A világháló atyja, Sir Tim Berners-Lee nyílt levélben fogalmazta meg, milyen kérdések aggasztják az internet jelenével és jövőjével kapcsolatban. A már 28 éve létező technológia nyitottságát és demokratikusságát három fő probléma fenyegeti: az álhírek, a politikai kampányok, és a személyes adatok nem megfelelő védelme. Berners-Lee terjedelmes nyílt levelet tett közzé a világháló 28. születésnapja alkalmából. A hipertext-alapú hálózatot, a www-t még 1989-ben álmodta meg, ami azóta hatalmas átalakuláson ment keresztül - igaz, a technológia csak 1993-ban vált elérhetővé a nyilvánosság számára. A 61 éves brit szakembert három dolog aggasztja leginkább: Az emberek elvesztették az irányítást személyes adataik védelme felett. Még nincs hatékony megoldás a közösségi médián keresztül terjedő hiteltelen információk, álhírek megállítására. Az online politikai hirdetési kampányok, amelyeket átláthatóbbá kellene tenni. Az internetatya öt éven belül szeretne megoldást találni a legégetőbb problémákra Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andrej Sokolow A politikai hirdetések piaca rendkívül mesterkélt és célzott lett az olyan óriáscégeknek köszönhetően, mint a Facebook és a Google - írja levelében. Adatgyűjtési tevékenységüknek köszönhetően lehetséges, hogy a felhasználókat célzott hirdetésekkel bombázhassák, akár politikai jellegűekkel is a választási időszakok alatt. Így pedig sokkal könnyebb a választók véleményét is befolyásolni. Berners-Lee szerint ez egyáltalán nem demokratikus. Adatsilókban az életünk Az internet atyját komolyan aggasztja az is, hogy csak kevés hatalmunk van személyes adataink védelme felett. Gyakorlatilag ezzel fizetünk azért, hogy ingyen használhatjuk a különböző netes szolgáltatásokat, mint a Facebook közösségi oldalt. Ám az üzemeltető ezzel hatalmat is szerez adataink felett, amiket aztán eladhat külsős cégeknek. A felhasználók nem is sejtik, hol végzik adataik Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Julian Stratenschulte Az adatgyűjtés mellékhatása, hogy a hátrahagyott digitális lábnyomoknak köszönhetően a kormány feltérképezheti egy adott felhasználó minden lépését. A megfigyelés kockázata pedig veszélyezteti a szólásszabadságot még azon országokban is, ahol az alapvető jogok egyébként biztosítottak. Az emberek kevésbé mernek kényes témákra keresni a neten. Ezt a dermesztő hatást emlegeti a szaknyelv "chilling effectként". Berners-Lee már 2010-ben is felszólalt az adatsilóként működő szolgáltatások, kiemelten a Facebook és a Google ellen. „Ha egy közösségi oldal, keresőmotor, vagy böngésző túl nagyra nő, monopóliummá válik, ez pedig hátráltatja az innovációt." Gyomlálni kell a kamut A másik nagy problémát az álhírek futótűzszerű terjedése jelenti Berners-Lee szerint. Ezt a témát utoljára az amerikai elnökválasztás kapcsán kapták fel, éles kritika érte a Facebookot is. Nem szabad, hogy egy kézben összpontosuljon minden döntés Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens Az olyan nagy cégeket, mint a Facebook és a Google különösen nagy felelősség terheli, hiszen kapuőrként ők azok, akik átengedik a tartalmakat algoritmusaik segítségével. Lee szerint a cégeket arra kell buzdítani, hogy erőteljesebben küzdjenek. Azt viszont nem ajánlja, hogy egy központi szervezet kezében összpontosuljon a hatalom,és ítélkezhessen a hírek valódisága felett. A Berners-Lee által 2009-ben létrehozott Web Foundation alapítvány ezen problémákra próbál megoldást találni az elkövetkező öt évben. A 61 éves brit fizikus kiemeli: a felhasználóknak és a cégeknek is együtt kell dolgozniuk azon, hogy egyensúlyba kerüljön az adatok feletti irányítás. meg kell fontolni új bevételi, mikrotranzakciós, vagy előfizetési modelleket fel kell venni a harcot a mindenre kiterjedő megfigyelési törvények ellen, ennek érdekében akár konfrontálódva a bíróságokkal is. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...