Amióta a Facebook átvette a hatalmat az interneten, az online népszerűség mértékegysége a lájk. Aki nem kap lájkot, az egy senki. Aki sok lájkot kap, az valaki. Ne is tagadja, ön is visszanéz ötpercenként minden posztja után, hogy lássa, hány lájk érkezett. Ezt a barlangrajz egyszerűségű rendszert akarja most átalakítani a közösségi oldal szívecskével, hahával, szomorú és morcos szmájlival. Kipróbáltuk, és értjük ugyan, mit szeretne elérni, de nem azt éri el. Mark Zuckerberg szeptember közepén jelentette be, hogy a Facebook meghajol a felhasználók óhaja előtt, és miután évekig ragaszkodott hozzá, hogy az oldalon nem lesz diszlájk gomb, nemsokára mégis lesz. Egy nappal később helyesbített: nem “utálom” gomb lesz a lájk mellé, hanem egy olyan megoldás, amivel az emberek az érzelmeik széles skáláját fejezhetik ki, ha már kommentelni is lusták. A rendszer aztán október közepén indult el tesztüzemben, és igazából azóta sem érti senki, hogy mire jó ez az egész. Üdvözöljük újra itt a kedves olvasót, aki épp most kattintott vissza a cikkbe, miután elment a Facebookjára megnézni, hogy hol is vannak azok a bizonyos tesztelés alatt álló új lájk gombok. A helyzet az, hogy egyelőre ki vagyunk zárva a tesztpályáról: csak Írországban és Spanyolországban kapcsolták be próbaképpen a rendszert. És még mielőtt újra elkattintana proxy-szerverért, VPN-ért, vagy egyéb ip-cím-hamisító vudumágiáért: egy ideig működtek, de pár napja már ezekkel se nagyon lehet spanyolnak vagy írnek mutatni magunkat. És üdv már megint itt, miután nem hitt nekünk, negyed órát elmolyolt az ip-címe álcázásával, de nem sikerült átvernie a Facebookot. Most szólok hogy ezzel a tempóval haladva lemegy a nap, mire a cikk végére ér. Ismerkedjünk meg inkább a Facebook új lájk gombjaival: Fotó: Facebook A felfelé mutató hüvelykujjat már ismeri, a többiek balról jobbra: Love, Haha, Yay, Wow, Sad és Angry, vagyis szívecske, haha, hurrá, nahát, szomorú és mérges. Majdnem olyan jól hangzik, mintha Hófehérke törpéi lennének, valami különösen elvetemült posztmodern feldolgozásban. De honnan is olyan ismerős ez? Például a Buzzfeedről, ahol a cikkek alatt hasonlóképpen nyomhatunk LOL-t, OMG-t vagy WTF-et. Ott nincs sok értelme; vajon a Facebookon lesz? A gombok akkor ugranak elő, ha a régi lájk fölé viszi az ember az egeret, vagy érintőképernyőn rajta tartja az ujját úgy két másodpercig. Valahogy így: Fotó: Facebook Egy posztra csak egyfélét nyomhatunk, tehát nem lehet valamit lájkolni és szívecskézni is, mindig csak az utolsó megnyomott ikon marad meg. Kommenteknél nem él a lehetőség, vagyis csak üzenőfali posztokat-képeket-videókat lehet kidekorálni. A rendszer titokban már itthon is él egyébként, a spanyolok és írek tudják a mi posztjainkra is dobálni az új lájkokat, csak ezeket mi nem látjuk. Én legalábbis meglepődtem, amikor csak most derült ki, hogy egy múlt heti posztom kapott egy szívecskét Spanyolországból, az odakinn élő haverom meg azon lepődött meg, hogy én egészen eddig nem is tudtam erről. Szóval papíron minden nagyon szép, csakhogy: a speciális lájkokat a kutya se használja. Spanyolországban és Írországban élő ismerősök egyaránt arról számoltak be, hogy hébe-hóba elszáll egy Haha vagy egy szívecske, de 90-95 százalékban továbbra is a jó öreg lájk tenyészik a helyi érdekű posztok alatt is. Fotó: Facebook Hogy ez miért lehet, az jó kérdés, és nagyjából az a válasz körvonalazódik rá egyelőre, hogy az új lájkrendszer elsősorban a tizenéveseket célozza, ők viszont szinte kizárólag mobilról facebookoznak (már ha egyáltalán facebookoznak a Snapchat meg az Instagram helyett) - mobilon pedig elég macerás és lassú az új ikonok elérése. Kábé három másodperc és plusz egy mozdulat, és hát őszintén, kinek van ennyi felesleges ideje!? Húsz év felett pedig úgy látszik, senkit nem érdekel különösebben, hogy egy cuki kiscicás képre lájkot vagy szívecskét nyom. Előre trollok, pszichopaták! Pedig a Facebook igazán megtett mindent. Posztokban és hozzászólásokban feltűnő szmájlik, képek, érzelmeket kifejező, egyszavas minikommentek sok milliárdos adatbázisát túrták át, pszichológusokkal dolgoztak közösen, hogy az új lájkok egyértelműek legyenek, érzelmek széles skáláját lehessen kifejezni velük, de mégse lehessen bántó módon visszaélni a használatukkal. A gyakorlat egyelőre azt mutatja, hogy ez nem igazán jött össze. Hiszen alapvetően jobb lesz bárkinek egy milliméterrel is attól, hogy a kisgyerekes ismerőse százegyedik babafotójára szívecskét tesz a lájk helyett? Hogy a 4chanről a Redditre, onnan a Tumblrre, onnan a 9Gagre, onnan a Facebookra átlopott, és ott valami B-listás celeb oldaláról továbbosztott vicces képre egy Haha repül a lájk helyett? Hogy az ezredszer felmelegített “óriáscsontvázakat találtak a régészek, de a gonosz háttérhatalom megpróbálja elhallgatni” hoax alatt a Wow ikon melletti szám fog nőni, nem a feltartott hüvelykujj melletti? Igazából ezek egy kicsit sem számítanak. Egy dolog számít, hogy hányan nyomtak az adott posztra bármit. Mindezért cserébe viszont egy sor potenciális problémát kapunk. Elvileg ugye az új rendszer létrejöttének egyik oka az volt, hogy szomorú vagy felháborító témájú megosztásoknál ne csak lájkolással jelezhessük, hogy ott vagyunk és egyetértünk-együttérzünk a posztolóval. És való igaz, elég hülyén nézett ki, amikor mondjuk egy halálhír, vagy az Iszlám Állam legújabb rémtette alatt ott figyelt a felirat, hogy “Ez 12345 embernek tetszik”. Viszont azon felül, hogy hülyén nézett ki, senki nem gondolta azt, hogy az adott hírnek tényleg örülnek ezek az emberek. Az új rendszer viszont tálcán kínálja a trolloknak és a főállású gyűlölködőknek a lehetőséget, hogy egyértelműen, a félreértés lehetőségének esélyt sem adva tiporjanak bele gumicsizmás lábbal más lelkivilágába. Amikor pár hete meghalt szegény Göncz Árpád, az erről szóló cikk az Indexen kb. 30 ezer lájkot kapott. Az új rendszerben kapott volna mondjuk 29 ezer szomorú szmájlit, 900 lájkot azoktól, akik nem is tudják, hogy új rendszer van, és 100 csakazértis hahát és yayt a legsötétebb lelkű gyűlölködőktől. A 30 ezer lájkos változat lehet hogy hülyén néz ki, ez viszont nettó hullagyalázás, és mind sok százezer emberben, aki látta a hírt az üzenőfalán, keserű szájízt hagy. Ahogy egy válogatott focimeccsen is elég egyetlen bunkó, aki belefújol az ellenfél himnuszába, és máris a teljes stadion ezen túráztatja az agyát a kezdőrúgásig. Egyáltalán, kifejez bármit is a gyász érzéséből egy sárga rajzfilmfej komikusan nagy könnycseppekkel? A USA Today papírváltozata azzal ünnepelte az új lájk ikonok bejelentését, hogy az újságban minden cikk mellé tettek egy szerintük odaillőt - az eredmény enyhén szólva groteszk és nevetséges lett. De ugyanez működik kicsiben is. Mi lesz, amikor jön a mérges emoji a kisgyerekes fotókra, a teli nevető szmájli a giccses naplementére írt Oravecz Coelhóra, vagy a hurrá az autónkat megkarcoló vadállatot melegebb éghajlatra küldő poszthoz? Dráma lesz, és unfriendelés. Ami persze alapban még nem feltétlenül zavarná a Facebookot. Ami zavarni fogja az az, amikor az első hirdető visszavonja a szponzorált posztját, mert több angryface jelent meg alatta az elviselhetőnél, és ez árt a márkanévnek. A spanyol Amazonnak ez a hirdetése például már feszegeti a pofonládát: Fotó: Facebook Ha pedig a lájk gombot lehet negatív felhanggal is használni, csak idő kérdése, hogy az online feketepiacok lájkdílerei felvegyék a szolgáltatásaik közé ennek az ipari méretekben űzött változatát is. A spanyol és ír teszt tanulsága tehát egyelőre az, hogy hiába született jóindulatból a rendszer, az embereket nem igazán érdekli. Viszont közben lehetőséget ad arra is, hogy rosszindulatúan használják, az meg aztán igazán nem hiányzik se a Facebooknak, se a felhasználói nagy többségének. A magunk részéről meg lennénk lepődve, ha ebben a formában túlélné a spanyol-ír tesztfázist. http://index.hu/tech/2015/10/22/a_facebook_mindenkit_bevisz_a_lajkdzsungelbe/
