A Karmos Casanova és a szürke egérke násza – Cicaverzum A szingliség új szintje lenne, hogy már a szomszéd macskájával is járnál? Pedig ha értenéd, miket dorombol a füledbe… Szeleczki Rozália első nagyjátékfilmje, a Cicaverzum egy nem is olyan magányos, macskás hölggyel bővíti a hazai csodabogár hősnők táborát. A Cicaverzum magának való Fánija (Törőcsik Franciska) igencsak kiszúrt magával, ami a szerelmi életét illeti. Ha megtetszik neki valaki, egyből a haláláról kezd képzelődni. Azonban a még sokat látott, boszorkányos rokonait is meglepi, amikor újdonsült udvarlója nem egy hús-vér férfi, hanem egy kalandor lelkű, fekete macska lesz. Ugyanis ezúttal nem Fáni új kollégája és egyben friss szomszédja (Polgár Csaba) keltette fel az érdeklődését, hanem az ő bajszos “lakótársa”. A bundás bonviván hamar az ujja köré csavarja lehengerlő szövegű dorombolásával a megszeppent leányzót. A bökkenő csak az, hogy a kandúr beszédét egyedül Fáni érti, ennek ellenére a Macska (Patkós Márton) mégis gengszterrapper karrierbe kezdene. A nagy álmokat dédelgető és megbízhatatlan, ráadásul zenész hímet Fáni anyukájának (Udvaros Dorottya) sem kell bemutatni, de hiába figyelmezteti lányát a veszélyre, a Macska már bedörgölőzte magát a leány kegyeibe. Innentől nincs megállás, ha kell, betiltott tápot szerez a függő négylábúnak, harci sérüléseket ápol, ha kell, a zenei karrierje egyengetésébe kezd és kockára teszi saját munkáját is, amit kicsit döbbenten figyel a Macska eredeti tulajdonosa, Mihály. A múlt gyötrő árnyai és a nárcisztikusan ravasz macska hamar olyan gödörbe taszítják szegény lányt, ahonnan a tíz karma se lenne elég, hogy kikecmeregjen. A Cicaverzum remekül illik a mai különc és szürreális alkotások közé, bár valahol el is marad tőlük, hiszen a frappáns és abszurd alapötleten kívül sok új réteget nem ad a romantikus zsáner műfajához. Próbál morbid lenni – mint a Liza, a rókatündér – azzal, hogy Fáni számára vonzó férfiak halálát vizionálja, a boszorkányos szál kicsit az Átjáróházat idézi, bár most panel boszi helyett budai kabriós boszorkányt kapunk. Az egyébként kifejezetten szép képi világ erősen emlékeztet az Űrpiknikére, de Fáni sok bogaras aspektusa hasonló annak űrlénykutató Pannájához. Törőcsik Franciska bájos naivája az elmúlt évek hazai, női főszereplőinek sorába teljesen beleillik, bár nem a legkimagaslóbb alakítás közülük. A szép, de meg nem értett, magányos lány, aki 30 körül nem találta még meg az igazit. Kicsit különc, kicsit bohókás. Az, hogy most nem japán énekesekről vagy űrlényekről fantáziál, hanem pasik haláláról és beszélő macsó macskáról, csak apró nüánsz. A neurotikus, szürke egérke ezúttal múltbéli trauma által kiváltott apakomplexussal van megátkozva, ráadásul az építészirodát, ahol dolgozik, mérgező férfiasság kanszaga lengi be. Szeleczki Rozália korábbi kisfilmjeiben is megjelenik a trehány, zenész apa figurája (Mióta velem jár), aki keveset foglalkozik a kislányával. Továbbá felbukkannak a túl férfias közegben is helytálló vagy elnyomott nők motívumai, mint például a Rozgonyiné című alkotásában, amelyben már forgatott együtt Törőcsik Franciskával. A közreműködő művészekre nincs panasz. Deák M. Kristóf remek operatőr. Az alteresebb betétdallamok és az ütős macskarap a Hundred Sinst és Beton.Hofit dicsérik. Schwarcz Ádám egy szórakoztató cameo erejéig is beugrik, de nem ő az egyetlen zenész a vásznon. Kiss Tibinek sem esik nehezére hozni a csélcsap rockzenészt a nosztalgikus, cigiszagú jelenetekben. Azonban ne áruljunk zsákbamacskát, a Cicaverzum című filmnek akad bőven nyavalyája. Szinte mindenki elkarikírozott, ami csak néha működik. A három vénlány üdítő triász, akár három szarkasztikus, fekete holló, úgy keringenek szeretett Fánijuk feje fölött. Alföldi Róbert egész váratlan módokon váltogatja a fájdalmas, macskás szóviccekkel operáló, klisés, szemét főnököt és az Igazából szerelem Alan Rickmanjét. Az irodabéli kollégák vagy a Csobot Adél által játszott, influenszer barátnő már inkább a kellemetlen kategóriába esnek. És amilyen túlzóan mutatja be a forgatókönyv az influenszerek kirakatéletét, olyan siváran az építészekét. Abba ne is menjünk bele, hogy a romantikus filmekben mennyire felülreprezentált az építészek száma. Azonban az, hogy Mihály, a cicás szomszéd karakterének nagy részét pusztán a foglalkozása ténye teszi ki, és még a macskájának is több személyiség jutott, mint neki, az sok mindent elárul. Nem véletlen, hogy a szobanövények gyűjtése a hobbija. Közöttük tud elemében lenni. A kellemes, őszi hangulatban nem panaszkodhatunk a Cicaverzum közben, hiszen akad benne boszorkányság, temető, kísértő múlt és különleges fekete famulus. De ha a Macska helyett egy valódi férfi szerepelne, senkit sem kötne le a történet, annyira sablonosan megoldott a történetszál. Hiszen tudjuk, hogy sima cica-egér harc, egy húzd meg, ereszd meg kapcsolat ez a Macska részéről. Pillanatig sem hiszünk neki. Sem a dörgölőző szövegeivel, sem a tejben gazdag rapjeivel nem téveszt meg. Az apakomplexusos, érzelmileg kiszolgáltatott nő áldozatul esik egy nárcisztikus partnernek. Ez érdekes is lehetne, de a toxikus kapcsolatuk annyira tankönyvi módon veszi sorra az összes red flaget, amely létezhet, hogy semmi izgalmat nem hagy a nézőknek. A régi trauma feloldása pedig végképp teljesen nyilvánvaló, nem adja meg a várt mélységet. Kicsit olyan érzésem támadt, mintha lett volna Szeleczkinek egy képzeletbeli listája, hogy milyen motívumokat és jeleneteket szeretne mindenképpen a filmjében látni. Ezért kibontásra érdemes témákat érint, de csak felszínesen. Időnként bizonyos helyzetek problémája nem oldódik meg, és csak suhan tovább a film, félbehagyva a szituációt. De hogy a félresikerült, epizodikus jelleg miatt ugrunk át helyzeteket, vagy a szigorú és nem előnyös vágás miatt nem fut ki pár szál, az nem egyértelmű. Az egész Cicaverzumot így a hedonista Macska menti meg. Túl azon, hogy aki cicabolond, és remekül tud szórakozni azon, hogy macskával élni olyan, mint egy rosszfiúval kavarni, szerencsére másoknak is ad egy kis bájos humort, hogy Fánin kívül senki sem hallja a négylábú Don Juant. Azonban amikor már emberi ruhákat és fukszokat kezd hordani, ahogy egy gengszterrapperhez illik, illetve ember módjára használ tárgyakat, akkor erősen visszaköszön Sabrina, a tiniboszorkány Saleme a kétezres évekből. Félreértés ne essen, annak a sorozatnak is az egyik fénypontja volt az emberi módon viselkedő, fekete macska. Üdvözítő viszont, hogy ez a Macska nem tátog beszéd közben, így az állatos filmek irritáló megoldásait megússzuk a Cicaverzum közben, és csak simán hallhatjuk a cica karcos gondolatait. Nem kerülgetem tovább, mint macska a forró kását. Ha valami egyszerű, de bundásra vágysz, akkor nem bánod meg, hogy belevágsz ebbe a csacskaságba, de komoly macskaterápiára ne számíts! A Cicaverzum október 19-től látható a magyar mozikban. 2023. október 19. https://www.filmtekercs.hu/kritikak/cicaverzum-kritika
