A Science Daily híre szerint európai tudósok apró, az Antarktiszon honos gombákat küldtek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy felmérhessék, a marsihoz hasonló körülmények között is képesek-e életben maradni. Mint az Astrobiology című folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, nagyon jó az ellenálló képességük: tizennyolc hónappal a kísérlet megkezdése után sejtjeik több mint hatvan százaléka ép maradt, és a DNS-ük sem sérült. A gombákat a Viktória-földön lévő McMurdo-szárazvölgyekből gyűjtötték. A tudósok szerint ennek a területnek a klimatikus sajátosságai emlékeztetnek leginkább a Marséra, nem csoda, hogy a rendkívül zord időjárást csak néhány szuper-ellenálló mikroorganizmus, gomba és zuzmófaj tudja elviselni. A kutatók két gombafajból, a Cryomyces antarcticusból és a Cryomyces minteriből gyűjtöttek mintákat, amelyek az Atlantis űrsikló fedélzetén utaztak az ISS-re. Az állomáson kis (1,4 centiméter átmérőjű) tenyészetekre osztották őket, amelyeket az EXPOS-E nevű speciális kísérleti platformon helyeztek el. A platformot ezután az asztronauták egy űrséta során a Columbus-modul külső borításához rögzítették. A gombák felét a Marsihoz hasonló körülményeknek tették ki. Nemcsak a szén-dioxidban gazdag, rendkívül ritka légkört, hanem a hatalmas nyomást és az erős ultraviola-sugárzást is el kellett viselniük. „A kísérlet legfontosabb eredménye az volt, hogy a vizsgált tenyészetek sejtjeinek több mint hatvan százaléka sértetlen maradt miután »marsi körülményeknek« tettük ki őket” – húzta alá Rosa de la Torre Noetzel, a spanyol Nemzeti Űrkutatási Intézet (INTA) munkatársa, aki maga is részt vett a projektben. A kutató szerint a kutatás eredményei komoly segítséget jelenthetnek a marsi élet után kutató biológusok számára. „Az eredmények segíthetnek felmérni, milyen hosszú távú esélyei vannak a túlélésre a mikroorganizmusoknak és bioindikátoroknak a Mars felszínén. Ez az információ alapvető fontosságú lehet azoknak a kutatóknak a számára, akik élő szervezetek után kutatnak a vörös bolygón” – hangsúlyozta De la Torre.