A Monster Hunter-játéksorozat a világ nyugati felén nem számít túl népszerűnek, de ettől függetlenül kifejezetten termékeny franchise-ról van szó, ami 2004 óta folyamatosan szállítja az újabb és újabb részeket. Ennek meg is lett az eredménye: a különleges lények vadászatára koncentráló sorozat az elmúlt években olyan masszív rajongótáborra tett szert, hogy a jogokat birtokló Capcom nemrégiben vett egy jó nagy levegőt, és úgy döntött, hogy napjaink legnépszerűbb konzoljaira, az Xbox One-ra és PlayStation 4-re készíti el a legújabb változatot, méghozzá a Japánon kívül élő vásárlók igényeihez igazítva. Ez a program a január végén megjelent Monster Hunter: World, amiben kezdő vadászként indulunk egy új világ felfedezésére, és a kötelező hajótörést/szerencsés megmenekülést követően tényleg nem lesz más dolgunk, mint felfedezni a ránk váró hatalmas, szabadon bejárható világot, illetve becserkészni és leteríteni az utunkba kerülő egyre nagyobb, egyre erősebb és egyre veszélyesebb lényeket. AZ ÖRDÖG ESETE A RÉSZLETEKKEL Műfaját tekintve a Monster Hunter: World egy akció-szerepjáték, ahol külső nézetből irányítjuk az általunk kreált karaktert (akinek van egy szintén a mi ízlésünk szerint alakított cicaszerű segédje), viszont ha valaki olyan történet- és küldetésközpontú kalandra számít, mint például a Fallout-játékok vagy mondjuk a Pillars of Eternity esetében, az bizony csalódni fog. NEM VAGYUNK EGYEDÜL, A CICASZERŰ TÁRSUNK MINDIG OTT LESZ AZ OLDALUNKON – Forrás: Capcom Az akciót itt a szörnyek levadászása vagy csapdába ejtése jelenti, és ugyan van egy történet, ami mentén alakul a cselekmény, de ez inkább alibi, mintsem rendesen kidolgozott sztori, és olyan jellegű missziók és érdekes mellékszereplők sincsenek, mint egy klasszikus szerepjáték esetében. Ezen a ponton persze felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mitől lesz RPG az új Monster Hunter, de erre is van válaszunk. A játékban található rendszer, aminek hála felszerelhetjük, irányíthatjuk és alakíthatjuk a hősünket, annyira szerteágazó és összetett, hogy a használata nemcsak egyedivé teszi a karakterünket, de az elérhető variációknak és funkcióknak hála olyan lehetőségeket biztosít a játékos számára, amit csak nagyon kevés, magát szerepjátéknak hirdető program mondhat el magáról. Vegyük csak azt, hogy 14 különböző fegyvernemből választhatjuk ki, hogy mivel szeretnénk a vadonba indulni (a dupla pengétől a lőfegyvereken át egészen a kétkezes bárdig), és ez a választás nemcsak a sebzésünkre és a sebességünkre van hatással, de a harcmodorunkra is, szóval érdemes kitapasztalni párat, mielőtt elköteleződünk valamelyik mellett, de persze bármikor adott a lehetőség a cserére is. Fontos az is, hogy a fejlődésünk kulcsa a felszerelés: nem a hősünknek osztogatunk mindenféle képességjavító pontokat, hanem a begyűjtött és a levadászott szörnyekből kinyert nyersanyagokból tuningoljuk a cuccainkat, és nemcsak a fegyvereket, de a hősre aggatható különböző kiegészítőket is, amik nem csupán a külalakjukban változnak, de a számunkra nyújtott bónuszokban is. És ez még csak a főhős, mellette ugyanúgy fejleszthető a mindig körülöttünk tébláboló macskaszerű pajtásunk is, szóval, ha valaki szeret ilyesmivel pepecselni, annak ez a játék maga lesz a mennyország. VADAKAT ELEJTŐ JUHÁSZ A játék amúgy hatalmas területe összesen hat méretes és teljesen eltérő régióra oszlik, külön központokkal, és ebben a hatalmas világban tényleg nem nagyon lesz más dolgunk, mint levadászni a különböző lényeket. Minden nagyobb területen alapból három jelentős, főellenség-szerű bestia várja, hogy lenyomjuk őket, illetve mellettük több kisebb préda, akik egy idő után gyerekjátéknak tűnnek a sokszor tényleg hatalmas, és izzasztó kihívást biztosító behemótok mellett. EGYEDÜL, DE AKÁR A BARÁTINKKAL IS A LEGENDÁS LÉNYEK NYOMÁBA EREDHETÜNK – Forrás: Capcom Viszont ahogy a bevezetőben is említettük, a vadászat nemcsak abból áll, hogy kicsit feltuningoljuk magunkat a különleges nyersanyagokból főzött kajákkal, a vállunkra vesszük a fegyverünket és irány a bozótos, a barlangok vagy a mocsár. Ez a játék a lehető legkomolyabban veszi a vadászatot, amit nyomok felkutatása, mindenféle testnedvek és egyebek begyűjtése és vizsgálata, illetve a gyengeségek megfigyelése és kikutatása előz meg – minden egyes szörny esetében. A Monster Hunter: World nemcsak az akcióról, azaz a vadászatról szól, emellett rengeteg időt emészt fel a megfelelő felkészülés: a helyzethez passzoló felszerelés kiválasztása, továbbá a gyengeségek felfedezése és kiismerése – utóbbi akár azt is jelentheti, hogy csak a második vagy harmadik alkalommal sikerül győzedelmeskedni a kiszemelt lény felett. FEL KELL KÉSZÜLNÜNK A SZÖRNYEKRE, ÉSZ NÉLKÜL NINCS ESÉLYÜNK ELLENÜK – Forrás: Capcom A bestiák megértésében és a hatékony kiegészítők elkészítésében persze sokat segítenek a régiók központjában található mesterek, de ettől függetlenül a mi feladatunk nem csupán a lények lekaszabolása: ki kell ismerni őket és fel kell készülni rájuk. Ész nélkül nincs esélyünk ellenük, még akkor sem, ha élünk a lehetőséggel, hogy más játékosokkal közösen csapjunk le rájuk. KŐKEMÉNYEKNEK A Monster Hunter: World egy precízen kidolgozott, elképesztően tartalmas, rengeteg lehetőséget és meglepetést rejtő, nem mellesleg kiváló játék, viszont egyáltalán nem való mindenkinek. Habár érezhető, hogy igyekeztek a nyugati normákra szabni, és sokkal felhasználóbarátabb, mint a korábbi Monster Hunter-játékok, de ettől függetlenül megvannak benne a japán programok sajátosságai, amik a teljesen átlagos játékosokat nagyon gyorsan elriaszthatják. FELKÉSZÜLÉS NÉLKÜL MÉG A KIS LÉNYEK IS GONDOT JELENTENEK – Forrás: Capcom Habár kétségtelen, hogy a MHW igyekszik a játékost rendesen megismertetni a program alapjaival, de ennek ellenére is nagyon hamar elengedi a kezünket, és a kezdők, vagy a jóval egyszerűbb programokhoz szokottak azon vehetik észre magukat, hogy már a harmadik szörny is eltapossa őket, nem működik a fegyver, nincs sikerélmény, és pillanatok alatt frusztrálóvá válik az egész élmény. Itt bizony figyelni kell, elolvasni a magyarázó részeket, megérteni a feladatokat és az összefüggéseket, ugyanis a próbálkozás, és a „majd csak lesz valami” hozzáállás gyorsan megbosszulja magát. A megértés és a betanulás ráadásul csak a kezdet: ahhoz, hogy valaki igazán jó vadásszá váljon, nemcsak türelmesnek kell lennie, de kitartónak is, lévén az igazán értékes nyersanyagok megszerzéséhez, és az ütősebb cuccok elkészítéséhez bizony előfordul, hogy tízszer is le kell nyomni ugyanazt a szörnyet… A vadászat nem a csicskák sportja, ide bizony figyelem, fegyelem és taktika kell, nem lehet őrült módjára a vadonba rohanni, hiszen az ész nélküli fegyverlóbálásnak még a tizedik alkalommal is kudarc lesz a vége. Ha valaki színtiszta akcióra, gyors sikerélményre, egyszerű harcra és irányításra vágyik, az inkább vegye elő a legújabb Assassin’s Creed-játékot. NAGY VADRA NAGY PUSKÁVAL KELL MENNI – Forrás: Capcom Ha viszont a Dark Souls-játékokon edzőtél, bírod a kihívást, nem zavar, ha egy játék monotonná válik, szereted a kidolgozott részleteket, szívesen pepecselsz, és olyan programra vágysz, ami a 40 órás kampány mellett még legalább háromszor annyi elfoglaltságot biztosít, akkor a Monster Hunter: World neked készült. Elsőre kicsit zord, kicsit bonyolult, de ha ráérzel az ízére, akkor ugyanúgy működik, mint a valódi vadászat: alig várod, hogy a külvilágot hátrahagyva bevethesd magad a vadonba! A Monster Hunter: World 2018. január 26-án jelent meg PlayStation 4-re és Xbox One-ra, a PC-s verzió pedig valamikor az év végén várható. Tesztünket az Xbox One-os verzió alapján készítettük.
