[h=3]Vulkánviharok, vándorló kövek, tündérkörök, fényoszlopok és ufófelhők - a természet rejtélyes, de annál lenyűgözőbb csodái.[/h] Az ember a Föld szinte minden zegzugát feltérképezte a műholdak segítségével. Számos olyan dolog van azonban a bolygón, amit még mindig csak megfigyelni tudunk, és nem feltétlen értjük az okát - vagy ha értjük is, olyan hihetetlen látvány, hogy az ember alig hisz a szemének. A redditen a felhasználók összeszedtek egy remek listát a föld legbizarrabb természeti jelenségeiből. [h=1]Vulkáni viharok[/h] A vulkánkitörések során gyakran látni hatalmas villámokat, a legnépszerűbb tudományos elmélet szerint a hamufelhőben levő részecskék ütközése hozza létre az elektromos kisüléseket. Ennek egyik leglátványosabb példája volt az Eyjafjallajökull vulkán kitörése, ott is rengeteg fénykép örökítette meg a "vulkáni villámokat". [h=1]A Pokol Kapuja[/h] A Pokol Kapuja Türkmenisztánban található, egy Derweze nevű településen. 1971-ben szovjet tudósok véletlenül belobbantottak egy barlang szája alatt meghúzódó gázmezőt - ami nagy hibának bizonyult, ugyanis azóta is folyamatosan ég. [h=1]Gyúlékony jégbuborékok[/h] A csodaszép buborékok valójában a víz alatt megrekedt mini metángáz felhők. Teljesen veszélytelenek, feltéve hogy nem mondjuk egy égő gyufával a kezünkben próbálunk feltörni egyet. [h=1]A Catatumbo villámlás[/h] A Catatumbo folyó és a Maracaibo-tó mocsaras találkozása egészen megdöbbentő hely. Az év 365 napjából majdnem 160 este vihar tombol, méghozzá nem is akármilyen vihar: óránként akár 280 villám is lecsaphat itt. Becslések szerint évente több, mint egymillió villámcsapást szenved el a környék. [h=1]A Karácsony sziget vörös rákinváziója[/h] Évente 43 millió rákra jön rá a vonulhatnék a Karácsony szigeten, hogy a természet hívó szavának engedelmeskedve lepetézzen az óceánba. A hatóságok ilyenkor lezárják az autóutakat, hogy a kis csöppségek zavartalanul menetelhessenek. Általában egy hét alatt lezajlik a rákinvázió. [h=1]A pompás királylepkék vándorlása[/h] Nem csak a vörös rákok vándorolnak nagy tömegben, évente ugyanis mintegy 200 millió lepke kel nagy vándorútra, a telet ugyanis Mexikóban töltik. Akár 5000 kilométert is lerepülhetnek szegények, az életciklusuk pedig alig pár hónap. [h=1]Az ausztrál pókrémálom[/h] Aki fél a pókoktól, az tényleg ne menjen Ausztrália közelébe se. Pókok ezrei támadnak ugyanis meg néha egyes területeket, de akkora tömegben, hogy egész mezőket borítanak be teljesen a hálóikkal. Rémálom, itt éppen a jópofa nevű "Wagga Wagga" település a szerencsés. [h=1]Afrika tündérkörei[/h] Igazából senki nem tudja, hogy alakulnak ki ezek a rejtélyes körök: a tudósok úgy vélik, hogy a termeszek felelősek értük. Csak éppen bizonyítani nem sikerült, meg megfigyelni sem. Mindenesetre roppant jópofa látványt nyújtanak, főleg a magasból. [h=1]Vízalatti körök[/h] Japán közelében figyelték meg a gabonakörök vízalatti megfelelőjét. Hamar kiderült azonban, hogy nem az ufók felelősek a vízalatti gabonakörökért, hanem a hím gömbhalak készítik őket, így küzdve a nőstények kegyeiért. A halak méretéhez képest hatalmas köröket a kis kopoltyúsok az úszójukkal alakítják ki, és néha még csigákkal és kagylókkal is díszítik. Ki mondta, hogy a halak nem tudnak udvarolni? [h=1]A Moeraki-gömbsziklák[/h] A Moeraki gömbsziklák Új-Zéland déli szigetén találhatóak, és igen népszerűek a turisták körében. A maori mondakör szerint a csaknem gömb alakú sziklák egy ezer évvel ezelőtti hajótörés során kerültek a mai helyükére, és valójában az Areiteuru nevű óriás vitorláskenuból kiesett lopótökök. A sziklák mintegy 65 millió évesek, és nem a szél vagy a víz koptató munkájától lett ilyen a formájuk, hanem karbonátok héjas kristályosodásával jöttek létre, egy az igazgyöngyök kialakulásához hasonló folyamat során. [h=1]A Nagy Kék Lyuk[/h] A Nagy Kék Lyuk Közép-Amerika partjainak közelében található: 124 méter mély, és mintegy 300 méter az átmérője. Egyike a világ tíz legjobb könnyűbúvárhelyeinek, mivel a víz kristálytiszta, és így remekül megfigyelhető a helyi állatvilág - a cápák is. [h=1]A Fekete Nap[/h] A Fekete Napnak az égvilágon semmi köze a napfogyatkozáshoz, sőt, semmilyen égitesthez: vándorló seregélyek okozzák ugyanis. Seregélyek milliói repülnek egy hatalmas felhőben, amit leginkább tavasszal és ősszel van esélye elcsípni az embernek Dániában, de lehet próbálkozni Nagy Britanniában is. [h=1]Szardínia rajzás[/h] Bár a magyarok többségének a szardínia szóról egy konzerv jut eszébe, a kis halak igencsak lenyűgöző látvány nyújtanak rajzáskor - nagy kár, hogy Dél-Afrikáig kéne elmenni azért, hogy megcsodálhassuk. Szinte nem is lehet látni tőlük a vízben, olyan sokan vannak. Szardíniák milliárdjai vonulnak májustól júliusig északra Afrika déli partjai mellett. [h=1]Az Óriások útja[/h] Óriások útjának nevezik Írországban azt a mintegy 40.000 bazaltoszlopból álló területet, ami vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. Az oszlopok java hatszögletű, de akar pár négy, hét, vagy épp nyolcszögletű is. Általában olyan 12 méter magasak, de némelyik eléri a 28 métert is. [h=1]A Vándorló Kövek a Halál Völgyében[/h] A kaliforniai Halál-völgyében található Nemzeti Park Amerika legforróbb sivataga. Amiben hogy, hogy nem, vándorló sziklák laknak. A sziklák mérete öklömnyi nagyságútól egészen akár a háromszáz kilósig is változik, és némelyik kő csíkot húz maga után, mint a csigák. Teljesen egyenes csíkot. Ami néha meredek szögben megtörik. A tudósok sokáig vakarták a fejüket, hogy mi okozza, és ma már van egy viszonylag hihető magyarázatuk, a többség azonban még mindig inkább az ufóknak vagy a szellemeknek tulajdonítja a Vándorló Kövek rejtélyét. [h=1]A torlóár okozta hullámok[/h] A torlóár egy igen érdekes vízijelenség, ami csak néhány helyen alakul ki a világban: ezt írja róla a Wikipedia: "Az emelkedő dagály a vizet benyomja a folyótorkolatba, és az összeszűkülő mederbe egy vagy több hullám hatol be a folyásiránnyal szemben. Tolóár csak néhány helyen keletkezik a világon, ahol különösen magas a dagály, és egy széles öbölből egy szűk folyómederbe nyomul be a víz. Egy nagyobb tolóár a hajóforgalmat is veszélyeztetheti, a szörfösöknek azonban kihívást jelent." [h=1]A virágzó sivatag[/h] Az Atacama-sivatag egyik érdekes tulajdonsága, hogy egyes években rengeteg eső esik ott, ilyenkor a sivatag pedig virágba borul. Az átlagos, száraz években a sivatagban alig 12 milliméter csapadék esik. [h=1]Vízszintes szivárvány[/h] Vízszintes szivárvány akkor alakul ki, ha magasszintű, jégkristályos felhőkön törik meg a fény. Ilyen jelenség nem csak napfénynél, de akár holdfénynél is kialakulhat. [h=1]Csészealj alakú felhők[/h] Bár a különös formájú felhőkre természetesen létezik tudományos magyarázat, akarunk-e tippelni, hogy kik szeretik a legjobban ezeket? Bizony, az ufóhívők, mert az összes ilyen felhőben rejtőzködő csészealjakat és idegen anyahajókat vélnek látni. [h=1]Mammatus felhők[/h] Ha már felhők, vannak jóval furcsább darabok is, mint a csészealj-felhők: a Mammatus felhők például erősen úgy néznek ki, mint akik épp a világvégét jöttek elhozni az arcunkba. Most idézni fogok: "Olyan felhődudorokból áll, melyek a zivatarfelhők üllőjének alsó részéről lógnak alá." Eső ide, eső oda, ez bizony félelmetesen gyönyörű. [h=1]Gyöngyházfényű felhők[/h] Még mindig felhők. Ezeket szinte csak éjszaka, vagy sötétedéskor lehet látni, és igen különleges színekben pompáznak. Hideg légkörre van szükség a kialakulásukhoz, leginkább csak az Északi és a Déli-sark környékén jönnek létre. [h=1]Undulatus asperatus[/h] Az utolsó felhő, ígérem. Cserébe az Undulatus asperatus igen különleges darab, ugyanis nem pusztán a természet szülötte: a tudósok szerint ugyanis a globális felmelegedés hatására jelent meg ez az új felhőtípus, ami egészen úgy néz ki, mintha a mérgesen hullámzó tenger költözött volna fel az égboltra. Különös érdekessége, hogy bár roppant ijesztően néz ki, szinte soha nem kíséri vihar: egyszerűen békésen szétoszlik. [h=1]Nátron-tó[/h] A Nátron tó Tanzániában található, és egy hihetetlenül sós tó. A mélysége alig három méter, a száraz évszakban pedig rettenetesen gyorsan párolog, és ettől a sóssága még nagyobb mértékűre növekszik. A flamingók ide járnak fészkelni, ugyanis a tóvízének olyan erős maró hatása van, hogy a ragadozók egyszerűen képtelenek megközelíteni őket. Ez a világ leglúgosabb tava, pH értéke elérheti a 9-10.5 értékeket is. [h=1]A Foltos tó[/h] Kanada foltos tava, a Kliluk-tó elég rejtélyes darab: nem csak a formája szokatlan, de van, hogy épp a színe is megváltozik: néha zöld, néha sárga. Ahogy a kedve tartja. Ez a világ legmagasabb ásványianyag tartalmú tava, másik érdekessége pedig, hogy a párolgás során egyszer csak furcsa alakzatokat ölt fel: a melegben kikristályosodó ásványi anyagok medencék százait hozzák létre a víz felületén. [h=1]A Maldív szigetek világító hullámai[/h] Nem kell megijedni, nem valami nukleáris katasztrófa eredménye a sötétben világító hullám: a kék fényt fitoplanktonok okozzák, méghozzá biolumineszcenciális reakció révén. Az apróságok akkor kezdenek világítani, ha hozzájuk ér valami, így amikor a víz kimossa őket a partra, megindul a csodálatos jelenség. [h=1]Vörös dagály[/h] A vörös dagály egy gyönyörű, de halálos jelenség: az algák virágzása okozza, egészen pontosan pedig a a Karenia brevis nevű faj teszi különösen veszélyessé: ez ugyanis három különböző idegmérget is termel. A vörös dagály az elvonulása után is veszélyes az emberre, a mérgek ugyanis lerakódnak a kagylókban, és sokáig nem is ürülnek ki. [h=1]Fényoszlopok[/h] A fényoszlopok akkor jönnek létre, mikor a levegőben levő jégkristályok visszatükrözik a fényt. Igen szép jelenség, és van-e tippünk, kiknek a körében örvend igazi népszerűségnek? Igen, az ufóhívők imádják a legjobban ezt a függőleges fényoszlopot. [h=1]Szivárvány eukaliptusz[/h] A szivárvány eukaliptusz egy különleges fafajta, nyugodtan mondhatjuk, hogy a Föld legszínesebb fája. A fa azért pompázik rengeteg színben, mert "levedli" a kérgét, és a levegő hatására szép lassan elszíneződik. De mivel különböző tempóban dobja le a kérgét, rengeteg árnyalatot ölthet fel. [h=1]Tengeri jégvirágok[/h] Legfőképp a jeges tengeren alakulnak ki ezek a csodaszép "virágok". A kialakulásukhoz elég nagy hidegre van szükség, azonban roppant csodálatos látványt nyújtanak. [h=1]A Mount Erebus hókéményei[/h] A Mount Erebus az Antarktika második legmagasabb hegye, és a Föld legdélebbi aktív vulkánja. A hótakaróból fel-felbukkanó hókémények bizarr látványa tarkítja a hófehér tájat. [h=1]Bónusznak: Maelstrom, a világörvény[/h][video=youtube;qSbFKFUz-1M]https://www.youtube.com/watch?v=qSbFKFUz-1M[/video] A Maelstrom vagy a Moskenstraumen a világ legnagyobb örvénye, ami Norvégia partjai körül cirkál, és a forgási sebessége elérheti akár a 6 méter per másodpercet is. A Maelstrom ihlette például Edgar Allan Poe "A Descent into the Maelström" című művének is. http://mediapanda.blog.hu/2014/06/02/30_hihetetlen_termeszeti_jelenseg
