Nem, nem a felugró reklámokra gondoltunk, pedig azok is nagyon idegesítő dolgok. Egy böngésző, amit szinte mindenki utál, mégis nagyon sokan használnak. Húsz éve, 1995. augusztus 16-án jelent meg az Internet Explorer, a világ legelterjedtebb grafikus böngészőprogramja. A világháló (World Wide Web) feltalálója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozó Tim Berners-Lee 1991-ben mutatta be kollégáinak NeXT számítógépre kifejlesztett első böngészőprogramját, a WorldWideWebet, amely akkor az egyedüli eszköz volt a weboldalakon való keresésre. A böngésző nevét később Nexusra változtatták, hogy megszüntessék a szoftver és a világháló azonos elnevezéséből eredő fogalmi zavart. 1993. április 30-án a CERN a forráskódot és a világhálót közkinccsé, mindenki számára szabadon és ingyen hozzáférhetővé tette. A fejlesztésekbe egyre többen kapcsolódtak be, az első korai böngészőprogramok közül az 1992-ben írt Lynx a műfaj doyenjeként még ma is működik, szöveges megjelenítési felülete és élemedett kora ellenére még mindig hatékonyan használható a modern web böngészésére, többek közt a Wikipédia szerkesztésének interaktív feladatára is. 1993-ban az Illinois-i Egyetemen mutatkozott be a Marc Andreessen által megalkotott Mosaic, amely könnyen kezelhető és telepíthető volta miatt gyorsan elterjedt, s később az önállósult Andreessen továbbfejlesztésében, már Netscape Navigatorként jelentősen hozzájárult a világháló népszerűsítéséhez. Az eredetileg UNIX-ra írt, majd platformfüggetlenné tett Mosaic volt az első webböngésző, amely a képeket a szövegekkel együtt tudta kezelni. A Mosaicnak az egyetem birtokában maradt licencét később megvásárolta a Spyglass cég, de böngésző szoftvere, a Spyglass Mosaic nem vonzotta a felhasználókat. Megkésve, de törve nem A Windows operációs rendszer létrehozója, a jól prosperáló Microsoft cég kicsit megkésve, 1995-ben nyitott a világháló felé, és ekkor sem önálló fejlesztéssel rukkoltak elő, hanem megvásárolták a Spyglass Mosaicjának licencét. (A megállapodás alapján negyedéves díjat és a programból származó bevétel egy részét fizették érte.) A böngészőt továbbfejlesztették, és 1.0-ás változatát 1995. augusztus 16-án Internet Explorer néven, a Microsoft Plus! for Windows 95 csomag részeként dobták piacra. Megjelenésével elkezdődött a piaci részesedés megszerzéséért folyó úgynevezett böngészőháború. A versenyben az Internet Explorer (IE) egyre több újdonságot bemutató változatait piacra dobva növelték népszerűségüket. Az 1.5-ös a Windows NT számára készült, és támogatta az egyszerű táblázatokat is. Az 1995 novemberében kiadott 2.0-ás verzió Windows 95 és NT platformra jelent meg, majd 1996 áprilisában Windows 3.11-re és Macintoshra is portolták. A Microsoft az IE-t a harmadik változattól kezdve a Windows operációs rendszerek részeként kezelte, de még nem integrálta az operációs rendszerbe. Mivel közvetlen bevételt nem hozott, a Microsoftnak csak a negyedéves díjakat kellett kifizetnie a Spyglassnek, amelynek végül ajánlatot tett a felvásárlásra. A 8 millió dollárért gazdát cserélt böngésző a Microsoft birodalom egyik építőköve lett. Egyeduralkodó, de már nem is annyira A 3-as verzió már az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék-alkalmazásokkal bővült, fejlettsége megközelítette a piacvezető Netscape Navigatorét: támogatta a Netscape bővítményeit és a JavaScript visszafejlesztett változatát, a JScriptet. Az explorer egyre jobban terjeszkedett, és népszerűsége csúcsán, 2002-ben szinte egyeduralkodóként, 95 százalékos részesedéssel uralta a piacot. Az Explorer máig a legelterjedtebb böngésző, 2013-as adatok szerint részesedése a világpiacon 57,8 százalékos. A 2001. október 25-én a Windows XP-ben publikált 6.0-ás verzióval kapcsolatban azonban sorozatos biztonsági problémák merültek fel, a kifogásokat is csak nehézkesen orvosolták. A cég szinte az egész böngészőfejlesztő csapatát elbocsátotta, újabb frissítéseket sem jelentetett meg, ami piaci fölényének sokkoló elvesztéséhez, a Mozilla Alapítvány nyílt forráskódú Firefox böngészőjének előretöréséhez vezetett. Öt év kihagyás után, 2006. október 18-án mutatták be az IE következő, külön már nem letölthető 7-es verzióját, és utódait is az operációs rendszerrel együtt fejlesztik, a frissítések az operációs rendszer frissítéseként jelennek meg. (A javított változatokkal az IE a piaci részesedés 50 százalékára tornázta vissza magát.) [SIZE=x-small]Lehet választani[/SIZE]Az Európai Bizottság 2009-ben az uniós versenyjoggal ellentétesnek találta a böngészőnek a Windows operációs rendszerrel való összekapcsolását, és a jogvitát követően a Microsoft vállalta, hogy 2014-ig az Európai Unióban forgalomba hozott minden Windowson megjelenít egy böngészőválasztást lehetővé tevő ablakot. 2011 májusa és 2012 júliusa között azonban a Windows 7 egyes szervizcsomaggal frissített változatainál ez az ablak nem jelent meg, ezért 2013-ban az Európai Bizottság rekordösszegű, 561 millió euró büntetést szabott ki a Microsoftra, amiért megsértette a saját maga által vállalt kötelezettséget. Névváltoztatás Az Internet Explorer utolsó, 11-es (Windows 8.1-gyel kifejlesztett) verzióját 2013. október 17-én hozták ki. A tervek szerint 2015. szeptember 30-ig támogatják működését, szerepét a nyomdokaiba lépő Microsoft Edge veszi át. A Project Spartan kódnév alatt megalkotott Microsoft Edge böngészőt 2015. január 21-én mutatták be, Windows 10 operációs rendszerű eszközökre (személyi számítógépek, okostelefonok és tabletek) fejlesztették ki. A mindenki által jól ismert "e" logón a könnyű felismerhetőség érdekében csupán egy árnyalatnyit változtattak. (A Windows 10 július 29-én jelent meg azzal a céllal, hogy egységesítse a Microsoft különböző termékcsaládjai által használt Windows operációs rendszereket.) A böngészőt rengeteg kritika éri, leginkább a biztonsági hiányosságok miatt, érdemes ezt az angol nyelvű oldalt elolvasni hozzá. Ez az a böngésző, amire az informatikusok azt mondják, "na, felejtsük el azonnal", míg a nagymamák azt, "jó ez, kisunokám, ne váltsunk át másikra."