Május végén szivárogtak ki a Facebook titkos irányelvei és szabályzatai, amelyek alapján a moderátorok eldöntik, hogy a felhasználók mit posztolhatnak a közösségi oldalra. Az elképesztő mennyiségű dokumentumot a The Guardian dolgozta fel hosszasan a Facebook Files sorozat alatt, most pedig a ProPublica írt elemzőcikket egy állítólag Facebooktól származó belsős prezentáció alapján arról, hogy a moderátorok miként döntenek arról, mi számít gyűlöletbeszédnek. A belsős dokumentum arról árulkodik, hogy a közösségi oldal keze a “kedvezményezett elit és a kormányzat felé hajlik, mintsem az aktivisták vagy faji kisebbségek felé.” A moderátorok többek közt faj, nem, szexuális beállítottság és vallási beállítottság szerint sorolják be két fő kategóriába a felhasználókat: a védett csoportba (faj, vallás, szexuális beállítottság), vagy a nem védett (kor, foglalkozás) alkategóriába. Ez alapján határozzák meg azt, hogy a gyűlöletbeszédnek számít-e adott csoportra irányuló poszt. A különbség szemléltetésére az útmutató egyik diája világít rá, amin egy olyan szituációs kvíz szerepel, amiben azt kérdezik a moderátoroktól, hogy “a fehér férfiak”, “a női sofőrök”, és “fekete gyermekek” kategóriák közül válasszák ki azt az egyet, amelyik védettnek számít a szabályzat szerint. A dia szerint a helyes válasz a fehér férfiak csoportja. A szabályzat értelmében a moderátoroknak el kell távolítaniuk a fehér férfiakra irányuló gyűlölködő posztokat (például, hogy minden fehér férfi rasszista), mivel a “védett csoportba” tartoznak, míg a másik kettőt kevésbé kell hangsúlyosan kezelni. Ennek egy meglehetősen fura logikája van: a fekete gyermekeket és a női sofőröket azért nem sorolják a védett kategóriába, mert a szabályzat nem véd csoportokat kor (gyermek, idős), vagy foglalkozás (sofőr, festő) alapján. A közösségi oldal elmondása szerint az elmúlt két hónapbannaponta 66 ezer gyűlöletbeszédet tartalmazó posztot sikerült eltávolítaniuk. Monika Bickert, a közösségi oldal globális felhasználói szabályzatáért felelős elnöke elmondta a portálnak, hogy a Facebook sem tartja tökéletesnek a szabályzatot, mivel az nem mindig vezet a legjobb eredményre. Az elmúlt években viszont egyre nagyobb hangsúlyt fektettek rá, hiszen 2008-ban még mindössze egyetlen oldal tette ki az oldal szabályzatát, mára már egy 15 ezer szavas útmutatót használ aktívan a cég, és még számos más probléma vár megoldásra, mint az online zaklatás, vagy az álhírek elleni fellépés. Egy kétmilliárdos felhasználói közösségben ez pedig hatalmas falat.