A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban nyílt kiállítás az Anarchia. Utópia. Forradalom címben megfogalmazott jelenségeket igyekszik megragadni a közép-európai művészet nyolcvanas évektől máig tartó időszakában. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, a vasfüggöny lebontásának 25. évfordulójára megrendezett tárlat azt vizsgálja, hogy képes-e a művészet nagy társadalmi változások elindítására, vagy csupán reagál azokra. hirdetés "A KÖVETKEZŐ NAGY FORRADALOM NEM AZ UTCÁN ZAJLIK MAJD, HANEM A MŰVÉSZETBŐL JÖN" - idézte a megnyitó előtti sajtóvezetésen az egyik kiállítót, Jonathan Meesét Fabényi Júlia kurátor, a múzeum igazgatója. A kiállításon olyan jelentős művészek alkotásai kaptak helyet, akik munkáival eddig nem találkozhatott a magyarországi közönség. A kurátor Jörg Schlick és Martin Kippenberger mellett a kiállítók közül kiemelte a kortárs művészet "fenegyerekét", a német Jonathan Meesét, akinek munkái megtöltik a tárlat egyik legnagyobb termét. Tagadják az egyedi műalkotást A tárlat alkotóinak nagy része tagadja a műalkotás egyediségének koncepcióját: Martin Kippenberger például a művészeten keresztül új funkciót igyekszik adni mindennapi tárgyaknak, Jörg Schlick pedig gyakran hétköznapi embereket kért fel, hogy fessenek az ő nevében. Egy nevének eltitkolását kérő szíriai művész az elmúlt két évben helyi gyermekek rajzait gyűjtötte, melyeken megrázó őszinteséggel tárulnak fel a polgárháború borzalmai. Marko Brecelj szerb művész installációja az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállításon. Forrás: MTI/Kovács Tamás SI-LA-GI művészeti utópiája az egymást megbántó nemzetek bocsánatkérését vizionálja, míg Szombathy Bálint Jugoszlávia "dekonstrukcióját" végzi el, a szétesett államszövetség zászlaján keresztül. A szintén Jugoszláviából elmenekült drMáriás korai képei a tragikumot banális tárgyakban megfogalmazva teszik túlélhetővé, friss sorozatán politikusok, egykori és mai államférfiak bukkannak fel festői parafrázisokon. A kiállítás 2015. január 4-ig látható Ludwig Múzeumban. A következő nagy forradalom nem az utcán zajlik majd