Release Date: 2014. március 6. Genre: dráma, életrajzi, vígjáték, zenés Director: David Frankel Screenwriter: Justin Zackham Studio: Fórum Hungary Starring: Alexandra Roach, Colm Meaney, James Corden, Julie Walters, Mackenzie Crook 2014.03.06. (One Chance) 2007. június 9-én a brit tehetségkutató, a Britain’s Got Talent színpadán egy félénk fiatalember jelent meg, aki visszafogott, nem túl karizmatikus kiállásával nem ébresztett túl sok bizalmat a zsűri tagjaiban. Kétkedésük csak fokozódott, amikor az akkor 37 éves Paul Potts bejelentette, Giacomo Puccini Turandot című operájából a technikás Nessun Dorma című áriát szeretné elénekelni. A következő pár perc azonban nem csak a zsűri tagjainak csalt könnyeket a szemébe, a közönség álló ovációval jutalmazta a félénk fiatalember produkcióját. A felvételt néhány nap leforgása alatt internetezők milliói nézték meg, Potts pedig nem csak a tehetségkutatót nyerte meg, hanem meghódította a világ operarajongóit. Alig több mint fél évvel a feltűnése után Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke Gordon Brown személyesen nyújtotta át neki a kétmillió eladott albumért járó platinalemezt. KRITIKA David Frankel filmje igazi tündérmese. Vörös Adél Ráadásul minden elemében. Paul Potts – az igaz történet főhőse 2007-ben nyerte meg a Britain’s Got Talent tehetségkutatót – olyan, mint a legkisebb fiú, aki elemózsiával a zsákjában indul vándorútra, hogy elnyerje a királylány kezét és a fele királyságot. Míg idáig eljut, akárcsak a mesében, számos akadályt kell leküzdenie, míg végül ott állhat a színpadon, mikor is egy ország, köztük Simon Cowell állkapcsa is átadja magát a gravitációnak a hangja hallatán. Az életrajzi mozi Potts (James Corden naiv, de meggyőző alakításában) operával való viszonyára és későbbi karrierje szempontjából jelentős személyiségfejlődésére koncentrál, s mindent alá is rendel ennek. Ez még nem is lenne baj, ám a film olykor kihagy jó néhány olyan ziccert, mely a főhős társadalmi körülményeinek árnyaltabb megrajzolásával járhatna. Akit gyerekkorától folyamatosan vernek a kortársai buzis „hobbija” miatt, s akinek olyan komoly defektjei lesznek a folyamatos zaklatások után, hogy tudat alatt még akkor is visszafordul, amikor a finisben lehetne. Pavarotti előtt áll a színpadon egy olaszországi meghallgatáson, amikor elmegy a hangja, s megkapja a mestertől, hogy ilyen önbizalomhiánnyal talán soha nem lesz operaénekes. Erről a mélypontról indul tovább. Innen pedig csak felfelé lehet, a felfokozott suspense és a tízedik percben megszerzett nézői szeretet pedig el is viszik a hátukon a filmet. 103 perc, brit-amerikai A hang ereje « VOX.hu