Talán az lehet a baj, hogy most más szakmák menők? Vagy az, hogy még mindig úgy oktatják az informatikát, mint 10, vagy akár 20 éve? Esetleg a fiatalok (és szüleik) még mindig azt hiszik, hogy informatikus egyenlő rendszergazda, aki kinézetre pattanásos, kövér, zsíros hajú geek egy levegőtlen szerverszobában, minimális fizetésért? Segítünk: Mark Zuckerberg például informatikus… Egy biztos, Magyarországon jó állások várnak rájuk, a vállalatok kapkodnak utánuk, fizetésük nagyságrendekkel magasabb, mint számos más szektorban. És mégis hiányszakmának tekinthető. A Legyél Te is informatikus! programmal a Telekom az iskolákban igyekszik kedvet csinálni a leendő fejlesztőknek. Minden évben mintegy hatezren kezdik el tanulmányaikat mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus vagy programtervező informatikus szakon valamelyik felsőoktatási intézményben. És bár OKJ-s tanfolyamon is szerezhetünk informatikus képzettséget, bőven akadnak, akik azelőtt elhagyják a pályát, hogy ráléptek volna. 10 magyar IT-szakemberből 7 rendelkezik diplomával, minden negyedik informatikus végzett OKJ-s tanfolyamon. A magyar informatikusok átlagéletkora 34 év és bár munkájuk fizikai erőt egyáltalán nem igényel, 90 százalékuk férfi. Pedig az első informatikusnak, az 1815-ben született Ada Lovelace grófnőt tekinti a szakirodalom, aki leírást készített az első mechanikai számítógéphez. Miközben a pályakezdők bruttó átlagfizetése körülbelül 160 ezer forint, egy fejlesztő első bére ennek közel kétszeresénél, 300 ezer forintnál indul. De néhány év alatt és kellő képesítés esetén 400, sőt 500 ezer forintos fizetést is kaphatnak, a területi vezetők, közép- és felsővezetők ennél is többet. Az informatikusok egyharmada dolgozik valamelyik multinacionális nagyvállalatnál, 17 százalékukat valamelyik start up vállalkozás foglalkoztatja vagy épp saját maguk építenek céget. Négyszer annyit adnak a közösbe Az informatikai szektorban ma 300 ezer ember dolgozik, közülük 85 000 informatikus, a többiek grafikusok, projektmenedzserek, ügyfélkapcsolati vagy értékesítési munkatársak. Ez a szektor állítja elő a hazai bruttó össztermék 13,7 százalékát, illetve az ország exportbevételének 7,9 százalékát. Egy informatikus négyszer annyit termel a közösbe, mint egy átlagos munkavállaló. Tehát az informatikusok jól keresnek, munkájukra ma már minden szektorban szükség van, az ország versenyképességének kulcsai – és mégis 15 000 IT-szakember hiányzik Magyarországról, akik 400 milliárd forinttal növelhetnék az ország GDP-jét. Rab Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának igazgatója szerint az informatikát nem csak azért érdemes kitanulni, vagy benne dolgozni, mert egy kreatív, és jól fizető lehetőség – ez egy olyan univerzális nyelv, mint régen a latin: rendszerszerű, logikus gondolkodásra tanít, e mellett pedig a kevés olyan szakmák egyike, melyekben valóban csapatmunkában lehet, és érdemes dolgozni. Minden projekt más- és más, új kihívások érik az embert, miközben a közvetlen környezete, akikre támaszkodhat ugyanaz marad. Az informatika nem csak önmagában, de más szakmákkal együtt is kiváló lehetőség az érvényesülésre. Egyre több- és több az olyan sikertörténet, amikor más szakmákat erősít, lendít fel az informatikai tudás az orvosoktól elkezdve a tanárokon át egészen a bölcsészekig. A két tudásterület kombinálása számos új lehetőséget nyit meg, izgalmas új területekkel Csábítóak az informatikai munkahelyek Rab Árpád szerint a leendő informatikusokra más szektorokhoz képest munkavállaló-centrikusabb, rugalmasabb munkahelyek várnak. „Az informatikai szféra munkaadói értették meg legjobban a korszerű munkaerőpiac kihívásait – itt a legjellemzőbbek a beosztottaknak nyújtott különféle szolgáltatások vagy egyezségek, legyen az akár sportolási támogatás, atipikus munkavégzés, vagy családbarát időbeosztás. Ha megfelelő színvonalon végzed a munkát, ebben a szférában van a legtöbb lehetőség a munkavégzés testre szabására. A munkaerőpiaci trendek egyértelműek: egy mai fiatal a következő húsz év során legalább négy-öt féle munkakörben vagy területen, különböző iparágakban fog dolgozni. Nagyon valószínű, hogy ezen munkák némelyike olyan lesz, amilyen ma még nem is létezik. Egy azonban biztos: informatika mindenhol lesz, akár önmagában, akár kiegészítő tudásként” – hangsúlyozta. Az informatikushiánnyal igyekszik felvenni a harcot a Magyar Telekom Csoport, ezért Legyél Te is Informatikus! néven önkéntes, pályaorientációs programot indított. “A program elsődleges célja, hogy üzeneteinkkel eljussunk a gyerekekhez, az általános iskolásokhoz és a középiskolásokhoz, a 16-18 éves korosztályig együttműködve az iskolákkal, pedagógusokkal, akiket már tréningünk kialakításakor bevontuk a munkába: az Informatika-Számítástechnika Tanárok Együseletét kértük meg, hogy véleményezzék a tananyag modult. Fontos volt számunkra a szakmai véleményük, ezért be is építettük az anyagba” – hangsúlyozta Bánhegyi Zsófia, a Magyar Telekom Csoport kommunikációs igazgatója. A Telekom csatlakozunk az idén először megrendezésre kerülő Digitális Témahéthez, amelyre április 4. és 8. között kerül sor. A témahét célja a digitális alapkészségek megteremtése és fejlesztése különböző projekteken keresztül, valamint az informatikai pályaorientáció támogatása – ez utóbbihoz szervesen illeszkedik a Legyél Te is Informatikus! program.
