A Quartz pénteki cikke szerint a fiatalkori cukorfogyasztás ugyanolyan káros hatással lehet az agyfejlődésre, mint a túlzott stressz vagy a bántalmazás. „Mindenki tudja, hogy ha túl sok cukros üdítőt vagy limonádét iszunk, könnyen elhízhatunk és tönkremehetnek a fogaink, de legújabb kutatásunk arra is rávilágít, hogy mekkora kárt tehetnek az agyunkban ezek az italok” – írták közös tanulmányukban Jayanthi Maniam kutatási munkatárs és Margaret Morris professzor, az UNSW Australia egyetem munkatársai. A túlzott cukorbevitel elsősorban az agynak azt a részét károsíthatja, amely az érzelemkezelésért és a kognitív funkciókért felel. Köztudott, hogy a stressz és a gyerekkori traumák nagymértékben növelik a mentális betegségek és a pszichiátriai rendellenességek kialakulásának veszélyét. „Minél több traumatikus esemény – például baleset, gyász, természeti katasztrófa, fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás, családon beüli erőszak – történik egy gyerekkel, annál jobban megnövekedhet a szervezetében a kortizol nevű stresszhormon koncentrációja – írták a kutatók. – Arra is vannak bizonyítékaink, hogy a gyerekkori bántalmazás visszavetheti az agy fejlődését és kóros szorongásokhoz is vezethet.” A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy súlyosbíthatja-e a nagy cukortartalmú italok fogyasztása a gyerekkori stressz hatásait. Mivel a nők általában jobban ki vannak téve a fiatalkori traumáknak, nőstény patkányokat használtak a kísérleteik során. „A kísérleti állatok fele alacsony zsírtartalmú eleséget és vizet, másik fele pedig a táp és a víz mellett huszonöt százalékos cukoroldatot is kapott. Azok a patkányok, amelyeket intenzív stressznek tettünk ki, néhány napos korukig kisebbek voltak, mint a társaik de ez a különbség idővel eltűnt – írták a kutatók. – Azok a patkányok, amelyek cukrot kaptak, jóval több kalóriát fogyasztottak, mint a többiek – függetlenül attól, hogy melyik csoportba (a stresszcsoportba vagy a kontrollcsoport) tartoztak.” A patkányok fejlődését tizenöt hetes korukig követték figyelemmel, ezután pedig alapos vizsgálatnak vetették alá az agyukat. „Mivel tudjuk, hogy a fiatalkori stressz a mentális egészségre és a szellemi teljesítőképességre is hatással lehet, az agynak azt a hippokampusz nevű részét vizsgáltuk meg, amely mind a memória mind pedig a stresszkezelés szempontjából fontos szerepet játszik” – magyarázták a tudósok. A kutatók külön vizsgálták a kontroll- és a stresszcsoport azon tagjait, amelyek csak alacsony kalóriatartalmú eleséget és azokat, amelyek cukoroldatot is kaptak. „Azt találtuk, hogy azoknak a kontrollállatoknak a hippokampuszában, amelyek nagy mennyiségű cukrot fogyasztottak, hasonló elváltozások keletkeztek, mint azokéban, akiket stresszhatásnak tettünk ki, de nem kaptak cukrot” – fejtegették. A fiatalkori stressz és a cukoroldat-ivás egyaránt rossz hatással volt a kortizol megkötéséért felelős receptor működésére, ami nagyban befolyásolhatja a súlyos stresszhelyzetekből való felépülést. A kutatások azt mutatták, hogy a túlzott cukorfogyasztás és a stressz egy másik gén, az idegek növekedéséért felelős Neurod1 működését is gátolja. A kutatók szerint eredményeik komoly aggodalomra adnak okot. Mint írták, mivel a kilenc-tizenhat éves gyerekek világszerte nagyon sok cukros üdítőt fogyasztanak, „ha az emberi szervezetben is olyan folyamatok játszódnak le, mint amiket a patkánykísérletek során tapasztaltunk, kiemelten fontos lenne a társadalom számára a cukorfogyasztás csökkentése”. A tanulmány hangsúlyozta: annak ellenére, hogy embereken természetesen nem lehet ilyen kísérleteket végezni, nagyon valószínű, hogy a gyerekekre is hasonó hatással van a cukorfogyasztás – hiszen azok az agyi területek, amelyek a stresszválaszt és a táplálkozást szabályozzák, valamennyi emlősfajnál ugyanúgy működnek.
