Hírek Itthon A roma holokausztra emlékeztek a fővárosban

A borzalom soha nem a gázkamrákban kezdődik, hanem akkor, amikor a másikban nem az embert, hanem csupán a másságát látja valaki - mondta Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes szerdán, a roma holokauszt emléknapján a fővárosi Nehru parton.


A holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen Szeneczey Balázs kiemelte: óriási a felelőssége neki és mindazoknak, akik még találkozhattak túlélőkkel, hogy miként adják tovább e történeteket gyermekeiknek.

Kitért arra: hiszi, hogy a város vezetői ma olyan Budapestet építenek, amelynek lakói nemcsak méltó módon emlékeznek az egykor megtörtént borzalmakra, hanem tanultak is a történtekből. "El- és befogadó várost építünk, melynek lakói nem azt kutatják, hogy szomszédaik miben különböznek tőlük, mert tudják, hogy a borzalom mindig a másság túlzott hangsúlyozásával kezdődik.

A Roma Club Kulturális és Közösségépítő Alapítvány, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) és a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ rendezvényén Csóka János Pál, az FRNÖ elnöke úgy fogalmazott: a mai nap a "csend és a némaság napja, amikor fejet hajtva emlékezünk az auschwitz-birkeanui haláltáborban egyetlen éjszaka meggyilkolt közel háromezer testvérünkre".

Ez a gyász azonban nemcsak a romáké, hanem minden emberé, és egyben demonstráció mindenfajta kirekesztés ellen. Hetvenhárom év telt el, de a gyász ennyi idő alatt sem enyhült és nem is csillapodhat, mert "figyelmeztetnünk kell az utánunk jövő generációkat, hogy hova vezethet a megbélyegzés, a diszkrimináció" - fogalmazott.

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője arról beszélt: a "mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a jövő nemzedékek sose felejtsék, milyen rettenetes árat kell fizetni azért, ha egy társadalomban félelmet ébresztenek azokkal szemben, akik mások". Hozzátette: "ha szándékunkban áll az effajta gonoszság megakadályozása, sosem maradhatunk csendben, sosem maradhatunk passzívak, ha embertelenséggel szembesülünk".

Sosem szabad megengedni, hogy üldözzék, áldozattá tegyék, dehumanizálják a gyengéket, a sebezhetőket, a peremre szorítottakat. Az egyetlen remény egy igazságosabb, békésebb jövőre az, "ha elutasítjuk a szélsőségességet, az idegengyűlöletet, a gyűlölködést" - jelentette ki David Kostelancik.

Vadászi István, a Roma Club Alapítvány alapítója a megemlékezések fontosságát hangsúlyozta, mondván, az idő múlásával "felhígulhat a történelmi emlékezet", de nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljenek a holokauszt áldozatainak történetei.

A megemlékezés végén a diplomáciai testület tagjai, az Emberi Erősforrások Minisztériuma, valamint ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

Balog Zoltán korábban az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a mi feladatunk megemlékezni és beszélni a hősökről, hogy minél többen tudjanak helytállásukról. Közölte továbbá, hogy a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy "elismerjük a felelősséget és a bűnt", hanem azért is, hogy a "jövő felé tudjunk fordulni". Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is.

Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.

Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.

Megemlékezés volt Auschwitzban is


A túlélők részvételével megemlékeztek szerdán az auschwitz-birkenaui volt náci német haláltábor területén a roma holokausztról. A ceremónián több százan vettek részt, a túlélőkön kívül jelen voltak a roma és a zsidó szervezetek, valamint a lengyel kormány és a parlament tagjai, képviseltették magukat az európai intézmények is.

A megemlékezésen megszólalt Romani Rose, a Német Szintik és Romák Szövetségének elnöke, leszögezve: augusztus 2. mélyen bevéste magát a roma kisebbség emlékezetébe, hiszen ezen a napon 1944-ben azok a romák, akiknek addig sikerült túlélniük a terrort és a megsemmisítést, meghaltak az auschwitz-birkenaui gázkamrákban.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt (porrajmos - elnyeletés, elpusztítás) idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azon magyarországi romáknak a számát, akik koncentrációs táborokban vesztették életüket.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...