az egyik legrosszabbul fizetett egyetemi vezetőként tartja számon magát. Csak, hogy közben számos hír kering egyéb bevételei forrásairól. A szegedi éjszakában szárnyra kapott az a pletyka, hogy Török a hivatalos fizetése mellett komoly pénzekben részesülhet a HÖK-közeli Pöcike bisztró vagy a Törpe kocsma bevételeiből. Az érintett mindvégig tagadta a vádakat. Ez a válasz azonban nem hatotta meg vetélytársait, akik a „Török Márk legyen Szeged polgármesterén” azzal viccelődtek, hogy Török városvezetővé választása esetén nem egyetemi, hanem önkormányzati kocsival fognak járni a Törpébe. Nem mellesleg, az elmúlt években számos olyan hírrel találkozhattunk, amelyek a HÖK körüli alapítványokról és cégekről szóltak, nem igazán pozitív megvilágításban bemutatva a hallgatói szervezetet. Egy biztos: a nyilvánosság számára elérhető adatok szerint Török az elmúlt pár évben (nem egész pályafutása alatt) 4,7 millió forintot zsebelt be höközésért, amivel az előkelő 21. helyezésre volt jó a szervezet best of-ranglistáján.

A Hallgatói Önkormányzat, a hatalom kasztja


Kerestük a választ a Török Márk-jelenségre, így több korábbi és jelenlegi egyetemistával beszélgettünk arról, mit gondolnak a hallgatói szervezet működéséről. Körükben általános vélekedés, hogy a Hallgatói Önkormányzat munkájában többnyire azok a fiatal egyetemisták vesznek részt, akik már tanulmányaik megkezdésekor extra motivációval rendelkeznek. Úgy látják, hogy a szervezet tisztségviselői önálló kasztot jelentenek az egyetemi életen belül, minimálisan érintkezve az átlaghallgatóval, és az ő problémáikkal, pedig pont ez lenne a feladatuk. Szerintük ezen a ponton csúcsosodik ki a HÖK lényege: a hallgatói érdekvédelem helyett a megszerezhető pozíció, a jelentős összegű pénzek feletti diszponálás és mindenekfelett az ezzel járó hatalom a fontos számukra. Köztudott, hogy az egyetemek széleskörű tevékenységi körük miatt nem tudnak minden kérdéssel foglalkozni, ezért amire nem jut idejük, annak egy részét „kiszervezik” a hallgatóknak. Így olyan fontos projekteket felügyelhetnek a Hallgatói Önkormányzat tagjai, mint a gólyatáborok szervezése, szociális támogatások elosztása. Ez pedig egyetemi szinten kimagasló hatalmat biztosít számukra, hiszen döntési jogköröket, komoly pénzeket adnak a kezükbe. Az általunk megkérdezettek egyike ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy számára a HÖK működési mechanizmusának legvisszataszítóbb része, hogy a rendszer elhiteti ezekkel a nagykorúságot éppen csak betöltő fiatalokkal, hogy különlegesen fontos emberek. Szerinte ennek lecsapódása az egyetemi büfékben zakóban, ingben és nyakkendőben spekuláló, és már fiatalon a jövőjüket számítgató hallgatók látványa. Hozzátette, hogy az egyetemi szlengszótárban már jó ideje teret nyert a „HÖK-maffiózó” kifejezés.



A HÖK szervezi a gólyatáborokat

Forrás: hok.uni-obuda.hu

Interjúalanyaink azt állítják, hogy a Hallgatói Önkormányzatok gyakorlatilag karrierépítő központként funkcionálnak, aminek köszönhetően a mindennapjaik részét képezi egymás gáncsolása, fúrása és a pozíciókért való torzsalkodás. Kiemelik, hogy az ellenérdekű táborok kőkemény hatalmi harcot vívnak, amiben minden eszköz megengedett: egymás listázása, terhelő információk gyűjtése, a másik fél kellemetlen helyzetbe hozása nem számítanak kirívó dolognak ebben a sajátos közegben. Mivel az ilyen jellegű tevékenységek sok energiát elvesznek az érintettektől, kevesebb idő marad tanulmányaikra, ezért esetükben meglehetősen gyakoriak a tanulmányi csúszások, radikális esetben a tanulmányok félbeszakítása.

Az egyik lány individualista csapatként jellemezte a HÖK-ösöket, akik képtelenek csapatban gondolkodni. Azt elismeri, hogy akármennyire is széteső közösség képét mutatják, az életben számíthatnak egymásra, hiszen a HÖK egy olyan kapcsolatrendszert ad, amire bármikor tudnak támaszkodni. Szerinte itt jön be a képbe a Hallgatói Önkormányzat és a politika kapcsolata, úgy látja, előbbi átvezet az utóbbiba. A HÖK kiváló terep az ügyeskedés elsajátítására, amit a politikában tökéletesen lehet kamatoztatni. Korábban az Origo is írt erről, arról számoltunk be, hogy a Momentum az ELTE hallgatói szervezetéből nőtt ki, a párt vezetői súlyos pénzeket tettek zsebre tevékenységükért. Fekete-Győr András alakulatának vezetőségében két hökös múltú tag van: Dukán András Ferenc és Soproni Tamás alelnökök.

A legtalálóbban egy jelenleg is tanuló egyetemista fogalmazta meg a lényeget: „ott a hatalom szeretete mozgat mindent”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...