Release Date: 2014. március 13. Genre: akció, krimi Director: McG Screenwriter: Adi Hasak, Luc Besson Studio: Big Bang Media Starring: Amber Heard, Connie Nielsen, Hailee Steinfeld, Kevin Costner, Richard Sammel, Tómas Lemarquis 2014.03.13. (3 Days to Kill) Ethan Runner (Kevin Costner) az ügynökség legjobb embere, aki gyógyíthatatlan betegségben szenved. Úgy dönt, hogy feladja eddigi életét, mert újra akarja építeni elhidegült kapcsolatát feleségével és lányával. Amikor a titkosszolgálat kínál neki egy kísérleti, életmentő gyógyszert egy utolsó küldetésért cserébe, nem tudja visszautasítani. Két feladata lesz: miközben keresi a világ legkeményebb terroristáját, életében először kell figyelnie lányára is. KRITIKA 113 perc a túlélésig. Villányi Dániel „ — Na mit szóltok az Elrabolva 3 forgatókönyvemhez, srácok? — Hát… Bocs Luc, de ez nagyon szar lett. Inkább íratunk egy újat, ezt meg felhasználjuk valami máshoz, de maximum Kevin Costnerrel a főszerepben. — Ó, ennyire…? De azért a címből valamit megtarthatok? — Esetleg a 3-ast.” Valahogy így képzeljük el a forgatókönyvíró Luc Besson és a producerek beszélgetését, a gond csak az, hogy a szépreményű rendezőből az európai kommersz pápájává avanzsáló Luc Besson maga végzi el a produceri teendőket is, így ez a beszélgetés legfeljebb a fejében hangozhatott el. Az viszont tény, hogy producerként a legtöbbször tudja, hogy a nagy mennyiségben termelt és rendkívül változatos színvonalú forgatókönyvei közül melyiket milyen filmipari szakmunkásokra bízza: így került az Elrabolva mellé Pierre Morel rendezőnek és Liam Neeson főszereplőnek, a 3 nap a haláligpedig megkapta ugyanezekre a feladatokra McG-t (Kémes hármas, Charlie angyalai) és Kevin Costnert… Utóbbival egyébként még nem is lenne különösebb baj (noha karizmában azért nem versenyezhet Neesonnal) — teszi a dolgát becsülettel, egy épkézláb filmben még akár jól is állhatna neki ez az utóbbi időben oly divatos „középkorú akciósztár” figura. Csak épp ez nem egy épkézláb film, és ezért Besson forgatókönyve és McG rendezése egyaránt hibás. Mintha folyamatosan változna, milyen mozit is nézünk éppen: egy határidő-dramaturgiára felhúzott kémthrillert, amiben a hűvösen profi főhősnek a saját halálos ítéletével és a nemzetközi terroristák közelgő akciójával kell versenyt futnia? Egy akcióvígjátékot, amiben lazára vett beszólások, telefonos csengőhangok, spagettireceptek és egy bicikli szolgálnának poénforrásként? Vagy egy idősödő férfi drámáját, aki a halálos betegséggel szembenézve megpróbálja helyrehozni a kapcsolatát elhanyagolt lányával és exfeleségével (hol máshol, mint Párizsban)? Netán egy paródiát, amiben a teljesen komolyan vehetetlen femme fatale (Amber Heard) karaktere Austin Powers, vagy Johnny English mellett volna inkább elképzelhető? A legszörnyűbb pedig az, hogy nemcsak a film hangnemének változásai, de a cselekmény fordulatai láttán is folyton egy másik filmben érezzük magunkat — és ez az érzés nem jó. A különböző hatások ugyanis tökéletesen kioltják egymást, így szó szerint teljesen hatástalan katyvasz marad a film. Eddig a fázisig pedig igencsak gyorsan eljut, így utána marad a várakozás: mennyi van még a 113 percből a túlélésig? 113 perc, amerikai-francia 3 nap a halálig « VOX.hu