Hmm ez Érdekes A magyar állam is kéri a jussát a virtuális bizniszből

2009-ben jött létre, de csak nemrégiben robbant be a köztudatba a bitcoin, az egyre terjedő, központ nélküli virtuális pénz. Aki ügyes, szép vagyont hozhat össze, de számíthat rá, hogy az adóhatóság is érdeklődni fog nála. Magyarországon is.
A bitcoin (BTC) egy 2009-ben létrehozott virtuális pénz, amely csak korlátozott számban fordul elő, miközben egyre többen akarnak belőle szerezni, ezért az értéke jelentősen nőtt 2013-ban
Tavaly nyáron még csak 120 amerikai dollárt ért egy egységnyi bitcoin, novemberben viszont átlépte az 1200 dollárt is. Ezután ugyan 600 dollárig visszacsúszott az értéke, de mára ismét 900 dollár fölött jegyzik a váltására szakosodott legnagyobb felületen, a japán Mt.Goxnál. Az árfolyam gyakran egy-egy hír miatt tud ide-oda ugrálni, például amikor a legnagyobb kínai webáruház, az Alibaba.com bejelentette, hogy mégsem fogadja el a bitcoint, máris esett az értéke.
Jó hír viszont a bitcoinos társadalomnak, hogy egy újvidéki informatikai magániskolában, az E-Gimnáziumban már lehet fizetni a tandíjat BTC-vel - igaz, ez aligha mozgatja meg a befektetők fantáziáját.

A legtöbben azonban még nem fizetésre, hanem befektetésként használják a bitcoint. A száguldó árfolyam Dominóhoz hasonlóan egyre többeket csábít a birtoklására, és aki ügyesen forgatja a virtuális pénzt, az komoly vagyonra tehet szert. A bitcoin mögött nem áll semmilyen jegybank, a rendszer csakis akkor működik, ha a felhasználók bíznak abban, hogy elfogadják mások is a pénzt. Sokak szemében éppen az a vonzó, hogy nem tartozik az államhoz a fizetőeszköz.

Az útmutatóból kiderül, hogy ha egy cég kereskedik a bitcoinnal, akkor a haszon ugyanúgy adózik, mint a cég minden más jövedelme, viszont ha hosszú távú befektetésként tartják a BTC-t, akkor tőkeként viselkedik, így nem is kell fizetni érte adót. Ahol fizetőeszközként fogadják el a bitcoint, ott úgy kell adózni utána, mint egy barterügyletnél (ez az, amikor nem pénzzel fizetünk egy termékért vagy szolgáltatásért, hanem egy másik terméket vagy szolgáltatást adunk cserébe).

A magyarok is egyre gyakrabban érdeklődnek a bitcoin iránt. Aki viszont vásárol, és a felszökő árfolyamokon nyereséget ér el, számíthat rá, hogy a NAV érdeklődni fog, honnan is jött a pénz.

A NAV szerint a magánszemélyeket adókötelezettség terheli, ha jövedelmet szereznek, és ez alól a bitcoin sem kivétel – a szabályokat pedig a személyi jövedelemadóról (szja) és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvények írják le. Vagyis ha magánszemély bitcoinozik, akkor számolnia kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulással is.

Az szja-nál alapvetően két eset van, ami meghatározza, mennyi is az adó. Az egyik az, amikor valaki nem fejt ki tevékenységet a jövedelem megszerzése érdekében, például ha alacsonyabb értéken vett bitcoinját haszonnal értékesíti, akkor az úgynevezett „egyéb jövedelemre” vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nyert 100 ezer forintot a BTC árfolyamának emelkedéséből, akkor ezt be kell számítania az adóalapjába, és 16 százalékos szja-t kell fizetnie utána. Ezt a NAV-nak át kell utalnia, és az adóbevallásban is fel kell tüntetnie.
A másik eset az, amikor kifejezetten a jövedelemszerzés érdekében forgatja valaki a bitcoint. Ide tartoznak az úgynevezett bányászok is, akik a számítógépükre telepített programmal segítenek a rendszer üzemeltetésében, cserébe meghatározott mennyiségű bitcoint írnak jóvá nekik. Ebben az esetben úgynevezett „önálló tevékenységről” van szó, amely után ugyanúgy 16 százalékot kell adózni, viszont meghatározott kiadások levonhatók. Ehhez nem kell vállalkozónak sem lenni.

Az egyik a tételes költségelszámolás, amelyhez az kell, hogy megőrizze a bitcoinozáshoz szükséges eszközök számláit. Ha vett egy szupererős számítógépet (mert ez kell ahhoz, hogy valaki eséllyel tudjon „kibányászni” bitcoint), akkor érdemes megőrizni a számlát, mert ezzel igazolni tudja a költségét. Ha az adott évben elért 5 millió forint bevételt, a számítógépét mondjuk 3 millióért vette, akkor csak 2 millió az a jövedelem, ami után adóznia kell. A másik lehetőség - ha nincs meg a számla - az, hogy 10 százalék költséget számolhat el. A fenti példa esetében ez azt jelenti, hogy 5 milliós bevétel után 4,5 millió az a jövedelem, amelyből adózni kell.
A NAV kérdésünkre azt válaszolta, hogy a bitcoin eladása nem hasonlít az ingóság értékesítéséhez, mint amilyen például az, amikor a megörökölt bútort eladjuk a Vaterán. Ott vannak összeghatárok (a részletekért olvassa el korábbi cikkünket), amelyen belül nem kell adót fizetni, de a NAV szerint a bitcoinra ezek nem vonatkoznak. Aki tehát 100 forintot nyer rajta, annak azt is le kell adóznia.

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdas...t-a-virtualis-bizniszbol.html?source=hirlevel