A roamingdíjak teljes eltörlése lejjebb nyomná az árakat a drágább uniós országokban, így Magyarországon is, de bevételkiesést okozna a szolgáltatóknak és a tagállamoknak. A nyaralásroamingért 2017 közepétől biztosan nem kell pluszpénzt fizetni, már csak az a kérdés, lesz-e szabad verseny az európai mobilcégek közt. Az Európai Bizottság visszavonta a legutóbbi javaslatát, hamarosan újabbal kell előállnia. Az egyetlen dolog, ami miatt nem éri meg a magyar mobiltulajdonosoknak (vagyis szinte a teljes magyar lakosságnak) külföldön kötött előfizetést használni, az a roamingdíj intézménye. Magyarországon három szolgáltató üzemeltet mobilhálózatot: egy német (Telekom), egy brit (Vodafone) és egy norvég (Telenor) cég leányvállalata. Mindhárom cég olcsóbb az anyaországában, mint Magyarországon, más európai országokról nem is beszélve. Magyarországon drága a mobiltelefonálás Méghozzá nem is kevéssel olcsóbbak. A magyar Vodafone Red Extra csomagja (korlátlan beszélgetés és SMS, 5 gigabájt adatforgalom) havonta 14 990 forintba kerül. A brit Vodafone ezzel összevethető csomagja (korlátlan beszélgetés és SMS, 8 gigabájt adatforgalom) ennek kevesebb, mint a fele: 6200 forintnyi font. Ráadásul nem kettő, hanem csak egyévi röghöz kötéssel. A magyar Telekom Next XL csomagja (korlátlan beszélgetés és SMS, 6 gigabájt adatforgalom) 19 990 forint. A német T-Mobile-nál ugyanez MagentaMobil néven 14 000 forintnyi euró. A magyar Telenor MyTariff L csomagja (korlátlan telefonálás, 40 forintos SMS, 500 megabájt adatforgalom) 9 990 forint havonta, a norvég Telenor 500 megabájtos Freedom csomagja 8400 forint, a különbség jóval kisebb, mint az előző két példában, de a norvég csomag korlátlan SMS-ezést tartalmaz, míg a magyar nem. (Norvégia nem tagja az EU-nak, de az EU-s roamingszabályok vonatkoznak rá.) Roaming nélkül megérné külföldit választani A fenti példákból jól látszik, hogy a magyarországi lakosoknak minden további nélkül megérné elutazni az Egyesült Királyságba vagy Németországba, ott megkötni ugyanazt a szerződést, visszahozni a SIM-kártyát, és spórolni havonta 5–8 ezer forintot. Ha csak havi 5 ezer forinttal számolunk, az egyéves megtakarításból már könnyen kijön egy egynapos, szerződéskötéssel egybekötött londoni vagy berlini kirándulás, az első év után pedig minden hónap tiszta nyereség. Már ha nem lenne roamingdíj. Amíg van, addig a brit vagy a német előfizetéssel Magyarországon folyamatosan roamingolnánk, és minden egyes magyar számra indított hívás, SMS, minden magyar hálózaton forgalmazott megabájt után bizony fizetni kellene a díjat. A teljes eltörlés egyenlítene az árakon Általános ujjongás fogadta, amikor az Európai Parlament 2015 októberében megszavazta az unión belüli roamingdíjak 2017 júniusától való eltörlését tartalmazó távközlési csomagot. Az nyilván életszerűtlen, hogy az uniós állampolgárok tömegével vándorolnának az olcsóbb országokba mobilszerződéseket kötni, de a lehetőség puszta megléte, a verseny megjelenése segítene lenyomni az árakat a drágább országokban. Nyilván az is benne van a pakliban, hogy akkor az olcsóbb országok szolgáltatói kényszerülnének áremelésre, ha nem lennének roamingdíjak. Csakhogy egy drasztikus áremelést a helyi fogyasztók nehezen fogadnának. Így a roamingdíjak eltörlése nagy valószínűséggel árcsökkenést okozna a drágább országokban, ugyanakkor legfeljebb enyhe áremelést az olcsóbb országokban. A magyarországi előfizetők jól járnának a roamingdíjak eltörlésével Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens Visszaélésszerű roamingolás Ezért fogadták éles kritikák az Európai Bizottság javaslatát, miszerint a roamingdíjak eltörlése csak előfizetőnként évente 90 napra vonatkozna, amiből 30 nap lehet összefüggő. A javaslat díjmentessé tette volna a nyaralásroamingot, de nem törölte volna el teljesen a roamingdíjakat. A bizottság épp azzal érvelt a megoldás mellett, hogy a teljes eltörlés „visszaélésszerű roamingolást” hozna, ami negatív hatással lenne az árakra. A nyaralásroamingtól a teljes eltörlésig A közfelháborodás miatt az Európai Bizottság visszavonta a tervezetet. Ez természetesen nem érinti a 2015-ben elfogadott távközlési csomagot, így az uniónak 2017 közepétől még mindig el kell törölnie a roamingdíjakat. A kérdés csak az, hogy csak a nyaralásroamingot törlik-e el, a roamingdíjakat általában, vagy valamilyen más megoldás születik-e. Az Európai Bizottság jelenleg új javaslaton dolgozik, amit még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A roamingdíj a multiknak és a kormányoknak jó Az árakra visszatérve: az egyéni mobilhasználóknak egyértelműen az lenne a legjobb, ha nem lennének roamingdíjak. De akkor kinek jó, hogy vannak? Egyrészt a mobilcégeknek, másrészt az unió tagállamainak, és azokon keresztül az unió egészének. A roamingdíj amolyan vámként működik, korlátozza a tagállamok cégei közti versenyt, mert egy adott országban elérhető szolgáltatást másik országból csak felár mellett lehet igénybe venni. A telekompiac sajátosságai miatt ez főként néhány nagy multi önmagával és egymással folytatott versenyét jelenti. Roamingdíjak nélkül az európai telekommultiknak saját magukkal kellene versenyezniük Forrás: Flickr/duncan Van létjogosultsága Emellett természetesen a roamingdíjnak van (valamennyi) létjogosultságuk. A barangoló telefon idegen hálózatot használ, ez kicsit mindent megbonyolít. Amikor egy magyar telefon átmegy mondjuk Ausztriába, akkor ott megpróbál csatlakozni egy osztrák hálózathoz. Az osztrák hálózat nyilván nem ismeri a magyar telefont, ezért megkérdezi a magyar hálózatot, hogy tényleg oda tartozik-e. Ha a válasz igen, és a két hálózat szolgáltatója közt van egy szerződés, akkor az idegen hálózat fogadja a telefont. Mivel a fogadó szolgáltatónak nincs szerződése a telefon tulajdonosával, a piszkos anyagiakat (vagyis a külföldi hálózaton bonyolított forgalom árát) a honi hálózattal kell lerendeznie, az pedig ki tudja számlázni a költségeket a telefon tulajdonosának: azaz megérkezik a számlára a roamingdíj. Pluszmunka, de nem akkora Ez mind-mind pluszmunka, ami növeli a költségeket. Természetesen nem arról van szó, hogy telefonos kisasszonyok hada kapcsolótáblák előtt követné a roamingoló telefonokat, kockás füzetbe vezetné a lebeszélt perceket, és postafordultával küldené a számlát idegen országba. Mindezt számítógépek és algoritmusok végzik a másodperc töredéke alatt, a szükséges infrastruktúrákat és szerződéseket a szolgáltatók már rég létrehozták. Ezért kevéssé indokolt, hogy percenként, SMS-enként és megabájtonként jelentős pluszköltséget számoljanak fel. A roamingoló telefon megbonyolítja a dolgokat, de annyira azért nem Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Karl-Josef Hildenbrand Ha drágább, több az adó A telekomcégek mellett a roamingdíj jó a tagállamoknak is. A roamingdíj hozzájárul az árak magasabban tartásához egyes országokban, emellett bevételt jelent a cégeknek. Azoknak a cégeknek, amelyek a forgalmuk után áfát, a bevételük után társasági adót fizetnek a tagállamok büdzséjébe. Visszatérve a fenti példák egyikéhez: egy 14 990 ezer forintos Vodafone mobil-előfizetés csak áfában havi 4047 bevételt jelent a magyar államnak. Ha a brit árakkal számolnánk: a 6200 forintos előfizetésből már csak 1674 forint áfabevétel keletkezne – ez 2373 forint különbség, egyetlen előfizetésen, havonta. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad Az Európai Bizottságnak tehát az a dolga, hogy olyan megoldást találjon, amivel az európai polgárok a lehető legolcsóbban mobilozhatnak, egyes cégek nem kényszerülnek olyan drasztikus árcsökkentésre, ami esetleg a beruházások kárára mehet, mások esetleg durva áremelésre, egyes tagállamok pedig nem esnek el túl sok adóbevételtől. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
