Tudomány A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Nano hozta létre. Ekkor: 2019. március 09..

  1. Nano /

    Csatlakozott:
    2015. március 09.
    Hozzászólások:
    2,725
    Kapott lájkok:
    673
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

    Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak, és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

    A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. A szakértők a jelenséget „közép-pleisztocén kori fordulatnak” nevezik.

    Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

    A globális lehűlés magyarázata
    A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz.
    Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a déli-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása– közölte az SNF.

    Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás, és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard.

    A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

    [​IMG]

    A vizsgálat
    Kutasuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben.

    A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását.

    [​IMG]

    Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe, és járul hozzá az üvegházhatáshoz– mondta Jaccard.

    [​IMG]

    A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben, és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék, és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt.

    Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni