Re: TV és ami mögötte van [center:2hjh5sol]A magyar ezüst 5000 forintos is versenyben van[/center:2hjh5sol][center:2hjh5sol]Január 2-áig még lehet szavazni az Év pénzérméje díjra, a közönségdíj (People's Choice) kategóriában. A versenyben a 15 pénzérme között ott van a magyar ezüst 5000 forintos érme is, amelyikre Budapest látképét verték. A Krause Publications és a NumisMaster.com vetélked?jében 15 pénzérme verseng az Év pénze díjért. A magyar 5000 forintos mellett a kazahsztáni ezüst 100 tengére ami a hun Attilát ábrázolja , a francia, a német és az osztrák ezüst 10 euróra, a dél-afrikai arany 100 randra, a kanadai ezüst 20 dollárosra és az ugyancsak kanadai arany 300 dollárosra, a finn ezüst 20 euróra, a szlovák 2 euróra, a brit-indiai 2 fontosra, a lengyel ezüst 10 zlotyira, a japán 10,000 yenre, a kínai ezüst 50 yüanra és a mexikói 5 pesora lehet szavazni. Voksolni a http://www.numismaster.com/ta/inside_nu ... e=Coty2010 weboldalon lehet január 2-áig. A gy?zteseket ezután nevezik meg, a díjátadó január 30-án lesz Berlinben, az érmevásáron. A szavazáson 2010-ben magyar pénzérme nyert: a közönségdíjat a tokaji borvidéket ábrázoló ezüst 5000 forintos pénzérme vitte el, amelyet Gáti Gábor tervezett. (pr) FH[/center:2hjh5sol][center:2hjh5sol][/center:2hjh5sol][center:2hjh5sol][/center:2hjh5sol]5000 forint - 2010 Erkel Ferenc PP Évszáma: 2010 Kibocsátó órszág: Magyarország Anyaga: arany Állapota: PP[center:2hjh5sol]Termékleírás:[/center:2hjh5sol]Súlya: 0,5 g Átmér?: 11 mm Finomsága: 999/1000 arany Kiadott darabszám: 10.000 Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel magyar érme el?ször került be a világ legkisebb aranyérméje elnevezés? nemzetközi gy?jt?i érmeprogramba. Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerz?, karmester és zongoram?vész. Pályáját zongoram?vészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következ? esztend?ben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a kés?bbi Nemzeti Színházhoz került els? karmesteri min?ségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg els? operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerz?je Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segít?társa volt operaszerz?i munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 184849-es forradalom és szabadságharc után a f?város hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán cím? operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közrem?ködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház f?zeneigazgatója lett. Erkel nevéhez f?z?dik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, els?sorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehet?ségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervez? egyéniség rendkívül sokat tett a f?város zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.
