Gazdaság A NAV tisztázta, az erkély mikor számít bele a lakásba

A NAV hivatalos állásfoglalása szerint az erkély, a pince, a terasz és a beépített tetőtér akkor számítanak bele a lakás hasznos alapterületébe, ha fedettek, és a belmagasságuk legalább 1,9 méter. Január 1-jétől az új építésű, 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetméternél kisebb családi házak eladása után csak 5 százalék áfát kell fizetni, ezért nagyon fontos, hogy mi számít bele a hasznos alapterületbe, és mi nem.


Január 1-jétől az új lakások értékesítésének áfaterhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának feltétele az, hogy a lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert, egylakásos ingatlanban pedig a 300 négyzetmétert.

Milyen magas egy erkély?


A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mi is tartozik bele az összes hasznos alapterület fogalmába. Egy évközi törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy ezt a fogalmat az OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely alapján a beépített területek akkor számítanak bele az ingatlan hasznos alapterületébe, ha a belmagasságuk eléri az 1,9 métert.

Mint Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje elmondta, a pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte: e szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1,9 méter. Deezeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhető.

A fenti értelmezés hidegzuhanyként érintette az építőszakmát, állítja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból.



Ha nincs fedél, értelmezhetetlen a belmagasság

Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Csak annak van magassága, ami fedett


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján augusztus 18. óta elérhető tájékoztató tisztázza ezt a bizonytalanságot. Egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és – elviekben – a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez. A külső tartózkodók esetén azonban immár részletesen elemzi a belmagasság fogalmát.

Eszerint elsőként azt kell vizsgálni, hogy a lakáshoz épített külső tartózkodóterek fedettek-e, és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem tartoznak ide.

Attól még nem fedett, hogy van fölötte valami


Fehér Tamás szerint, a tájékoztató külön érdekessége, hogy a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedőelem funkcióját is. Így például többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...