A házmester Release Date: 2014. július 17. Genre: dráma, vígjáték Director: Pierre Salvadori Screenwriter: David Léotard, Pierre Salvadori Studio: Vertigo Média Kft. Starring: Catherine Deneuve, Féodor Atkine, Gustave de Kervern, Michéle Moretti, Pio Marmai 2014.07.17. (Dans la cour) Antoine egy rock zenekar tagja, akit egy nap teljesen váratlanul ér utol a depresszió. A kiégett zenész kilép addigi életéből, és hirtelen ötlettől vezérelve elvállalja egy társasház házmesteri állását. Kezdetben idegenül mozog új munkakörében, ám egy idő után nyugalmat talál a kukák tologatása, a posta válogatása és az udvar sepregetése során. Lassanként a lakókkal is megismerkedik: barátra lel a félrecsúszott ex-focista, valamint egy frissen visszavonult, de megállni képtelen asszony, Mathilde személyében. A lakók egyre jobban megszeretik a különc Antoine-t, aki hol egy épület makett, hol egy kutya számára nyújt menedéket gondnoki lakásában, és még arra is időt fordít, hogy futórózsákat szerezzen az udvar vidámabbá tételére. Saját magával és depressziójával azonban továbbra sem tud szembenézni, bár tisztában van vele, ez egy nap elkerülhetetlenné válik. KRITIKA Annak a rendezői iskolának, ami úgy tartja, hogy a jó film záloga legalább nyolcvan százalékban a jó casting, tökéletesen megfelel ez a film. Vörös Adél Mert Gustave de Kervern tökéletes választás Antoine, a mackós, suta, titokzatos főhős szerepére. “Nem szól ránk a házmester” – dudorásztam, miután megnéztem a filmet, és gyorsan rá is jöttem, miért: mert az antihősség mellett a passzivitás, az elfojtás, és a konfrontálódás hiányának szeretnivaló mintapéldánya ez a figura. S ha már antihős, akkor tökéletes párja Catherine Deneuve, a házban lakó, egyre szétesettebb mentális állapotban lévő idősödő asszony, aki furcsa mód épp Antoine-nal, a depressziója elől a házmesteri lakásba menekülő férfival találja meg a közös hangot. Érdekes, hogy Catherine Deneuve mostanában milyen furcsa, labilis nőket játszik– legutóbb a Bettie-mobilban -, s hogy mennyire szuggesztíven. A legemlékezetesebb abban a jelenetben, melyben a lakógyűlésen elromlik a diavetítő, s véletlenül egy holttestet ábrázoló drámai kép előtt kell exkuzálnia magát. Miközben megismerjük a kis lakóközösség látszólag eseménytelen, szegényes mindennapjait, a felszín alatt ennek a két szereplőnek az életében készülődik valami tragikus. Hogy végül melyikük hová jut el önmagával, azt nem árulom el, a film mindenesetre gyönyörűen bontja ki az alaphelyzetben rejlő lehetőségeket. 97 perc, francia A házmester « VOX.hu
