Tudomány A kísértetkéz fotója több mint száz éve járta be a világot

Egy ködös novemberi nap örökre megváltoztatta egy addig szinte ismeretlen német fizikus életét, és ezzel együtt új korszaka kezdődött az orvoslásban is.


Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923) német fizikus élete egészen ötvenéves koráig meglehetősen eseménytelenül telt. A kutató 1894-ben kezdte vizsgálni a vákuumcsövekben haladó elektromos áram tulajdonságait a Würzburgi Egyetem fizikai intézetében.

Kísértetiesen fluoreszkált a kartonlap


1895. november 8-áról 9-ére virradó éjszaka figyelt fel egy kísérteties jelenségre. Amikor az elsötétített laboratóriumban bekapcsolta az egyik kisülési csövet (katódsugárcsövet), észrevette, hogy a cső közelében lévő bárium-platina-cianiddal bevont papírlemez ernyő fluoreszkálni kezd annak ellenére, hogy a cső és az ernyő között egy kartonpapír árnyékoló lap is volt. A fénylés megszűnt, amikor lekapcsolta a csövet az áramforrásról.



Wilhelm Conrad Röntgen

Forrás: Origo

Mivel a katódsugárzás már néhány centiméternyi levegőben elnyelődik, a lap pedig a csőtől ennél jóval nagyobb (másfél-két méteres) távolságból is fluoreszkált, Röntgen azonnal arra gondolt, hogy egy új sugárzásfajtát fedezett fel.

A következő napokat és heteket az általa X-sugárzásnak (az X az ismeretlen bevett matematikai jelölése) elnevezett rejtélyes sugárzás vizsgálatával töltötte. Megállapította, hogy a sugárzás áthatol bizonyos tárgyakon, illetve hogy látványosan kirajzolja a csontokat a vele megvilágított fényérzékeny anyagokon.



A röntgencső működésének vázlata

Forrás: MTI
Kelvin csalásnak nevezte a felfedezést


Felfedezése annyira váratlan volt, hogy a kor egyik legelismertebb fizikusa, a róla elnevezett hőmérsékleti skálát kidolgozó Lord Kelvin egyenesen csalásnak nevezte az új sugárzásról megjelent első írásos beszámolót. A világ kutatói azonban hamarosan megerősítették Röntgen felfedezését.

Röntgen eredményeit a párizsi Akadémián Henri Poincaré mutatta be 1896. január 20-án. Maga Röntgen 1896. január 23-án a würzburgi intézetben a Fizikai-Orvosi Társulat előtt számolt be felfedezéséről. Ezen az előadáson felvételt készített Rudolf von Kölliker neves anatómus kezéről.



Rudolf von Kölliker kezének röntgenképe

Forrás: Origo

Az előadás után a lelkes Kölliker – aki rögtön felismerte a felfedezésben rejlő hatalmas orvosi lehetőségeket – javasolta, hogy az X-sugarat nevezzék el Röntgenről. Ezt a javaslatot általában pozitívan fogadták, de angol nyelvterületen kiejtési nehézségek miatt megmaradtak az X-sugárzás (X-ray) elnevezésnél, olvasható a Wikipédiában.

Röntgen az egyik első – és máig a leghíresebb – röntgenképet felesége, Anna Bertha Ludwig kezéről készítette 1895 decemberében.



Röntgen felesége kezének röntgenképe

Forrás: Origo

Korszakalkotó felfedezéséért Röntgen kapta az első fizikai Nobel-díjat 1901-ben.

Nyomorban halt meg


Barátai és kollégái unszolása ellenére – akik azt szerették volna, hogy anyagilag is jól járjon a felfedezéséből – Röntgen visszautasította a találmánya szabadalmaztatását, sőt még a Nobel-díjjal járó pénzt (mai értéken 323 millió forintot) is az egyetemének adományozta.

Szentül meg volt győződve róla, hogy az ilyesféle találmányok az egész emberiség tulajdonát kell hogy képezzék. A sors kegyetlen iróniája, hogy Röntgen nyomorban halt meg 1923-ban, mert a megtakarításait teljesen elértéktelenítette az I. világháborút követő infláció.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...