Az óceánok irdatlan mélységei legalább annyi izgalmas lényt rejtegetnek mélyen elzárva a napfénytől, mint Belső-Erzsébetváros talponállói a cigitilalom előtt. A hatalmas nyomású, fagyos vizekben az élet legkülönfélébb megjelenési formáit figyelték meg a tudósok, de szerencsére nem az összeset, úgyhogy lehet még mit várni az újságok tudomány rovatában. Lássuk az eddigi legbizarrabbakat! Az első koboldcápát több, mint 100 éve fogták ki japán halászok, de azóta sem találkoztak túl sok egyeddel, szóval a látszat ellenére ezek a hatalmas jószágok nem ütik bele az emberek dolgába az orrukat. Esztétikai szakkönyvek hosszú sora vitázik a szépség szubjektív voltáról és a szépség definíciójáról – egyvalami azonban tárgyilagosan, szocializációtól, ízléstől és kultúrától függetlenül megállapítható: a púpos horgászhal ijesztően ronda. A vámpír tintahal nem csak hogy vörös szemű, de világít is, akárcsak egy Twilight-főhős (mondjuk Robert Pattinson valószínűleg nem a bőrén élő organizmusok miatt fénylett). Nevével ellentétben ez a kis alig 30 centis jószág a tengerfenék békés porszívója. Szóval a pacahal. Hát édes istenem. Ez a hús és izomzat nélküli, zselészerű testű lény egész nap a tenger fenekén egy helyben lebegve várja, hogy a táplálék az útjába kerüljön, és csak kitátja a száját, hogy a kaja beleússzon. A tengeri disznó a neve alapján sertésszerű, a viselkedése és külseje alapján meztelencsiga-szerű, származása alapján pedig egy tengeri uborkaféle. Nem csoda, ha identitászavarában egész nap az óceán fenekén vonszolja magát. A mélytengeri fekete sárkányhal vagy viperahal simán átment volna a castingon az Alien forgatásánál. Ráadásul nemcsak a feje gonosz, de az úszóján lévő tüskék méregmirigyeket is rejtenek. A tengeri sárkány sokkal veszélytelenebb, mint az előző sárkányunk, egészen pontosan egy vizuális elemekkel felpimpelt csikóhallal állunk szemben. Az ezüst bárdhal örök sötétséget pásztázó üveges tekintetével csak egy valóságshow most kiesett szereplőjének arckifejezése versenyezhet. Az agyarhallal sem szeretnénk összetalálkozni egy kedélyes pancsolás közben. Félelmetes fogait a felső szájpadláson kialakult tokba csúsztatja, ha épp nem vadászik ez a toplistás csúcsragadozó. Az óriáscápa a szája segítségével úszott föl a ranglistára. Érdekesség, hogy bár ez a második legnagyobb halféle a cetcápa után, mégis a cápákhoz képest relatíve jámbor állat: planktonokkal táplálkozik. Nem lehet kibírni, jöjjön még egy kép zárásként a pacahalról: http://tizdolog.hu/2012/11/07/10-bizarr-melytengeri-leny/
