2015. 02. 15. 07:35 ,ORIGO A farsangi ünnepek a tél temetését, a tavasz közeledtét jelzik. A keresztény kultúrkörben ez a húsvéti böjt előtti tivornyázás, a nagy evések és ivások időszaka. Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza: a télbúcsúztató ünnepségek már az ókori Görögországban és Rómában is általánosak voltak. A farsangi szokásokat az egyház sem tudta elfojtani, pedig időnként megpróbálkozott vele. Az ellenzőket nem is az ünnep pogány eredete, hanem a hangos mulatságok, illetlen viccek, és a bujaságot szimbolizáló szokások zavarták. A kereszténység idővel inkább a maga képére formálta ezeket a kiirthatatlan néphagyományokat. A feudális középkorban fontos társadalmi funkciója is volt: a karnevál ideje alatt büntetlenül kifigurázhattak bárkit, és kimondhattak bármilyen tiltott igazságot az emberek, amiről máskor hallgatniuk kellett. Bolondosan beszélők Erre utal a kifejezés eredete is, a "farsang" szó ugyanis a bajor-osztrák "vaschang"-ból származik, amellyel a "bolondosan beszélők gyülekezetét" jelölték. Busók táncolnak a máglya körül a mohácsi busójárás zárónapján Forrás: MTI/Ujvári Sándor A farsang farka A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, de mindig az utolsó napok a legmozgalmasabbak. Az ünnepkör záró szakasza külön nevet is kapott: ezt a pár napot hívják farsang farkának, avagy "háromnapok"-nak, amikor a legzajosabbak és legkicsapongóbbak a mulatságok. A farsang farkának első napja farsangvasárnap. Ez a nap a magyar néphagyományban nemcsak a böjt előtti bulizásról szólt, de a párválasztásban is kitüntetett szerepet játszott. Az após kontójára Ekkor derült ki, hogy melyik legények és leányok találtak egymásra a farsangi, illetve a báli szezon alatt. A koreográfia a következő volt: a lányok a megelőző napokban bokrétát küldtek a kiszemelt legénynek, aki farsangvasárnap reggelén - finom utalásféleképpen - kitűzte azt a kalapjára. És ez még csak a nap kezdete volt: a fiúk ekkor reggeltől estig a leendő apósuk kontójára ihattak és ehettek, és nincs okunk kételkedni abban, hogy mindent beleadtak a tivornyázásba. Erre a szokásra utalva nevezik vővasárnapnak is a farsang farkának első napját. Ezt követi a farsanghétfő, majd a húshagyókedd, amely már nevében is a nagyböjt kezdetére utal. Forrás:A farsang farkának kitüntetett szerepe volt
