Gazdaság A neoliberalizmus fellegvárában temetik a neoliberalizmust

A napokban 33 pontos követelésüket szegezték ki egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók a London School of Economics kapujára elégedetlenségüket kifejezve a jelenlegi neoliberális gazdaságpolitikával szemben. A kiáltvány gyökeresen átalakítaná a neoliberális elméletek jelenlegi hegemóniáját a közgazdaságtanban. Számos területen szeretnének változást elérni a gazdasági intézményrendszer elméletétől kezdve a közgazdasági oktatás rendszerének átalakításáig, mert a neoliberalizmus társadalmi egyenlőtlenséget és fenntarthatatlan fejlődést hozott.


Fontos mérföldkőhöz, átvit értelemben reformációhoz érkezett a közgazdaságtudomány. Ötszáz évvel Luther Márton 95 pontjának a wittenbergi vártemplom ajtajára történő kifüggesztése után a jelenlegi közgazdasági elméletekkel elégedetlen egyetemi oktatók, hallgatók és kutatók az európai közgazdaságtan egyik fellegvárának számító London School of Economics kapujára kitűzték 33 pontba foglalt javaslataikat, amiben leszámolnának a neoliberalizmus egyeduralmával. A „tiltakozók" úgy vélik, hogy az úgynevezett neoliberális közgazdaságtan túlságosan dominálja az oktatást, a kutatást, a szakpolitikai és a nyilvános vitákat.

Megásták a neoliberalizmus sírját


Ennek következtében más irányzatok kiszorultak a közgazdaságtanból, annak ellenére, hogy lenne helyük a stratégiai döntéshozatalban. Éppen ezért a neoliberális közgazdaságtan számára a perspektívát az jelenthetné, ha más tudományterületekkel kapcsolatba lépve mutatna fel új tudományos eredményeket. A főáramú közgazdaságtan hibái között megemlítik az önkorrekcióra való alkalmatlanságát is, és azt, hogy az elmélet és a valóság szembekerülése esetén az elméletek megóvása érdekében a valóság figyelmen kívül hagyásától sem zárkóztak el.
A kiáltvány készítői a neoklasszikus közgazdaságtan hibáira adott válaszként 33 pontos nyilatkozatában, 9 témakörben fogalmaztak meg javaslatokat a gazdaság céljának meghatározására, a gazdaság természetének leírására, az intézmények és piacok kapcsolatának bemutatására, a tőke és a munkaerő kapcsolatára, a döntéshozatal természetére, a társadalmi egyenlőtlenségek definiálására, a növekedés, innováció és adósság kapcsolatára, a pénz, bankok és válságok közötti kapcsolatra, illetve a közgazdaságtan oktatásra vonatkozó javaslatokra.


A társadalomnak kellene dönteni a gazdaság céljáról


A kiáltvány szerzői úgy vélik, hogy a gazdaság nem választható el a politikai folyamatoktól, a gazdasági siker mérőszáma ebből következően a választások eredményének a függvénye. A gazdaság végső céljáról azonban a társadalomnak kell döntést hoznia – hiszen közvetett módon ő dönt a politikáról szabad választások útján –, azonban azt a valóságot, amelyben döntésüket meghozzák, a gazdagság és a jövedelem eloszlása határozza meg.A természet, a társadalom és a gazdaság szerepét is kellene értékelni véleményük szerint: a gazdaságot a másik két rendszer alá rendelik és nem, mint külső tényező, hanem mint központi szereplő tekintenek rá.


A patinás London School of Economics kapujára szegezték ki a 33 pontos követelésüket a tanárok, kutatók és diákok.Forrás: Wikimedia Commons/ Philafrenzy

A gazdaság működését a természeti világ erőforrásaitól és az életet támogató rendszerektől teszik függővé, amelynek működése összetett egyensúlyi folyamatoktól függ. Ezt az egyensúlyt azonban az energiaforrásokhoz való hozzáférés megtörheti és olyan negatív következményekkel járhat, mint például a globális felmelegedés.


Nem mindenhol hat ugyanaz a gazdaságpolitika



A piaci folyamatok is bonyolultabbá váltak az évszázadok folyamán, a piacokat különböző intézmények formálják, ezeknek az intézményeknek a szakpolitikája pedig országonként és intézményenként is különbözhet. Ebből következik, hogy egy adott ország jó szakpolitikája nem feltétlenül alkalmazható egy másik országban, eltérő intézményrendszer mellett. Az intézményeknek a közgazdasági modellek központi elemévé kellene válnia, a kereslet-kínálat egyszerű összefüggéseit tartalmazó modelleket pedig ennek megfelelően szükséges kiegészíteni, átdolgozni.


Emberarcú modellek van szükség



A közgazdasági gondolkodásban az emberi tényezőknek is nagyobb szerepet kellene tulajdonítani, hiszen az elfogultság, a társadalmi érintkezés, a tanulás mind befolyásolják a viselkedésünket, s ezáltal a gazdasági döntéseinket.

Ebből az is következik, hogy nem vagyunk tökéletesek, érzelmeink helyet kapnak a gazdasági döntéseink meghozatalakor, számos egyéb tényező mellett, tehát olyan, hogy racionális fogyasztó nem létezik. Ezt a nem, vagy nehezen számszerűsíthető bizonytalanságot pedig a közgazdaságtannak is el kellene ismernie végre.


Nincs növekedés hitel nélkül?



A GDP-növekedést sokkal inkább politikai döntésként írják le a kiáltvány szerzői, amelyet erősen meghatároz a magánadósság szintje, ezt pedig nem említik más gazdasági elméletek. Kiemelik, hogy az adósság kialakulása hitelekből finanszírozott keresletet hoz létre, amelynek a hatásai a termék- és az eszközpiacokon is érezhetőek. Éppen ezért úgy vélik, hogy a pénzügy és a közgazdaságtan nem választható el egymástól.


A hitelválságot is a neoliberális gazdaságpolitika egyik vétkének tartják.forrás: Bloomberg

A szerzők szerint kereskedelmi banki hitelkihelyezés során kerül a legtöbb pénz a gazdaságba, azonban a pénz teremtésének a módja határozza meg azt is, hogy a gazdagság hogyan oszlik el a társadalmon belül.

Ebből következően a bankrendszernek helyt kellene kapnia a makroökonómiai modellekben, annak érdekében, hogy képesek legyenek egy esetleges bankválság előrejelzésére. A bankrendszer mellett a válságok működését is jobban meg kellene érteni, modellezni. A pénzügyi piacokat veszélyeztető rövid és hosszú távú spekulatív folyamatokat együtt kellene tanulmányozni.


Hogyan szolgálhatja a közgazdaságtan a közjót?



A jó közgazdasági oktatás része a közgazdasági megközelítések széles tárházának oktatása a gazdasági gondolkodás története és filozófiája mellett. Arra azonban törekedni kell, hogy egy féle közgazdaságtan ne váljon egyeduralkodóvá; a tudományterültek közötti kapcsolatok rendkívül fontosak. Épp ezért a szociológiának, a pszichológiának és a környezeti tudományoknak az oktatása is javasolt a közgazdasági iskolákban csakúgy, mint az etikának vagy a politikának, annak érdekében, hogy a közgazdászok megfelelő kapcsolatot alakíthassanak ki a nyilvánossággal. A kutatások terén a statisztika és a kvantitatív megközelítés jelenleg mindent meghatározó a közgazdaságtanban, azonban el lehetne mozdulni a minőségi kutatás, az interjúkészítés, a terepmunka és az elméleti érvelés eszközei felé.


1517. október 31án Luther Márton kiszegezte a 95 tételét Wittenbergben. Reformációt akarnak a közgazdaságtanban is.Forrás: --

Mindenekelőtt a közgazdaságtannak nagyobb mértékben kellene bátorítania a kritikus gondolkodást, a különböző elméletek és módszerek kombinációját, szimbiózisát.

Legyen vége a neoiberalizmus hegemóniájának!


Összességében elmondható, hogy a jelenleg megjelent 33 pontos nyilatkozat alapjaiban rengeti meg a korábban stabilnak hitt, ám a válság során bizonyíthatóan kudarcot vallott neoliberális közgazdaságtan hegemóniáját s új irányok megjelenésének kedvezhet. Ehhez jelenthet támpontot a szakértők kiáltványa, amely többek között megfogalmazza a gazdaság természet és társadalom alá történő rendelését, a szakpolitikák uniformizálhatóságának korlátozottságát, a racionális fogyasztó nem létezését, a bankrendszer és a válságok kiemelt szerepét a gazdaságban és a makrogazdasági modellekben, illetve a közgazdasági oktatás tanításának és módszertani változásának a szükségességét, amelyek korábban mind tabunak számítottak.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...