Nagyvilág 751-ről 705-re csökkentenék az európai parlamenti képviselők számát

Az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO) 751-ről 705-re csökkentené az EP-képviselői helyek számát Nagy-Britannia európai uniós kilépését követően - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.


Az EP-bizottság elképzelése szerint a Nagy-Britanniának jelenleg járó 73 mandátumból a brit kilépés után 27-et 14 olyan uniós tagország között osztanának szét, amelyek jelenleg "alulreprezentáltak" az EP-ben.


Az Európai Parlament brüsszeli épületeForrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

A tájékoztatás szerint az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.A bizottság javaslata szerint később, új uniós választási jogszabály elfogadása esetén a fennmaradó 46 helyből 27 EP-képviselőt egy uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján választanának meg.

Az e listákról megválasztott európai parlamenti képviselők számának meg kell egyeznie az uniós országok számával (amely Nagy-Britannia kiválása után 27 lesz, amíg nem csatlakozik újabb tagállam). Az így szerzett mandátumokat olyan képviselőknek adnák, akik magát "az Európai Uniót képviselik".

A páneurópai választókerület bevezetése erősítené az uniós polgárság EU iránti elkötelezettségének érzését és a parlamenti választások európai jellegét. A páneurópai listák bevezetését jóváhagyó új uniós választási törvény elfogadásához az uniós tagállamok egyhangú döntése és az összes tagállam általi ratifikálása szükséges.

A képviselők javaslatot tettek arra is, hogy egy jövőbeli bővítés esetére tizenhat helyet tartalékba kellene helyezni. A fennmaradó - jelenleg - három üres mandátumról nem született döntés.

Az alkotmányügyi bizottság javaslatáról az EP februári plenáris ülésén szavaz. Ezután a javaslat az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elé kerül, ahol egyhangú döntést kell hozni, mielőtt az EP - várhatóan februárban - véglegesen elfogadja a javaslatot.Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete január közepén tett javaslatot arra, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák. A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló tanács beleegyezése is szükséges.

Az európai uniós polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. A választást a tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon.

Az EP magyar képviselőinek megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül a köztársasági elnök írja ki. Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így az Elnökök Értekezletének javaslata alapján jövő év május 26-án lenne a magyarországi választás.

Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. A 2014-es EP-választás előtt az európai pártok először jelentették be úgynevezett csúcsjelöltjeiket, vagyis, hogy a legtöbb mandátumot szerző párt indíthasson jelöltet, hogy ki legyen az ugyanabban az évben, ősszel hivatalba Európai Bizottság következő elnöke.

A bizottság elnökének személyére az uniós alapszerződés értelmében az Európai Tanács tesz javaslatot, az EP választja meg, de a bizottság egészét az EP jóváhagyását követően az állam- illetve kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...