Advent első vasárnapja Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Advent második vasárnapja Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól. Advent harmadik vasárnapja Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. Advent negyedik vasárnapja Színe a bűnbánatot kifejezo lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon. * Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (pontosabban december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év. Az advent szó jelentése eljövetel. A latin ádventus Dominiâ kifejezéséből származik, ami annyit tesz: Úr eljövetele. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az idõszakot âkisböjtnekâ is. Advent a karácsony (december 25.) elõtti negyedik vasárnappal - más megfogalmazásban a Szent András napjához (november 30.) legközelebb esõ vasárnappal - veszi kezdetét, és a karácsony elõtti vasárnapig tart. Advent elsõ vasárnapja, a keresztény egyházi év elsõ napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e elõtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelõtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésõbbi idõpontra, amely még karácsony elõtt van, hiszen ez a nap karácsony elõestéje, vagyis âszentesteâ (ebbõl következik, hogy advent elsõ vasárnapja nem lehet késõbb, mint december 3.). Adventkor a XIX-XX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú õsét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyõágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. Az elsõ koszorúban 19+4 gyertya volt, jelképezve a hétköznapokat is. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvõ fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.- Ezutóbbiról gyakran- tévesen- azt hiszik, hogy a negyedik vasárnapon kell meggyújtani, de valójában advent harmadik vasárnapja az "örömvasárnap"- ami a böjtbe egy kis vidámságot hoz, hogy már közel van Krisztus eljövetele, azaz a Karácsony. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak: * Ádám és Éva - mint akiknek elsõként ígérte meg Isten a megváltást (hit); * zsidó nép - akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); * Keresztelõ Szent János - aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); * Szûz Mária - aki megszülte a Fiút (öröm - rózsaszín gyertya). Illetve a gyertyák színei nem csak személyt szimbolizálnak:
