Gazdaság A Playboy felemelkedése, és üzletei a nyuszis lányokkal

A nyuszis újság is hozzájárult az 1960-as és 1970-es évek szexuális forradalmához, és úttörőként megnyitotta az utat a többi, hasonló tematikájú magazin számára is. A minőségi havilap négy évtizeden keresztül uralta a piacot, azonban egy másik forradalom után nehéz helyzetbe került. Az internet megjelenése óta ugyan a lap eladásai csökkennek, de a Playboy márkanév töretlen sikernek örvend.


Mikor Hugh Hefner piacra dobta az első Playboyt Marilyn Monroe-val a címlapon 1953-ban, akkor talán még ő maga sem gondolt arra, hogy néhány évvel később már ez az újság lesz a világ első számú, havonta megjelenő magazinja.

Az ötlet hirtelen felindulásból született, ugyanis amikor Hefner nem kapta meg a kért, heti öt dolláros fizetésemelését az Esquire magazinnál, úgy döntött saját lapot indít.

Mindössze 600 dollár volt a zsebében, ami nem volt elég a vállalkozáshoz, de anyja ezer dolláros kölcsönével és 8000 dollárnyi hitellel már el tudta indítani a legendás magazint.

Az első szám óriási szenzáció volt, 50 ezer példányban kelt el.



A Playboy első száma

Forrás: AFP/Frederic J. Brown

A lapeladások az 1970-es évek elején futottak csúcsra, az akkori számokból 7 millió példányt vittek el az újságosoktól.

Gyakorlatilag négy évtizeden keresztül az Egyesült Államok legnépszerűbb magazinja volt, nem igényel különösebb magyarázatot, hogy elsősorban mi hajtotta az eladásokat.

Azonban az üzleti sikert nem lehet pusztán a Playmate-ek pucér testének bemutatásával magyarázni. A Playboy fogalom lett a forradalmi hozzáállásával és nyíltságával, ami a nemiséget és szexet nemkívánatos és illetlen témából a hétköznapi beszélgetések részévé emelte.

Garth Jowett egy 2003-as interjúban a Playboyt egyenesen a XX. század legjelentősebb amerikai társadalomformáló erejének nevezte.



Hugh Hefner és a nyuszis lányok

Forrás: Getty Images/Central Press

A megállapítás nem alaptalan, olyan emberekkel közölt interjút a lap 1962-ben, mint Malcolm X, Martin Luther King, Miles Davis, Fidel Castro, John Lennon, vagy a későbbi elnök, Jimmy Carter.

A lapban az életmódtanácsok mellett olyan írok is jegyeztek sztorikat, mint Arthur C. Clarke, Ian Fleming, Chuck Palahniuk, Haruki Murakami, Kurt Vonnegut, Margaret Atwood vagy Stephen King.

A legenda szerint volt olyan, aki csak a cikkek miatt vásárolta a lapot.

A sikert jól mutatta, hogy egy címlapfotós munkáért 500 dollárt fizettek az 1950-es években, fél évszázaddal később ez az összeg már 25 ezer dollár.

A havilap úttörője volt a felnőtt tartalmat szolgáltató újságoknak, a nyuszis újságot követte a Penthouse, a Hustler, a Razzle és még sok más magazin. A lapok a hippi-korszakban és a szexuális forradalom idején voltak a legkelendőbbek, igazi szupersztárok voltak azok tulajdonosai.

Miután az 1970-es eladási rekordkorszak után az értékesítések csökkeni kezdtek, a Playboyt olyan hírességekkel próbálták az élen tartani, mint Madonna, Daryl Hannah, Cindy Crawford, Drew Barrymore vagy Charlize Theron.

Mások épp a lapnak köszönhették karrierjüket, ilyen volt Pamela Anderson vagy Jenny McCarthy.



Pamela Anderson első és legutóbbi Playboy-címlapja

Forrás: Playboy

A többi lap a visszaesést a keményebb tartalmak növelésével próbálta ellensúlyozni, a Playboy azonban nem mozdult el ebbe az irányba a nyomtatott újságban. A hetvenes évektől zenei és filmes produkciókat is csinált a Playboy Enterprises, sőt limuzinos szolgáltatást is nyújtottak.

Hugh Hefneré volt a Playboy-részvények 70 százaléka 1999-ben, ami 399 millió dolláros vagyonnak felelt meg.

A pizsamás Playboy-pápa akkor sem esett pánikba, amikor az internet megjelent, és gyakorlatilag ingyen hozzáférhetővé vált az, amiért az emberek korábban előfizettek a magazinra. A Playboy Enterprises természetesen nem hanyagolta el a lapot sem,

de már inkább licencek értékesítésére és a szórakoztatóiparra koncentrált az új évezredben.

Az elegáns nyuszi, a Playboy logója a világ egyik legismertebb figurája, mindenhol felismerik. Az újság mellett – nem meglepő módon – szépségápolási és ruházati termékeken látható az embléma. Emellett Hefner a márka által sugallt életérzést is közvetíteni kívánta, méghozzá a szó legszorosabb értelmében.



Rengeteg bevétel származik a Playboy parfümökből és ruhákból

Forrás: Getty Images/WireImage/Joe Kohen

Sorozatot indított, amely a Playboy-villa eseményeit és a nyuszis night clubok életét mutatta be. A még 1971-ben vásárolt, 26 szobás Los Angeles-i villát magánemberek is látogathatták, azonban pénzügyi megszorítások miatt Hefner az ingatlant 100 millió dollárért eladta azzal a kikötéssel, hogy haláláig élhet a házban.



Parti a Playboy-villában

Forrás: AFP/2015 Getty Images/Charley Gallay

2013-ban a vállalat két év alatt 33 millió dollárral csökkentette költségeit. 2014-ben a cég árbevétele 1,5 milliárd dollár volt a kiskereskedelmi termékekből, ennek fele Kínából érkezett. Ezzel egy időben a magazin csak az Egyesült Államokban már évi 3 millió dolláros veszteséget termelt. 2014-ben pedig a Playboy Enterprises 147 millió dolláros adósságát egy tőkealappal finanszíroztatta.

A szűkös idők miatt Hefner nem csak a háztól szabadult meg, hanem külföldi érdekeltségeit is felszámolta, és a felnőtt filmeket sugárzó tévécsatornáját is eladta.

A Playboy Enterprises az alkalmazottak számát drasztikusan 585-ről 165-főre csökkentette 2013-ban.



Hugh Hefner és fia, Cooper Hefner

Forrás: AFP/Christopher Polk

Napjainkban a magazin több mint 20 országban jelenik meg, de a globális eladások visszacsúsztak havi 3 millió példányra a konkurencia és az internet térnyerése miatt.

A lap 2015 októberében bejelentette, hogy nem fog pucér női testeket mutatni a magazinban, de a kísérlet egy év alatt megbukott, és a Playboy 2017-ben visszatért a jól bevált formulához. Hugh Hefner papíron haláláig a lap főszerkesztője volt, de gyakorlatilag a napi folyamatokban a 2000-es években már nem vett részt.

Tegnap bekövetkezett halálakor a cég 20 százaléka volt a birtokában, 2016 óta legfiatalabb fia, Cooper vezeti a vállalatot.

A cikkhez használt források: Bloomberg, SBS, Financial Times, MarketWatch (1,2), CNBC, Wall Street Journel, Business Insider, New York Times, The Guardian

Let's block ads! (Why?)

Forrás...