Az ő DNS-ük nagyobb valószínűséggel tartalmaz egy jellegzetes allélt, amely az öröm érzékelésében és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet. Erre jutottak bolgár és hongkongi kutatók, akik genetikai és számos külső tényezőt vizsgáltak azért, hogy megismerjék, mi okozhatja a különbséget a nemzetek boldogságérzetében. Mihail Minkov, a Várnai Egyetem és Michael Bond, a Hongkongi Műszaki Egyetem kutatója a Journal of Happiness Studies folyóiratban tették közzé tanulmányukat. Minkov és Bond la Word Values Survey nemzetközi összefogással készült három felmérésének boldogságmutatói mellett felhasználták Kenneth K. Kiddnek, a Yale Egyetem genetikusának allél-adatbázisát, a nyarak és a telek zordságáról szóló klimatikus információkat, a kórokozók előfordulásának gyakoriságára vonatkozó adatokat, a Világbank gazdasági mutatóit, mivel a nemzetek jóléte közti különbség függ a társadalmi, gazdasági és éghajlati tényezőktől is a genetikai adottságok tényezők mellett. A tanulmány szerzői szoros összefüggést találtak egy nemzet boldogsága és az A-allél jelenléte között. Azon nemzetek tartották magukat a legboldogabbnak, amelyeknél túlsúlyban volt az A-allél. Közéjük tartozik a nyugat-afrikai Ghána, Nigéria, a latin-amerikai Mexikó és Kolumbia. Az arab nemzetek közül a legkevésbé boldognak mondta magát Irak és Jordánia, a kelet-ázsiaiak közül Hongkong és Kína, Thaiföld és Tajvan, és mint a kutatók kimutatták, az A-allél az ott élőknél kevésbé is volt jellemző. A genetika lehet a magyarázata az európai nemzetek boldogságérzete közötti különbségekre is: a svédek körében az A-allél gyakoribb – és gyakrabban tartják magukat nagyon boldognak, mint a közép- és dél-európaiak, akiknél az allél kevésbé található meg. A szerzők szerint ugyanakkor a genetika mellett a gazdasági, politikai nehézségek is meghatározóak. Azok hozzájárulnak az alacsony boldogságérzethez Kelet-Európában az oroszok és az észtek körében, noha az A-allél az északkelet-európai nemzetek génjeiben túlsúlyban van. A politikai és gazdasági tényezők ingadozásokat is okoznak egyes országok boldogságszintjében. A kutatók példaként említették, hogy Ruandában jelentősen nőtt a boldog emberek száma a közelmúltban, ahogy az 1994-es népirtás hatásai elenyésznek. Egyiptomban viszont az ellenkezője történt az észak-afrikai ország gazdasági és politikai válsága miatt.
