Az Európai Bizottság a jogsértő áruházak nevének közzétételével is igyekszik betartatni a szabályokat. Nagyvállalatoknál egyes kiemelt, minősített esetekben a bírság akár elérheti a 2 milliárd forintot is Magyarországon. A fogyasztóvédelem területén az elmúlt évtizedben – hazai és európai szinten is – egyértelműen az elektronikus kereskedelem térnyerése okozta a legtöbb fejtörést a jogalkotóknak és sokszor a jogalkalmazó szerveknek is. A KSH adatai szerint az e-kereskedelem hazai volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, ami joggal irányítja a magyar hatóságok figyelmét is erre a területre. Ez a kiemelt figyelem azonban nagyobb szigort is eredményez a tagállami, így a magyar fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata esetében is. Ez pedig komoly feladat elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek forgalmuk jelentős részét e-kereskedelem útján bonyolítják, hiszen nekik nem csak a Polgári Törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem az e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó speciális rendelkezéseknek is" – mutat rá Ihász Péter, a Faludi Wolf Theiss jogász szakértője. Az említett jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő a kereskedőknek a webáruházuk működésére vonatkozóan. Ilyen kötelezettségek a teljesség igénye nélkül: - A tárhelyszolgáltató adatainak, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése. - Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell, hogy rendelkezzen mind a feladott áru, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan. - Kiemelten fontos továbbá a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell a szavatosságra, valamint jótállásra vonatkozó feltételeket valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat. "A fenti tájékoztatási kötelezettségeken túl a vállalkozásokra még számos további feladat hárul. Azonban a hatóság jelenlegi gyakorlatából is jól látható, hogy már az itt felsorolt kötelezettségek megszegése is könnyedén hatósági eljárást és adott esetben bírságot vonhat maga után" – hangsúlyozza a szakértő. Bírságok tekintetében a KKV szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum alapesetben KKV-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet. Amennyiben a bírság önmagában nem lenne elég elrettentő, 2017-től a hatóság a súlyos jogsértésen kapott vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által vezetett nyilvános honlapon (www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu) is feltünteti. Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide! Let's block ads! (Why?) Forrás...
