Ahogy az állattenyésztés és a földművelés elterjedt, a populáció is nőtt, ez pedig felgyorsíthatta a nemi betegségek terjedését. Kanadai kutatók szerint éppen ez a jelenség állhat a mögött, hogy az őskori társadalom elkezdte támogatni a monogámiát. A szakértők számítógépes modellezési technikák segítségével különböző társadalmak párzási szokásának evolúcióját szimulálták. A felhasznált adatok az egyes populációk demográfiájára és a betegségek átvitelének paraméterére vonatkoztak. Az eredmények alapján a kutatók arra jutottak, hogy ha egy nagyobb populációban nemi betegség van jelen, az sokkal súlyosabban érinti a poligám hímeket. A vadászó-gyűjtögető életmódú, kisebb csoportoknál nem volt ritka, hogy egy hím egy időben több nőstényt is megtermékenyítsen. Ugyanakkor – éppen a csoportok méretei miatt – a nemi úton terjedő fertőzések rövid életűek voltak, és nem gyakoroltak nagy hatást a populációra. Ezzel szemben a mezőgazdaság elterjedésével és a népesség növekedésével a betegségek is súlyosabban jelentkeztek. Mivel nem voltak még megfelelő kezelések, ezért a társadalom más módon lépett fel a fertőzések ellen – vagyis a poligámiában élő férfiakat büntette. Ez a folyamat vezethetett oda, hogy sok társadalomban a norma végül a monogámia lett. A kutatók azonban rámutattak, a betegségek mellett sok más tényező is közrejátszhatott az ember párválasztási szokásainak kialakulásában, így például a technológiai fejlődés. (Via: Science Daily)