2020 November A Balkán még mindig kész a robbanásra – I. Péter király

A témát ebben részben 'Filmek Bemutatói' Peťo22 hozta létre. Ekkor: 2020. november 26..

  1. Peťo22 /

    Csatlakozott:
    2015. május 14.
    Hozzászólások:
    1,615
    Kapott lájkok:
    196
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Lakhely :
    Szlovákia
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A Balkán még mindig kész a robbanásra – I. Péter király

    [​IMG]

    A Balkán Európa lőporos hordója” – tartotta a mondás több mint száz éve, mielőtt kezdetét vette volna az I. világháború. A szerb filmesek egyik legnagyobb királyuk emléke előtt tisztelegve alkották meg szemet gyönyörködtető, háborús eposzukat, az I. Péter királyt, melyben valós elemek keverednek balkáni heroizmussal, a háború brutalitása pedig a romantikus képzetekkel.

    1914 júliusa. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, válaszul a trónörökös, Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merényletre. A Szerb Királyság élén a korosodó I. Karagyorgyevics Péter áll, aki sziklaszilárdan igyekszik személyes jelenlétével bátorítani katonáit a behatoló császári és királyi csapatok ellen.

    Petar Ristovski rendezése, az I. Péter király nem is annyira a néhai szerb uralkodónak állít emléket, mint inkább az érte harcoló katonáknak. Ennek természetesen az is az oka, hogy mivel Péter király a tényleges hatalmat fiára, Sándor hercegre hagyta, így az öreg uralkodó az ország politikai ügyeivel nem sokat foglalatoskodott. Helyette tekintélyét és személyes varázsát használta fel arra, hogy lelkesítse a sokszor embertelen körülmények között harcoló sereget. Emiatt viszont sokszor úgy tűnhet, hogy a film valódi főszereplője nem I. Péter király, hanem az egyszerű, szerb katonák.

    [​IMG]

    A döntés azonban nem áll rosszul a filmnek, sőt! Látványos csatajelenetekben bontakozik ki előttünk a Balkánon folyó háború kegyetlensége, brutalitása, melyek felveszik a versenyt a hasonló témájú hollywoodi filmekkel is.

    A tömegjelenetek, a pirotechnika és az operatőri munka egyaránt profizmusról árulkodnak.
    A lassított felvételek olykor Mel Gibson A rettenthetetlenjét vagy A fegyvertelen katonáját idézik, de Spielberg Ryan közlegény megmentésének hatása is letagadhatatlan. A zenei aláfestés sokszor kifejezetten megüti a néző fülét, dél-szláv dallamok keverednek kortárs filmzenei elemekkel. Külön érdekesség, hogy az alkotók elsősorban a tüzérekre fókuszáltak, akik az arcvonalak mögül támogatják a csapatokat. De megrázó pillanatokat tartogatnak a film második felének téli szekvenciái is – miközben kétségtelen, hogy ezek a részek az I. Péter király legvontatottabb mozzanatai is.

    Merthogy az alkotók nem tudták és nem is akarták megkerülni azt a heroizáló történelemszemléletet, mely azóta is megkerülhetetlenül ott lebeg a szerbek köztudatában. A film felvezetője és epilógusa is kiemeli a szerb nemzet példátlan áldozathozatalát és a Monarchia ultimátumának elfogadhatatlanságát. Ugyanakkor az is érződik, hogy

    igyekeznek megkerülni Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű terrorszervezet és Szerbia felelősségét a nagy háború kirobbantásában.
    Látjuk, amint a császári és királyi haderő katonái (akiket a szerbek csak sváboknak hívnak) kegyetlen mészárlásokat hajtanak végre az útjukba kerülő falvakban, de nem látjuk, amint ugyanezt a szerbek tennék meg más nemzetek kárára.

    [​IMG]

    A történet az egyoldalú megközelítésnek megfelelően szintén pátoszos és népmesei elemekkel tarkított. A bölcs, öreg király mellett megkapjuk a legkisebb fiú útra kelését a háborúba, de akad itt a háborúban elárvult, bosszúszomjas kisgyermek is, akit később maga I. Péter léptet elő tizedessé. A színészek játéka ennek megfelelően alázatos, viszont legkevésbé sem árnyalt, figuráik sablonokat, prototípusokat jelenítenek meg, nem pedig valódi, emberi karaktereket. Az I. Pétert megformáló Lazar Ristovski ugyan küllemben és jellemben is hiteles, de jellemfejlődést rajta sem tapasztalunk.

    Becsülendő viszont az a szándék, mellyel a szerbek saját hőseik és áldozataik előtt kívánnak tisztelegni,
    ráadásul a nagy háború témája nemzetközi filmes mezőnyben is rendkívül alulreprezentált a II. világháborúhoz képest. Az viszont sajnos nagyon érzékelhető, hogy a szerb emlékezetkultúrában még nem alakult ki olyasfajta szembenézés, mint amit idehaza Kovács András prezentált a Hideg napok című filmjével a ’42-es, újvidéki vérengzésekről. A közelmúltban éppen Emir Kusturica leplezte le Gavrilo Princip szobrát, akit mai napig hősként tisztelnek a délszláv országban. Az pedig, hogy ez a film volt Szerbia nevezettje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarra, a világ felé is üzenettel bír.

    Az I. Péter király tehát a látványelemeket tekintve a minőségi filmezés kategóriájába tartozik, történelemfelfogása viszont a heroizáló és a múltat egyoldalúan kezelő, hollywoodi felfogást tükrözi vissza. Akit érdekel az I. világháború annak mindenképpen érdemes megtekintenie, de nem árt kritikával, erős kritikával kezelni a képernyőn látottakat.

    A Balkán még mindig kész a robbanásra…

    Az I. Péter király az HBO GO-n látható.

    https://www.filmtekercs.hu/kritikak/i-peter-kiraly-kritika