2021 November A svéd Kennedy-merénylet – A valószínűtlen gyilkos

A svéd Kennedy-merénylet – A valószínűtlen gyilkos



A megoldatlan bűnügyek mindig is foglalkoztatták a mozinézőket, legyen szó Hasfelmetsző Jackről, a Kennedy-gyilkosságról vagy a Zodiákusról. Olof Palme, svéd miniszterelnök meggyilkolása bátran állítható az előbb felsorolt ügyek mellé, de miként dolgozza fel mindezt a Netflix és A valószínűtlen gyilkos című svéd minisorozat?

Olof Palme 1969 és 1976, valamint 1982 és 1986 között töltötte be Svédország miniszterelnöki posztját. A baloldali politikus jó viszonyt ápolt Fidel Castro kubai diktátorral és Salvador Allende chilei elnökkel. Élesen bírálta Thatcher és Reagan konzervatív politikáját, de a Szovjetunió 1968-as csehszlovákiai szerepvállalását is. Támogatók mellett bőven akadtak olyanok, akik csöppet sem szívlelték munkáját, ezért folyamatos kül- és belföldi támadások kereszttűzébe került.

1986 februárjának éjjelen egy máig ismeretlen támadó revolverrel nyitott tüzet Palméra és feleségére, a miniszterelnök röviddel ezután életét vesztette.
Charlotte Brändström és Simon Kaijser rendezők a Netflix égisze alatt a jelen állás szerinti legvalószínűbb elméletet igyekeztek rekonstruálni, mely alapján a miniszterelnök gyilkosa az a Stig Engström volt, akit sokáig az ügy szemtanújaként kezelt a svéd igazságszolgáltatás. A sorozat minden epizód végén bevallja nekünk, hogy bár Engström bűnössége sohasem nyert teljes bizonyosságot, az eset óta lezajlott nyomozás szerint ő az első számú gyanúsított. Ugyancsak ezt bizonyítja Thomas Pettersson azonos című könyve, mely a sorozat alapjául szolgált.



A fentebb említett kiírás azért számít különösen korrektnek, mert a legtöbb alkotó, aki megoldatlan bűncselekményről készít filmet, mindenáron igaznak szeretné láttatni saját verzióját. A legjobb példa erre Oliver Stone, aki a JFK-A nyitott dosszié című filmjében kínált alternatív elméletet a Kennedy-gyilkosság felfejtésére. Történészek szerint azonban Stone kétes értékű információkat használt fel, és több ponton szándékosan torzította a valós eseményeket a drámai hatás és végkicsengés kedvéért.

Bár A valószínűtlen gyilkos alkotói elkötelezik magukat Engström bűnössége mellett, nem próbálják meg kizárólagos ténynek feltüntetni az általuk teremtett fikciót.
Engström karakterének igazi érdekessége, hogy első ránézésre afféle szerencsétlen szürke egérnek feltételeznénk, aki bár antiszociális viselkedésjegyeket mutat, mégsem tudnánk elképzelni róla, hogy merényletet kövessen el, főleg nem egy vezető politikus ellen. Ezt a színészi feladatot Robert Gustafsson tökéletesen teljesíti, aki a smink és maszkmesterek segítségével szinte megszólalásig hasonlít az igazi Engströmre. A minisorozat tehát jókora súllyal nehezedik főszereplőjére, Gustaffsson azonban színésztársaival együtt szinte tökéletesen oldja meg a rábízott feladatot.



A valószínűtlen gyilkos problémája sokkal inkább a forgatókönyvben és a történet tagoltságában rejlik. Gyakran halljuk azt, hogy a sorozat formátuma sokkal alkalmasabb a szereplők, a szüzsé és a cselekmény bemutatására, mint egy egészestés játékfilm, hisz a készítőknek több ideje jut minderre. Ebben az esetben viszont az érdemi cselekmény jó ha elég egy három vagy két és félórás mozira, ezért az alkotók igyekeztek minden alapanyagot belegyömöszölni a miniszériába.

Valószínűleg könyvben mindez sokkal jobban működik, a képernyőn viszont sokszor unalomba fulladnak a látottak.
Egy krimi esetében az igazi feszültséget vagy az elkövető kilétének felfedése jelenti, vagy a bűnügy felgöngyölítésének módja. A skandináv országok komoly hagyományokkal rendelkeznek a krimi terén, gondoljunk csak A tetovált lányra. A tetovált lány esetében viszont a nyomozáson túl a különleges Lisbeth Salander az, aki igazi ízt ad a nyomozásnak.

A valószínűtlen gyilkosnál Engström „különlegessége” éppen szürke egér természetében rejlik, és végig az is marad. A kudarcos politikai pálya, a grafikusi szakma monotonitása, a kollégák megvetése és az alkoholizmus nyomán sem válik belőle egy svéd Travis Bickle, aki igazán lekötné a nézők figyelmét és indítékait sem értjük igazán. A nyomozók és az ügy felderítői sem szolgálnak rendkívüli személyekkel, akik ténykedésére valóban felkaphatnánk a fejünket és a széria ezért a túlzott realista hatáskeltésen vérzik el.

Figurái már túlságosan is valószerűek.
A másik nagy probléma, hogy a sorozat szégyentelenül ugrál az időben össze-vissza. Megismerjük a még gyermek Engström családi hátterét éppúgy, mint a közelmúltban lezajlott nyomozás és a címadó könyv létrejöttének hátterét, mindez viszont nem alkot konzisztens szerkezetet.

Nem elhanyagolható szempont, hogy bár a széria igyekszik alapos betekintést engedni azok számára, akik most találkoznak először a Palme-gyilkossággal, A valószínűtlen gyilkos azonban egyértelműen a svéd közönségnek szól elsősorban. Az alkotók nem akarnak pálcát törni Palme politikája ellen, vagy mellette, ugyanakkor a svédek mégis történelmi bűntudatukat igyekeznek enyhíteni ezzel az alkotással és tisztába kívánják tenni a modern kori svéd történelem egyik legnagyobb szégyenfoltját. A valószínűtlen gyilkos bizonyosan gazdag témát fog szolgáltatni a skandináv sorozatrajongók számára, de nem annyira művészi megvalósítása, mint inkább vitaindító mivolta miatt.

Akit érdekel az északi kultúra és a skandináv krimi, annak mindenképpen érdemes egy próbát tennie vele, de más korábbi skandináv klasszikusokhoz mérni nem érdemes. Engström szomorú példája azonban bizonyítja, micsoda veszélyt jelentenek a társadalomra a kitaszított „szürke egerek”.

2021. november 8.

https://www.filmtekercs.hu/sorozat/a-valoszinutlen-gyilkos-kritika-unlikely-murderer-netflix