Gazdaság A cloud computing, a felhőalapú számítástechnika

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Mézga hozta létre. Ekkor: 2016. november 10..

  1. Mézga / nem lopott :D

    Csatlakozott:
    2016. május 10.
    Hozzászólások:
    16,666
    Kapott lájkok:
    4
    Beküldött adatlapok:
    0
    A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint a cloud computing hatalmas jelentőségű változást hozott abban a tekintetben, hogy a számítástechnikai erőforrások miképpen érhetők el az egyes szervezetek és a felhasználók számára. Saját hardver berendezéseik és szoftver felhasználási engedélyeik megvásárlása helyett a szervezetek választhatnak, hogy azok mely részeit, vagy szintjeit tartják saját tulajdonban, melyeket és milyen szerződési feltételek szerint bérlik – hangsúlyozta Hermann Johanna.


    Az Egyesült Államok Technológiai és Szabványügyi Nemzeti Intézete által történő meghatározás szerint a cloud computing a felhőszolgáltató által kínált olyan modell, amelynek révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz, amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés, vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani.

    Tehát, a cloud computing olyan szolgáltatásként jellemezhető, amely könnyű hozzáférést tesz lehetővé a felhasználói számára az interneten keresztül konfigurálható olyan IT eszközökhöz, mint a hálózatok, szoftverek, adattárolók vagy alkalmazások és programok. Az adatok és a programok a felhasználó számítógépe helyett külső, a felhasználótól gyakran akár több ezer kilométer távolságra levő szervereken tárolhatók.

    Ebben az összefüggésben a távoli szerver megjelölésére általában a felhő kifejezést, használják, a felhő alapú számítástechnikai kifejezés innen ered – ismertette a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

    Az alapvető kérdések

    Általánosságban mi az adatkezelés, ki az adatkezelő, és ki az adatfeldolgozó egy felhő alapú szolgáltatás során? Ha valaki élni kíván ezzel az új technikai megoldással, érdemes tisztában lennie magával az adatkezelés definíciójával, valamint az adatkezelés körében felmerülő alapfogalmakkal.

    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Adatvédelmi törvény) definíciója szerint az adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége.

    Így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

    Hermann Johanna szerint ezen meghatározás tükrében az adatkezelő tipikusan a felhasználó. Ő határozza meg az adatkezelés végső céljait, és dönt arról, hogy a feldolgozási tevékenység egy részét vagy egészét delegálja e külső szervezetre. Ezt a külső szolgáltatót már felhőszolgáltatónak nevezzük. A felhőszolgáltató általában adatfeldolgozónak tekintendő, aki a személyes adatokat a felhasználó érdekében dolgozza fel.

    Az európai uniós szabályozás

    Az EU adatvédelmi szabályait kell alkalmazni minden adatkezelőre (felhő felhasználók), amelynek egy vagy több telephelye van az EU-n belül, valamint minden adatkezelőre, amely kívül van az EU területén, de az EU-n belül eszközt használ a személyes adatok feldolgozására.

    Az EU adatvédelmi jogszabályai, melyek segítenek eligazodni a kérdésben, az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK.(1995.október 24.) irányelve (EU Adatvédelmi Irányelve) valamint a Felhő Vélemény, mely az előbb említett irányelv 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 05/2012 számú véleménye.

    A magyar szabályozás különlegességei

    Természetesen, Magyarországon is irányadóak az európai uniós szabályok, azonban vannak olyan hazai jogszabályok által előírt követelmények az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozási megállapodások tekintetében, amelyek túlmutatnak az EU Adatvédelmi Irányelvének követelményein.

    Az Adatvédelmi törvény meglehetősen szigorú felelősségi szabályt tartalmaz az adatkezelő (felhő felhasználó) tekintetében. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó (pl. felhőszolgáltató) által okozott kárért.

    Az adatkezelő akkor mentesül az okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

    A felhőalapú számítástechnika használatából származó előnyök és hátrányok

    A cloud computing előnyei óriásiak, melyek nagyban függnek a felhasználás céljától. Ebbe beleértendő az informatikai rendszerek testre szabásának és magasabb szintre emelésének lehetősége a szervezetek egyedi szükségletei szerint, és az eddigieknél jóval szélesebb hozzáférés olyan számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyeket korábban csak a legnagyobb társaságok használhattak.

    [​IMG]

    Hermann Johanna, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője

    Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

    Tehát a munkavégzésben, szervezeti struktúrában is jelentős változásokat hozhat. Ezen túlmenően, a bárhol bármikor való hozzáférés révén a közös munka lehetősége a világ bármely pontján lévő informatikai felhasználók számára elérhetővé válik, és az új informatikai paradigma lehetőségei felé tömegesen forduló fejlesztők számára új lehetőségek nyíltak meg az újításokra.

    A felhőalapú szolgáltatások ma már komolyan hatnak a kis- és középvállalkozások működésére is. Ezek a vállalkozások a felhőalapú technológia használatával indítják be vállalkozásaikat vagy projektjeiket, illetve keresik az üzleti siker új lehetőségeit, csökkentik a költségeiket és növelik a hatékonyságot.

    A felhőalapú számítástechnika használatának természetesen vannak hátráltató tényezői is. Bevezetésének akadályaként általában a kétséges megbízhatóságot, a szolgáltató felé való elköteleződést, az irányítás elvesztését, továbbá a rendszer elérhetőségében beálló esetleges zavart említik.

    Összegezve azonban megállapítható, hogy a felhőalapú számítástechnika egy rugalmas és adaptálható IT-környezet létrehozásával segíti a köz- és üzleti szektort folyamataik és technológiájuk átalakításában, hogy így gyorsan megfelelhessenek a változó követelményeknek. Manapság már elmondható, hogy a felhőalapú informatikai rendszerek megjelenése és használata megkerülhetetlen mind a két szektor esetében – hangsúlyozta végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...