Fenékig átlátszó a tó vize, annyira tiszta, írják nyaralóknak szóló jelentésükben az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai. A parti zónában megjelenő zöldalgák is a kedvező ökológiai körülményekre utalnak. A kutatók arra figyelmeztetnek: meg kell osztoznunk az élővízen a Balaton növény- és állatvilágával. A Balaton vizének hőmérséklete meghaladta a 25 Celsius-fokot a június végi kánikulában, miközben megőrizte kiváló minőségét. A tó vize – amíg a szél fel nem kavarta – fenékig átlátszó volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége messze az egészségügyi határérték alatt maradt, annak ötödét sem érte el. Ez a jó állapot a tó vízgyűjtő területén végrehajtott sokmilliárdos beruházásoknak (fejlett szennyvíztisztítás, szennyvizek elvezetése) köszönhető, amelyek töredékére csökkentették a tó külső növényitápanyag-terhelését. Az algáktól a madarakig Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a Balaton élővíz, amelyet algák, hínárnövények, kisebb-nagyobb állatok (nem utolsósorban halak) népesítenek be – a tavat felkeresőknek meg kell osztozniuk velük ezen az élettéren. A tó parti öve némiképp másként működik, mint a nyílt víz ökológiai rendszere. Igaz ugyan, hogy a tó vizében az algaszaporodást serkentő növényi tápanyagok mennyisége a kimutatási határ közelében van, de a parti zóna 10-20 centiméteres, napsütötte vizében a kövekre vagy éppen a homokos fövenyre tapadó fonalas zöldalgák minden egyes hullámmal újabb és újabb tápanyag-utánpótláshoz jutnak, ezért tudnak a nagyon tiszta vízben is jelentős állományokat létrehozni. Balatoni vizirendőrök Fotó: Polyák Attila - Origo Ezt a jelenséget a tó északi és déli partján egyaránt megfigyelhetjük ezen a nyáron is, a parti kövek víz alatti felületein, illetve a fövenyes partszakaszok sekély vizű területein vastag, élénkzöld algabevonat vagy algagyep alakulhat ki. Szerencsére e zöldalgák nem termelnek az emberi egészségre káros anyagokat, tömeges megjelenésük nem valamiféle szennyezés, hanem a kedvező körülmények eredménye. A tó mikroszkopikus algái táplálják az árvaszúnyogok lárváit, utóbbiak pedig a halaknak szolgálnak táplálékul. A korábbi években előfordult, hogy a vízből tömegesen kirepülő kifejlett árvaszúnyogok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és a helyi lakosoknak. Szerencsére a vízminőség javulásával a tömeges rajzások valószínűsége egyre kisebb. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb rovarhoz hasonlóan a fény vonzza őket, így a kivilágított épületek környékén vagy akár a nyitott szobaablakon keresztül viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg. Egészségügyi kockázatot azonban nem jelentenek, és a csípőszúnyogokkal ellentétben nem is csípnek (ezért „árvák"), viszont további élőlényeket táplálnak, többek között tömegesen esnek áldozatul a part mentén hálót szövő pókoknak, de a vízi és vízparti madarak is fogyasztják őket. A kvagga kagyló és a vándorkagyló tömegesen lepi el a parti vizeket Forrás: Vörös Lajos Pontyok fogyasztják a behurcolt kagylót A horgászok által leginkább kedvelt egyik halfajnak, a pontynak a fő tápláléka jelenleg a kvagga kagyló, a korábban megtelepedett vándorkagylóval együtt. Ez az idegenhonos kagylófaj a 2000-es évek elején telepedett meg a tóban, azóta tömegesen elterjedt. A hozzá nagyon hasonló kinézetű vándorkagylóval szemben a kvagga kagyló nem csupán a kövezéseken jelent meg nagy tömegben, hanem a mederben is gyakorivá vált, olyan területeken, ahol a vándorkagyló kevésbé képes megtelepedni. Héja puhább, így könnyebben elérhető és igen tápláló élelemforrás a pontyok számára. Évek óta zajló inváziójának a balatoni pontyok örülhetnek leginkább. A cikk az MTA oldalán jelent meg először. Let's block ads! (Why?) Forrás...
