Az Európai Parlament a múlt héten fogadta el a kiskapuktól lyuggatott netsemlegességi szabályozást, a Deutsche Telekom pedig máris sarkig tárja az összeset. Aki fizet, jobb netet kap. Még szinte meg sem száradt a tinta a múlt héten elfogadott netsemlegességi szabályozások aláírásain, az egyik legfontosabb európai távközlési vállalat máris bejelentette, hogy könyörtelenül ki is használja a sokak által bírált kiskapukat. A magyar Telekom leányvállalatot is birtokló Deutsche Telekom vezetője hivatalos blogbejegyzésében részletesen fejtegeti, hogyan lesznek megsápolva a gyorsabb internetre vágyó cégek, persze csakis a saját érdekükben. Timotheus Höttges ügyesen lavírozva magyarázza a döntést, az Európai Parlament által is használt megfogalmazásokat alkalmazva. Szerinte fontos ugyanis, hogy a “speciális szolgáltatások” különleges törődést igényelnek, az ilyenek felhasználói minden esetben lassulás- és szakadásmentes internetet igényelnek, ezért a videókonferenciával, online játékkal, egészségüggyel, automatizált forgalomirányítással foglalkozó vállalatoknak érdemes fizetniük azért, hogy utána egy magasabb, garantált, folyamatosan erős sávszélességgel szórhassák a világba saját megoldásaikat. Ez idáig nagyon szépen hangzik, de gyakorlatilag pontosan azt a víziót váltja valóra, amitől az elbaltázott szabályozási csomag ellen felszólalók tartottak. Innentől ugyanis máris megjelenik a súlyozottan irányítható piac, ahol az internetszolgáltató tulajdonképpen a korábbiaknál is erősebben a cégek életének és halálának egyik urává válik. Aki pedig rosszul jár mindezzel, az nagy valószínűséggel épp az a startupokból és kisvállalkozásokból álló tömeg, akik mostantól még nehezebben vehetik fel a versenyt a sarcot könnyebben fizető nagykutyákkal. Höttges szerint a “kiváltságos internetért” a cégek nem közvetlenül, hanem a saját szolgáltatásukba befolyó pénzek néhány százalékának leadásával fizethetnek. Épp ezért mondjuk a VoIP piacon jóval könnyebben életben marad mondjuk a Skype, mivel a Microsoftnak kissé kevésbé fáj a bevétel néhány elbukott százaléka, mint a Vibernek vagy olyan ígéretes startupoknak, amelyek épp megújítani igyekeztek az alternatív kommunikációs megoldásokat. Ha pedig a felhasználó mindebből csak annyit lát, hogy a Skype-on normális minőségben tud beszélni, viszont az összes többi szolgáltatás állandóan megszakad, vagy a gyenge sávszélesség miatt torzít, akkor egyértelműen azt választja, amely ki tudja köhögni a “céges netadót”. A többiek pedig – még akkor is, ha esetleg sokkal jobb, előremutatóbb, funkciógazdagabb szolgáltatást nyújtanak – erős versenyhátrányba kerülnek, mert az ügyfeleket elhalásszák a nagyok. A HWSW az eset kapcsán megemlíti, hogy bár egyelőre csak a Deutsche Telekom fogalmazott meg egyértelmű szándékot a kiskapuk teljes kihasználására, a német Vodafone is helyesli a kétsávos internet bevezetését, még ha egyelőre nem is jelentett be ilyesmit saját hálózatán. A hazai Telekom leányvállalat egyelőre nem reagált a HWSW kérdésére, miszerint itthon érződik-e valami az anyacég terveiből.
