A kettős állampolgárság lehetővé tétele hozta el igazán a nemzethez tartozást a Dél-Amerikában élő magyarság számára - hangoztatta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a "Magyar kéznyomok Ibér-Amerikában" című konferencián pénteken a parlamentben. Mint fogalmazott, a magyar jelenlét természetes az európai területeken, de a Kárpát-medencén végigsöprő történelmi viharok miatt a távoli kontinenst is sok magyar választotta új otthonaként; nemcsak menedékként, hanem lehetőségként is tekintve a Tűzföldtől a Rio Grandéig terjedő területre. A brazíliai Sao Paolóban él a legtöbb latin-amerikai magyar Fotó: Mudra László - Origo Latorcai János véleménye szerint hozzájárulásuk a befogadó ország kultúrájához messze túlmutat a magyar közösség méretein, több ország mai arculatának kialakításában meghatározó volt a magyarok szakértelme. Számos példa között említette Bíró Lászlót, a golyóstoll feltalálóját, az uruguayi és paraguayi himnuszt szerző Debály Ferencet, a spanyol labdarúgásban is kiemelkedő Puskás Ferencet, Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt, továbbá Robert Capa fotográfust. Az alelnök méltatta a felső szintű politikai kapcsolatok erősödését és kiemelte a Stipendium Hungaricum programot is, amelyben dél-amerikai hallgatók tanulhatnak Magyarországon, majd visszatérve az ország "igazi nagyköveteivé" válhatnak. Latorcai azt is megfogalmazta: bízik abban, hogy mindenkiben megerősítést nyer, hogy noha Ibér-Amerika nyelvében jelentősen eltér, a földrajzi távolság ellenére az ott élő diaszpóra áldozatos munkája, szellemisége összekapcsolja a magyarokat. Latorcai János Forrás: MTI/Soós Lajos Bus Szilveszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt: a világ kontinensei közül Latin-Amerika az, amely a magyarokhoz kulturális, vallási, történelmi tekintetben a legközelebb áll.Beszámolt arról, hogy az elmúlt években Magyarország több külképviseletet nyitott vagy nyitott újra Chilében, Peruban és Kolumbiában, továbbá konzulátust nyitott Sao Paolóban. A külgazdasági intézkedéseket sorolva közölte: 2015-ben és 2016-ban 2,5 százalék feletti ütemben bővült a térség és Magyarország közötti kereskedelem és a tendencia jelenleg is pozitív irányba mutat. Az idei év első nyolc hónapjában a Latin-Amerikába irányuló export értéke 49 százalékkal emelkedett, a teljes áruforgalom értéke pedig több mint 20 százalékkal haladta meg 2016 azonos időszakának értékeit - tette hozzá. A helyettes államtitkár a kétoldalú kapcsolatok fontos eredményeként hivatkozott arra, egyre hangsúlyosabban van jelen a térségben a magyar szakértelem a vízkezelés területén, az információtechnológiában, a várostervezésben és a gyógyszeriparban. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki: az egyszerűsített honosítás bevezetésével a kormány a magyar nemzet közjogi egységét teremtette meg. Mára elértük az egymillió új állampolgárt - mondta, megjegyezve: az új alaptörvény is a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szól. Jelezte azt is, hogy az ugrásszerűen megemelkedett támogatásokat rendszerszintűvé tudták alakítani, segítve egyebek mellett az oktatás- és a gazdaságfejlesztést, továbbá a diaszpóra megerősítését. Szilágyi elmondta azt is, hogy a napokban 500 millió forintos keretet hirdettek meg, amelyre a diaszpórában működő szervezetek működésére, hétvégi iskolák fejlesztésére lehet pályázni. Számos elindított program között arról is számot adott, hogy feltérképezik a világ magyar emlékhelyeit: a Julianus programban eddig 46 ország 434 magyar kötődési emlékéről szereztek tudomást, s azokat képekkel, leírásokkal és térképes keresővel tették közzé. A tanácskozáson az ibér-amerikai országok nagykövetei és diplomatái, valamint a magyarok által létrehozott értékeket bemutató diákok és tanáraik vettek részt. Let's block ads! (Why?) Forrás...
