Tudomány Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. március 03..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A nagy viking hősök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának első ép lelőhelyéről a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.

    Tengeren érték el a Valhallát


    Jó esetben nem csak vágyálom maradt a nagy északi hősök mennyországa, a Valhalla annak, akit hajótemetéssel bocsátottak utolsó útjára.

    A vikingek életének rendkívül fontos, mondhatni meghatározó része volt a tenger.

    Így nem véletlen, hogy haláluk után is óriási szerepet játszott abban, hogy elérik-e az áhított másvilágot.

    [​IMG]

    A vikingek életében - és az előkelők holtában is - kiemelt szerepet játszott a hajó

    Forrás: Origo

    A hajótemetés elsősorban természetesen a gazdagabb jarl-ok, azaz elöljárók és gazdag viking harcosok kiváltsága volt. A vízi járműbe azonban nem csak a holttestet, hanem fegyvereket, ételt, használati tárgyakat, és ékszereket is tettek. Gyakran állatok vagy embere kerültek a hajóba, majd kezdődhetett a véres szertartás.

    Feláldoztak egy szeretőt


    Az elöljárót hatalmas ünnepi szertartással temették el, akinek lelki üdvéért a jó viking szokásoknak megfelelően állatokat és egy embert is feláldoztak. Ahmad ibn Fadlan, a tizedik században élt arab világjáró és író pontos leírást hagyott örökül egy svéd törzsfőnök temetéséről.

    [​IMG]

    A hajóba temetés a viking előkelők kiváltsága volt

    Forrás: Origo

    Elbeszélése szerint a törzsfőt tíz napra ideiglenes sírba helyezték, majd a partra húzták a hajóját, amibe saját kezűleg készítettek ágyat. Közben a viking falvakban élő számos rabszolga (köztük ágyasok) közül önként jelentkezett az egyik, aki alig várta, hogy elkísérhesse urát a Valhallába.

    A nőt leitatták, tudatmódosító szereket kapott,

    és a tizedik napon (miután kihantolták a főnököt és a hajóba tették) egyszerűen leszúrták egy tőrrel.

    [​IMG]

    Vikingek

    Forrás: Origo

    Közben a viking harcosok ütötték a pajzsokat, így a sikoltásokat elnyomta a hangzavar. A hajót csak ezután gyújtották fel, rajta a holttesttel, és megvárták, amíg a parton elégett. Ezután a maradványokból kis hantokat készítettek.

    Temetői titkok Skóciából


    Az első ép viking hajótemetőt csak 2011-ben fedezték fel a tudósok a brit szárazföldön, a skóciai Swordle-öbölnél. A leletet az Ardnamurchan Transitions Projekt tárta fel és a legvalószínűbb feltételezések szerint a 9. század utolsó felében vagy a korai 10. században keletkezhetett.

    A ritka temetkezési helyről azonban csak most, hat évvel később készültek el az első, részletes jelentések, amelyek bepillantást engednek a viking utazási és temetkezési szokásokba, rituálékba – számolt be az eredményekről a History.com.

    [​IMG]

    Knut és Vasbordájú Edmund egy kora középkori krónikában. A viking történelemről aránylag kevés írásos forrás maradt fenn, ezért különösen jelentősek a régészeti leletek

    Forrás: Wikimedia Commons


    Az alapos beszámoló a közelmúltban a Journal of Antiquity című szakfolyóiratban jelent meg, amely többek közt az eddig feltételezetteknél szorosabb kapcsolatot tárt fel Skócia és az egykori viking világ között.

    A hajótest volt a vikingek sírja


    A viking hajótemetések azonban rendkívül ritkák voltak. Csak a gyakorlott, úgynevezett halálért felelős személyek, mondjuk a törzsi varázslók, jövendőmondók használhattak a temetési rituálékhoz hajót, mint a test és az áldozati tárgyak koporsóját. A régészek egy nagyon kicsi (nagyjából 5-17 láb közötti), alacsonyan fekvő, természetes halmot fedeztek fel a part közelében.

    [​IMG]

    A vikingek portyázásaik során eljutottak Skóciába és Írországba is

    Forrás: Origo

    Úgy vélik, hogy a kis hant egy csónak maradványait tartalmazza, amely minden valószínűség szerint a nagyobb, temetési hajót kísérte.

    Miután a régészek elvégezték a helyszíni ásatásokat, rekonstruálni tudták a temetés egyes szakaszait.

    A tengerparti kavicsban egy mélyen bevájt, csónak alakú bemélyedést találtak, a ceremónia során valószínűleg először ezt ásták ki. A hajót ezután helyezték a földbe, amikor a test már a fedélzetén volt, a temetési áldozati tárgyakkal együtt.

    [​IMG]

    Viking nemesfém leletek ( a kép illusztráció)

    Forrás: Origo

    A kutatók a hajó belsejében és körülötte köveket találtak. Az így lezárt „terület" egy részén egy lándzsára és egy kerek vagy domború anyagdarabra bukkantak, középpontjában egy pajzzsal, amit láthatóan szándékosan törtek félbe.

    Rengeteg fegyver a sírleletek közt


    Az emberi maradványokkal teli hajótestet a savanyú kémhatású talaj jelentősen megrongálta, ám a megmaradt sírleletek fontos információt adnak az elhunyt lehetséges származásáról, illetve magáról a viking kultúráról. A kutatás során rézötvözet gyűrűs csapszegeket találtak a pajzsokon, ezek jól felismerhető stílusa Írországban lelhető fel.

    [​IMG]

    A viking történelem a háborúskodások története

    Forrás: Origo

    A tudósok úgy gondolják, hogy eredetileg ezekkel rögzíthették a temetkezési kabátot. A maradványok között emellett egy skandináv eredetű rézötvözet ivókürtre, kardra, baltára, skót stílusú sarlóra, egy valószínűsíthetően norvég köszörűköre, kovakőre, valamint a hajótestet egybetartó, több száz fémszegecsre és faszilánkra bukkantak. Az emberi maradványok között mindössze két őrlőfogat tudtak azonosítani.

    A tengerparton élhettek


    A fogak izotópos vizsgálatával további, a viking kor közelebbi megismeréséhez szükséges információk kerültek napvilágra. A bal alsó első és második zápfog elemzése alapján kijelenthető, hogy az eltemetett egyének a tengerparton vagy annak közvetlen közelében éltek, ahogy az a megemelkedett halfogyasztáshoz kapcsolható fehérjék jelenlétéből kimutatható.

    [​IMG]

    Lagertha, a vikingek legendás királynője. jelenleg kutatják a viking harcosnők régészeti emlékeit is

    Forrás: Origo

    Márpedig ezeket a fehérjéket rendkívül ritkán fogyasztják az emberek Nagy-Britanniában,

    ám igen népszerű volt a viking-kori Norvégiában.

    A fogak további elemzése során a kutatók leszűkítették azok valószínűsíthető eredetét és származási helyét Írország keleti részére, Skócia északkeleti szárazföldjére, Norvégiára vagy Svédországra.

    Férfi vagy női holttest?


    A fegyverek fontos szerepet játszottak a temetkezéseken, melyek szimbolizálták a harcos rangját, és ebből következtethetünk a most felfedezett hajósírban a halott magas státuszára is. Az elhunyt nemét azonban a tudósok sehogy sem tudták bizonyítani.

    [​IMG]

    Viking hajótemetés

    Forrás: AFP/Carl De Souza

    Bár valószínűleg egy előkelő férfi hajótemetésének helyszínére bukkantak,

    néhány olyan előkerült tárgy, mint például a sarló, jellemzőbb volt a viking nők temetési rituáléjára.

    A Journal of Antiquity folyóiratban a kutatók azt is elárulták, hogy kutatásokat folytatnak a viking női harcosokkal kapcsolatban, és az ásatások során ritka felfedezéseket tettek a női viking hajótemetésekről is Ezekről azonban egyelőre még nem született átfogó publikáció.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...